2013. május 15., szerda

Fontos hír: Eladó a lakásom - Panorámás panellakás a XV. kerületben, Drégelyvár utca


Ez most fontos hír ezért is elnézést, hogy ilyen bejegyzéssel szakítom meg a beszámolókat, de érthető módon ez nekem lényeges
( nyugodjatok meg nem lesz a blogból hírdetőoszlop :-))

PANORÁMÁS PANELLAKÁS TULAJDONOSTÓL ELADÓ!

XV. kerületben a Drégelyvár utcában, VIII. emeleten jó állapotú, távfűtéses panelházban, közel Zuglóhoz, Bosnyák térhez, a Pólus Centerhez ( közelben büfék, cukrászda, buszmegálló, trafik, kisboltok, újságos, zöldséges, pékség ), jó közlekedéssel ( 173, 173E, 277 busz, 979-979A éjszakai busz ) eladó egy 53 nm-s, csodálatos panorámával rendelkező ( kilátás a Budai Várra, Mátyás templomra, Budai hegyekre egészen a Megyeri-hídig! ) 2 szobás, tehermentes, ablakos konyhás lakás. A szobák laminált parkettásak, külön bejáratúak, de egybe is nyithatóak, jól berendezhetőek.

A lakás napfényes déltől estig. A naplementék és a tűzijáték egy része az ablakból csodálható. A fürdőszoba és wc külön helyiségben található. (Saját vízórás) Az előszobából kis tároló is nyílik. Parkolás a ház előtti zöld területen, parkolóban. Óvoda, iskola, és orvosi rendelő is található a közelben.

Irányár: 8,5 millió Ft 

Érdeklődni:
Tel:      06 30 472 8447
Email: tibiau2005@yahoo.com

CSAK MAGÁNSZEMÉLYEK KERESSENEK KÉREM! 









Csodák, amikről eddig nem tudtunk?

"Thaiföld északi részén van egy falu: Nan a neve, amely arról híres, hogy nincs temetője. Látszólag semmi sem különbözteti meg a környékbeli falvaktól. Lakóinak száma megközelíti a 400-at, és sok közöttük az idős ember. Évente körülbelül 5-8 személy távozik el az élők sorából, és soha nem rendeznek temetést. Nincs rá szükség. Az itt élő emberek ugyanis haláluk után 3-3,5 órával eltűnnek. Tetemük nyomtalanul felszívódik.

A hozzátartozóknak csak annyi idejük marad, hogy felravatalozzák az elhunytat, és rendezzenek egy gyors búcsúztatót. Mire a siratóasszonyok megjelennek, már jóformán véget is ér a szertartás. Sietni kell, mert a halott hamar dematerializálódik. Miközben a hozzátartozók körülállják, elkezd beleolvadni az éterbe. 10-15 perc után teljesen eltűnik, fizikailag megsemmisül. Ez a jelenség kizárólag ebben a faluban lép fel.

Már kutatók is vizsgálták a környéket. Egy orvos csoport érkezett a faluba, hogy végére járjon a nem mindennapi eseménysorozatnak. Először azt hitték, hogy a a földből kiáramló rejtélyes sugárzás okozza a dematerializálódást.
Ezért más falvakból hoztak ide idős, haldokló embereket. Ők azonban nem szívódtak fel a haláluk után. Erre alaposan megvizsgálták az ott lakókat, azokat, akik a faluban születtek. Mindhiába. Semmi különöset nem találtak rajtuk.

A nálunk fejlettebb Földön kívüli civilizációk már többször utaltak rá, hogy agyunk, csodával határos képességekkel rendelkezik, csak mi nem tudunk róla.
Többek között az összes parapszichológiai képességet előidézhetnénk, ha tisztában lennénk a kiváltási módjukkal. Úgy tűnik, hogy nem emberfeletti tudást igénylő ördöngös dolgokról van szó. Csupán meghatározott szabályokat kell elsajátítani.

Ha elárulnák nekünk, mit kell tenni, bárki könnyen megtanulhatná. Ezt bizonyítja a Nouméa sziget lakóinak különös képessége. Ezen az Új-Kaledónia-i szigeten a bennszülöttek nem mindennapi tulajdonsággal rendelkeznek: képesek levitálni.
Ezzel a tudományukkal azonban nem szeretnek hivalkodni, ezért nem rendeznek turistalátványosságokat. A világtól elzárkózva élnek, és senkit sem engednek a partjaikon kikötni.

