2012. október 6: Mátrai őszi túra, Anyukámmal

Október 6 - án remek túrára hívtam Anyukámat, egy egész napos mátrai barangolásra busszal, borkóstolóval és ebéddel egybekötve. Reggel 9 órakor indultunk, az útiterv az alábbi volt: Aldebrő - Gazdaház, Katolikus templom (kvircakli kóstoló, Debrői hárslevelű kóstoló), majd Feldebrőn a Katolikus templom altemploma, ezután Kisnána - a Vár, meleg egytálétel, herőce az útra és borkóstoló, Domoszlón - a Bánkszi pincészetboraiból borkóstoló és Öregház vendégházban meglepetés gasztroprogram. Markazon - Rövid megállás a Szent Korona emlékműnél és Gyöngyösön a felújított ferencesek temploma és könyvtára. Szóval jó programnak ígérkezett és az időjárás is így gondolta, mivel egész nap szépen sütött a Napocska :-)

Maga Aldebrő község csak az 1740-es évek elejétől jött létre ezen a néven, a középkori Csal falu helyén, mely a török kortól pusztaként Debrő községhez tartozott. A Debrő helynév eredete a régi magyar nyelvben széles, lapos völgyet jelentő „debrő” főnév. A XIII. század folyamán Debrő az azonos nevű uradalom központjává vált. Az uradalom részét képezte Csal és Püspüki falu is. A debrői uradalom magvát - azaz Debrő (másként Szentgyörgy, Tófalu, Német-Kál és Csal falvakat) először az Aba nemzetségből származó „Debrey család” vetette el, mert ő egyesítette azokat. A falu története szervesen kapcsolódik a debrői uradalomhoz. A falu közelében Aldebrő - Mocsároson feltárt temető tanúsága szerint, a honfoglaló magyarok korán birtokba vették a stratégiai szempontból is jelentős területet.

Aldebrői Gazdaház udvarán - welcome bor :-)

Aldebrőn a Gazdaházban kedvesen fogadtak, kezünkbe nyomtak egy jó pohár debrői hárslevelűt és egy rövid beszéd után ízletes kvircaklit ehettünk - amiből vagy ötöt ettem, olyan jó volt :-) Anyunak is ízlett, ő megállt kettőnél :-) Ez olyan fincsi péksüti, se nem rétes se nem pite valahol a kettő közt...

Anyu kvircaklizik :-))

Aldebrő község Önkormányzata 2008 júliusában határozott arról, hogy megveszi a Vörösmarty út 1. szám alatti ingatlant akkori tulajdonosától, Jákli Károlytól. Az Önkormányzat célja ezzel az volt, hogy pályázati forrásból finanszírozva felújítson, és első sorban megőrizzen egy hagyományos 1929-ben épült, veretes paraszt-barokk stílusú házat az utókornak. 

2010 októberében fejeződött be a Gazdaház renoválása, novemberben pedig az átadó ünnepségre is sor került. A Gazdaházban került elhelyezésre a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszoba, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagok, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt. A Kialakításra került egy századelő hangulatát idéző sváb szoba korabeli bútorokkal berendezve. Mellette található a konyha, ahol a régi konyhai eszközök kerülnek bemutatásra. Elkülönítve kaptak helyet a régi mezőgazdasági munka és állattartási eszközök, valamint a szőlőtermesztés, a borászkodás és a dohánytermesztés eszközei. 

Egy saját művészfotó

A kendertermesztés- és feldolgozás tárgyi emlékeiben is gyönyörködhetünk. A munkafolyamatok sorrendjében, a tilolótól kezdve a gerebenen és a motollán keresztül a szövőszékig végig tudjuk követni az egyes munkafázisokhoz szükséges eszközöket, a falakon található fotókkal kiegészítve. 

Innen átsétáltunk a néhány méterre lévő falucska templomához és benéztünk pár percre. 

Aldebrő római katolikus temploma 1760-ra készült el, és kezdetben a feldebrői plébánia fíliája volt.1762-ben Eszterházy Károly szentelte fel, a harangokat 1792-ben öntötték, de a háromból már csak egy eredeti. A templom védőszentje a Szentlélek, a barokk stílusú főoltárt 1870-ben festették, s a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. 

Feldebrőn már jó régen jártam, tán még gimiben osztálykirándulás alkalmával, ha jól emlékszem.Most jól esett felfrissíteni az emlékeket. Itt található az egyik leghíresebb altemplom.