A szomszédos szigeteken élő halászok elbeszéléseiből tudjuk, hogy ennek a kis szigetnek a lakói gyakran elhagyják a hajóikat, és kilebegnek a víz fölé. Felülről nézik, hol található nagyobb mennyiségű hal a tengerben.
Az ágyékkötős bennszülött férfiak, kb. 1 méter magasságban, lebegnek a víz felett, de van, aki keresztbe tett lábakkal ül a levegőben. Aztán visszalebegnek a hajókra, és lehuppannak a fedélzetre.

Úgy tűnik, hogy gondolati úton irányítják a lebegést, és a gravitációs ellenerő megszüntetését is. A szigeten is láttak levitálókat. A nők szintén képesek rá, de a betegek és a kisgyerekek nem. Itt egy gyerek akkor válik felnőtté, amikor már fel tud emelkedni legalább félméternyi magasságra.

Elmondásuk szerint "öröktől fogva" képesek ennek a jelenségnek az előidézésére. A szigetlakók azt mesélik, hogy egykor fura repülő szerkezeten érkező idegenek látogattak el hozzájuk, akik megtanították őket lebegni.
Tehát nem egy genetikai adottság nemzedékről nemzedékre való öröklődéséről van szó. Adottságuk egy módszer elsajátításának eredménye, melynek titkát féltékenyen őrzik. Csupán annyit árultak el, hogy a levitáció titka: erősen kell akarni.

Aki tudja ennek a módját, és képes irányítani az akaratát, az máris lebeghet. Mivel érzik, hogy ez a rendkívüli tudás a világ fennmaradását veszélyeztető gonosz embereket is nagyon érdekli, nem hagyják el a lakóhelyüket, és nem állnak szóba idegenekkel. Néhány gazdag amerikai és európai utazó vagyonokat ígért nekik, ha megtanítják őket levitálni. Mások világkörúti útra invitálták a szigetlakókat. Búsás honoráriumot ígértek, ha az általuk szervezett fellépések során egy kicsit "repkednek".

Ők azonban "nem álltak kötélnek". Csak otthon szeretnek "repkedni". A kókuszdiót is így szüretelik le a fákról. Más trópusi országokkal ellentétben itt nem másznak fel a pálmafákra. Fellebegnek a fa koronájába, és ledobálják a diókat. Termőföldjeiket is ily módon, a magasból ellenőrzik.
Ha hurrikán vagy a szökőár jön, nem esnek kétségbe. Felemelkednek a magasba, és megvárják, míg elcsendesedik a szél, és visszahúzódik a víz."

Forrás: www.esoguru.hu

2013. május 7., kedd

Május 6-i vihar, özönvízszerű esőzés Budán...


Május 6, II. kerület, Fillér utca..kolléganőm videózta az esőt az irodából...
Nagyon durva trópusi ömlő eső volt tegnap, csak úgy zúgott le a hegyról a víz, hirtelen elnéptelenedett az utca...csak egy fiatal pár volt bátor, akik rohnatak lefelé a járdán...

Agárdi strand és Feszt Feeling Május 4 - én

Május 4 - én szuper jó idő volt, így Hugival és Mártikával lementem Agárdra strandolni - két jó csajszival, tudok élni mi :-) Nagyon meleg volt - 27 - 29 fok ! Az Agárdi Popstrandot béreltem ki magunknak :-) kb ha tízen voltunk össz-vissz akkor sokat mondok :-) Le is fotóztuk kifelé menet az idei koncert programot, hátha valakit érdekel.