Feldebrő község a Mátra délkeleti lábánál, az Alföld síkságába simuló dombok között, a Tarna völgyében fekszik. Európa szerte páratlannak számító templom, altemplommal, amely a korai magyar építészettörténet egyik legtöbbet vitatott emléke. A legutóbbi és legrészletesebb kutatás Kovalovszki Júlia régész vezetésével zajlott 1972-1982 között, mely sok korábban vitatott kérdésre adott választ. Templomunk egyik különlegessége, hogy alaprajza szerint a keleti (bizánci) kereszténység centrális templomaira emlékeztet, melyekben azonban nincs altemplom. A templomot a XI. századi építése óta többször átépítették. Az első templom négyzet alaprajzú, oldalán négy apszissal bövülö, 20x20 méteres, öthajós, centrális épület volt, keleti harmada alatt altemplom húzódott, mely csaknem teljes egészében megmaradt. Ma is a XI-XII. századi megjelenésében látható. Megragadó látvány fogadja a belépőt: a hosszú keskeny hajót zömök, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Falait és boltozatait festmények díszítik, melyek még tovább fokozzák az altemplom és sírkamra látványának hatását. Itt vannak hazánk legépebben maradt Árpádkori falfestményei. Kiemelkedő szépségű és hazánkban egyedülálló a Káin és Ábel áldozatát és a testvérgyilkosságot bemutató részlet. Innen a szépen felújított kisnánai várba mentünk tovább busszal.

Anyunak ez is, mint a többi helyszín is az újdonság erejével hatott. Nekem már nem :-) A Kisnánai Várról már kétszer is írtam a blogomban. Ha a jobb oldalon lévő címszavakban megkeresitek, Kisnánára több találat is van, ha ráklikkeltek kihozza a régi blogokat. 

Végre egy nappali kép a Várban, eddig mindig csak estefelé voltunk itt :-)

Úgyhogy ahelyett, hogy magam ismételném, álljon itt egy legenda a Várral kapcsolatban: 

Az Alvó sárkány legendája 

A helybeliek úgy tartják, hogy egyszer régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben. A falu népe és birtokosai is szerették és tisztelték ezt a sárkányt. A Kompolti család utolsó férfi tagjának halálakor a sárkány megsiratta a családot, s mivel a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu urát, a sárkány leereszkedett a vár kútjába, hogy mellette lehessen. Ezeréves álom vette így kezdetét. A legenda úgy tartja, hogy az ezer év letelte után a sárkány felébred, a várfalak újra felépülnek, a lovagok pedig visszatérnek, és őrködnek a szeretet és béke felett. Ám amíg ez az idő eljön, a sárkány addig is szerencsét hoz azoknak, akik leheletét belélegzik, ha ásít. Hogyan? Egy pénzérmét kell a vár kútjába dobni, s ha nem hallatszik, akkor ásít a sárkány, így az érme a nyitott szájába hull. Ellenben ha koppan a pénz, akkor a sárkány alszik, s a pénz a pikkelyére esett.

És megjöttek betyárok :-))))

Domoszlóra haladva, hirtelen félelem, pánik :-)...megállították a buszunkat az útszéli betyárok és felugrottak, hogy elraboljanak pár asszonyt, de a végén csak meginvitáltak mindenkit a Vendégház udvarára :-)))

Domoszló község a Mátra déli oldalának egyik mély völgyében fekszik. A települést a Závoza-patak szeli ketté. A falu határában található az ország egyik legtisztább vizű, háborítatlan környezetű mesterséges horgásztava, melyet a hegyekben eredő Tarjanka-patak vize táplál. A nagyvadak mellett számos védett emlősfaj, így a nyuszt, a vadmacska, a borz is megtalálható itt. Nagy számban élnek itt muflonok, melyeket betelepítéssel honosítottak meg ezen a vidéken. 

Anyóca a Vendégház udvarán a betyárokkal :-)

Domoszló község területén már a kőkorszakban is voltak lakott helyek, erre engednek következtetni a település határában talált kőbalták és malomkő darabok. A réz-, bronz- és vaskorszakból előkerült leletek is a folyamatos lakottságát bizonyítják. Domoszló falut 1263 körül királyi solymárok lakták, ezek közül ötnek a házát az Aba nembeli Kompolthy család tagjai kapták adományul. Az oklevélben Dumuzlo néven említették. III. Endre király 1296-ban engedélyt adott a Kompolthyaknak a falu határában nyitott vasércbányák művelésére, aminek a későbbiekben nincs írásos nyoma.

Az Öregház Vendégház udvarán a helyi asszonyok nagyon finom szalonnás kenyérlángost sütöttek - persze többször is ettem belőle :-)Itt volt egy hosszabb szabadprogram, lehetett pihenni, lazulni és napozni a ragyogó napsütéses időben. Úgy tudok örülni a napfénynek is :-)) Imádom a jó időt és a nyarat :-) A Bánszki pincészet jóvoltából finom borokat ihattunk és anyu vett is egy üveggel az egyik édes borból - speciális neve volt: Kabar. Pár éve engedélyezték csak a termesztését, ez egy új fajta, a hárslevelű és a bouvierből ered.

Bánszki Sándor 1987 óta foglalkozik hivatásszerűen szőlőműveléssel és borkészítéssel. A területi és országos borversenyeken elért helyezéseik bizonyítják, hogy lehet elfogadható áron kiváló borokat készíteni. 17 hektáros területen gazdálkodnak. Rövid távú terveik között szerepel a pince kisebb fejlesztése és a gyermekek teljes bevonása a termelésbe. Hosszú távon pedig a vendégtér, kiszolgáló helyiségek további korszerűsítése, a termelés és értékesítés piacorientált átszervezése. Pincéjükben egyszerre 50 főt tudnak vendégül látni. 

 

A nagy dínom-dánom után a Szent Korona emlékműhöz vezetett utunk és sofőrünk :-) Az emlékmű Markazhoz közel található. Nagyon szép környezetben helyezték el, nekem tetszik!

Markaz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete részéről - egészen 1999. évig visszanyúlóan - igényként jelentkezett, hogy Szent István emlékének ápolása céljából a jelentőségéhez méltó, művészileg értékes, környezetesztétikai szempontból igényes köztéri képzőművészeti alkotást állítasson fel a községben. A tervezett mű helyének a Szent István park került kijelölésre, amely jelenleg rendezvénytérként szolgál. A mű jelképrendszere jól értelmezhető, megformálása a természeti környezetbe és a mátrai tájba illeszkedik, megjelenésével és térképzésével megteremti az ünnepi alkalmakhoz a tér kellő ünnepélyességét. A kővel burkolt, lépcsővel, támfallal kiegészített palástformájú rendezvénytér a környék középkori vár építészetét szimbolizálja, melyből, mint egy régészeti lelet a magyarság kialakulásának szkíta, hun, avar és honfoglalás kori töredékei vannak természetes sziklákba faragva.  E mondákból ismert csodaszarvas, táltos, griffes és turulos ábrázolások gondolata vezeti fel szemünket a központi formára, mely egy középkori templom hatását keltve, az égen kirajzolódva mutatja meg (Szent István királyunknak köszönhetően), hogy a "Szent Korona országa" lettünk, felajánlva az országot Szűz Mária oltalmába. A szobor és környezetének anyaga a térségre jellemző kisnánai bányában található andezit kőzet. Markaz község alapításának 675. évfordulóján a Szent István-napi Falunapon (2007. augusztus 20.) történt meg az emlékmű avatása, ahol a szabadtéri ünnepi mise után egész napos kulturális és sportrendezvények várták a falu lakóit és az idelátogató vendégeket.  Utolsó állomásunk Gyöngyös városa volt. A "Gyöngyös" név eredetét többféleképpen magyarázzák: Istvánffy szerint Gemmeum oppidum, vagy Gemmeopolis ból ered, melyet az e vidéken nagy bőségben termő tölgyfák apró gyümölcseitől Gyöngy-gemma-nak neveztek. Mások szerint pedig a város nevét a Mátravidékét megszálló kún-palóc törzs valamelyik nőjétől kaphattata, akit Gyöngyös néven neveztek. A hagyományok szerint Árpád egyik leányát nevezték Gyöngynek, aki követve atyját a Mátra vidékére, itt halt meg, és a Mátrából folyó patak mellé temették el. E patakot és a sír közelében épült várost róla nevezték el Gyöngyösnek. A gyöngyösi Barátok terén áll a Ferences Plébánia templom és kolostor épület együttese. A rendházat  és a templomot a XIV. század második felében kezdték építeni és írott források szerint a középkori gótikus együttes 1494-re készült el, amit a török hadak 1526-ban feldúltak, de a ferencesek 1531-ben ismét újjá építették.  A XVIII. században a templomot barokk stílusban átépítették, de megtartották annak egyhajós gótikus jellegét. Szentélyének látványos késő gótikus boltozata ma is látható. A templom kriptájában nyugszik a legendás hírű Vak Bottyán János generális, melyről a szentély belső déli falán elhelyezett vörös márvány emlékezik meg. A templom északi oldalához csatlakozó ma is ép egyemeletes kolostort 1701 és 1727 között építették.  A templom főbejárata melletti díszes kolostorkapun jutunk be déli traktusába, ahol az emeleten eredeti helyén a felbecsülhetetlen értékű Ferences Könyvtár 16 000 kötetes ősnyomtatványokban gazdag anyaga található. A könyvtár előterében a ferences rend életét bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. Több értékes nyelvemléket is felfedeztek a könyvtár állományában, mint amilyen a „Gyöngyösi Kódex", vagy a „Gyöngyösi Szótöredékek". A könyvek közt jelenleg 5 kódex, 210 ősnyomtatvány és 189 régi magyar könyv található. Egyik legértékesebb darabja az 1462-ből származó Fustus Biblia, mely 1998-ban egy befalazott rejtekhelyről került elő. Nemrégiben megújult a kolostor belső udvara a quadrum, ahol egy kút valamint gyógynövénykert kerül kialakításra. Emellett a templom, valamint a sekrestye freskóit, padjait, valamint az igen impozáns sekrestyeszekrényt is restaurálták. A látogatói útvonal a könyvtáron kívül érinti a Vak Bottyán emlékhelyét, a templomhajót, a sekrestyét, a quadrumot és a templomudvart, így egy átfogó vallás turisztikai élményelemmel bővült a város.

Képek: 
saját képtárból

Szöveg: 
www.aldebro.hu  
www.feldebro.hu 
http://www.kisnanavar.hu/new/hu/legendak 
www.markaz.hu 
http://www.gyongyos-matra.hu
www.wikipedia.org