Hatalmas buli volt, megnéztük a kora délután még üres wurstlit - hu ezt jól írtam Mártika németül ? :-) Mert a Wurst meg kolbász tehát nem mindegy, hogy vidámpark vagy húsféle :-)

Nagyon örültünk a szép napnak, de főleg a napfénynek, a nyárias tavasznak és persze egymásnak :-)

Volt jó kis Bor és Pálinka fesztivál, Bangó Margit is énekelt, ittunk welcome drinket, majd megtaláltuk a helyi fiatalok ( mert ugye azok vagyunk :-) törzshelyét a Mangót, ott meg söröztünk, kávéztunk, bechereztünk :-) ki-ki mit a kép alapján ki lehet találni :-)

Ettünk isteni finom kenyérlángosokat, kókuszgolyókat, sajtokat és hatalmas kifli alakú kenyeret is vettünk és a Simon féle borokkal zártuk, majd este 9 fele mentünk haza vonattal, mely vonatút gyorsabban telt el mint az idefelé, a melletünk ülő utasoknak köszönhetően, de ez egy másik történet már :-)))

2013. május 2., csütörtök

Április 19: Pannonhalma study tour

Kaptunk egy meghívást a Bencés Főapátságból, melyet kolléganőmmel nagy lelkesen el is fogadtunk és a főnök is elengedett pénteken szabira minket :-), így el tudtunk menni az egynapos Pannonhalma tanulmányútra, ahol megmutatták milyen fejlesztéseket vittek véghez az elmúlt években és mik lesznek a tervek a jövőre nézve.
 

Busszal mentünk Budapestről, összesen 10 fős volt az érdeklődő csapat..., többre tervezték, de végül így alakult. 10.30-ra már ott is voltunk. 

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé. A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton Miskovits-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák.


A falu eredeti neve: Győrszentmárton. Ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint Civitas Pannonia nevű római város helyén épült. Az első település a 10–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállást, majd a falut 996-tól alakították ki, miután Géza fejedelem Csehországból behívott bencés szerzeteseket telepített le a dombon. A jelenleg álló épület az apátság harmadik temploma, amely korábbi épületek falmaradványait rejti magában. A századokkal korábban kiteljesedett római szőlő- és borkultúrát a Dunántúlon a betelepített bencés szerzetesek élesztették újjá. Az apátságnak egészen az 1945 utáni államosításig saját borászata volt. Ezt a hagyományt felújítva a rendszerváltás után 2000 m² alapterületű pincét és borházat építettek, és ebben 2003 őszén újraindították a borászatot. A szőlőt saját ültetvényeiken termelik. Ehhez egyrészt visszavásárolták a főapátság korábbi szőlőinek egy részét, másrészt új ültetvényeket telepítettek.


Az idő csodás volt, meleg, napfényes ennél jobbat kívánni sem lehetett volna. Kedvesen fogadtak és rövid beszéd és egy jó rozé bor welcome drink után megnéztük az új látogatóközpontot, majd felsétáltunk az Apátságba, ahol elvittek először egy exkluzív ülésekre, rendezvényekre fenntartott díszes terembe, ami minden pompával fel volt szerelve - pl: muránói üvegből készült csillár lógott a mennyezetről.


Ezután a levéltárba kísértek minket, ahol megmutattak néhány nagyon értékes régi íratot, úgy mint a pannonhalmi alapítólevelet, a tihanyi alapítólevelet, egy régi, színes, aranyozott, kézzel festett kódexet és egy okmányt Szent László viaszpecsétjével.

Az első épület felszentelését Szent István király 1002-ben kibocsátott adomány levele datálja. Az Alapítólevél másolata "A legfelségesebb úr Isten nevében István, a legfelsőbb kegyelem gondviseléséből a magyarok királya … Pannónia hegyén lévő Szent Márton monostornak ... olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyet Montecassino Szent Benedek monostora kapott. "  


A levéltár talán leghíresebb okmányát: a tihanyi apátság alapítólevelét, I. Endre király íratta 1055-ben. Ez az irat a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlékünk. 

Még az érkezésünk után a Központban levetítettek egy 10 perces filmet a szerzetesekről, amiben megismerjük az életüket. Sokan összetévesztik őket a papokkal.

Ime egy kis info a szerzetessé válásról:

Szerzetessé válni

Mint minden elköteleződés, a szerzetesi hivatás is egy egész életen át tartó növekedési folyamat, aminek megvannak a maga hagyományosan megkülönböztetett szakaszai.
Érdeklődő: Amikor valaki kopogtat a monostor kapuján, eleinte érdeklődőként tartjuk számon. Ez a kölcsönös ismerkedés ideje. Az érdeklődő időt és lehetőséget kap, hogy monostorunkat alkalmanként meglátogatva, a szerzetesekkel találkozva és a növendékekért felelős szerzetessel (vagyis a magiszterrel) kapcsolatot tartva ismerkedjen a bencés szerzetességgel és a pannonhalmi közösséggel.
Jelöltség: A szerzetesi képzés kapuja a jelöltség, amikor a bencés közösség huzamosabb időre – legalább hat hónapra – befogadja az érdeklődőt, hogy a szerzetesélet mindennapjaiban megbizonyosodjon afelől, hogy a jelölt kitartó-e az imádságban és valóban Istent keresi-e.
Noviciátus: A szerzetesi képzés második – egy éves – szakasza a beöltözéssel veszi kezdetét. A jelölt ekkor kapja meg a szerzetesruhát és új nevét a közösségben. A novícius feladata, hogy a bencés életmódot megtapasztalva, a Szentírást kitartóan olvasva és minden vágyakozásával Isten felé fordulva tisztázza, hogy valóban a szerzeteséletre van e hivatása. A szerzetesi életalakítás folyamatos emberi növekedés, ami önismeretre és önelfogadásra épül, őszinteséget, összeszedettséget, áttetszőséget és nyitottságot feltételez. Ennek tanulásában a közösség imádságos élete, a magiszter, mint lelki atya és a választott gyóntató áll a novícius segítségére.
Egyszerű fogadalom: A hivatásában megerősödött, és a közösség által alkalmasnak talált novícius fogadalmakkal kötheti magát a bencés közösséghez. Az egyszerű fogadalommal három évre kötelezi el magát arra, hogy szerzetesi életet éljen. Ennek ideje – legfeljebb további hat évig – meghosszabbítható. A képzésnek ez az a szakasza, amikor a bencés növendék elmélyítheti teológiai és gyakorlati, szakmai ismereteit, egyetemi tanulmányokat folytathat, és különböző területeken bekapcsolódhat a monostor munkájába. Fokozatosan beavatást nyer a közösség életének örömeibe és kihívásaiba.
Ünnepélyes örökfogadalom: Ha szándékát jól megfontolta, az egyszerű fogadalmas növendék a közösség és apátjának támogatásával ünnepélyes fogadalmat tehet, és így egész életére elkötelezheti magát Krisztus és pannonhalmi bencés közössége mellett. Elköteleződésének alapja a mindennap megújított hűség és megtérés (conversio morum) marad. Munkájával hozzájárul a közösség fenntartásához és küldetéséhez. Bencésként „a hely szerelmese” (amator loci), így egész életében ugyanahhoz a monostorhoz kötődik. Rendtársaival a kölcsönös tisztelet, megbocsátás és kiengesztelődés útján törekszik hiteles keresztény életre.
Öregkor: Szent Benedek nagy hangsúlyt fektet az idősebbeket tisztelő fiatalabb és a fiatalokat szerető idősebb szerzetesek közötti kölcsönösségre. Az aktív éveket követően nyugalomba vonult bencés lehetőségeihez mérten részt vesz a közösség életében, több évtizedes tapasztalataival és imádságaival segíti testvéreit. Az idős szerzetes csendes készületével arról a hitről tesz tanúságot, hogy az emberi élet az Istennel való találkozásban és örök közösségben éri el teljességét.


A levéltárból átmentünk a templomi részbe, majd a kerengőbe. 
Csodás volt megtekinteni a könyvtárt. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. 
Itt nekem az óriás nagy földgömb tetszett a legjobban, ahol Ausztrália még New Holland néven szerepelt.
Meghívtak minket egy szuper finom, ínyenc ebédre a Viator éttermükben. A menü: zöldségleves gombával, tanyasi csirke puliszkával, citrom torta, keserű-édes fagyi és mindehhez tramini bort ittunk :-)) Mindezt csodás kilátással a környező dombokra!
Innen elvittek minket az Apátsági füvészkertbe, ahol lelkes vezetőnk megmutatta az egyes gyógynövenyeket és elmagyarázta az alaptudnivalókat róluk.
 
Ezután a biomassza üzemet néztük meg, amivel fűtenek télen, majd a levendula lepárló üzemet ( amivel elméletileg nem lehet pálinkát előállítani :-))
 
Az apátsági boltban megkóstoltuk az Apátsági likőröket ( keserű-, gyógy- és meggy ). Itt vásároltunk pár jó kis dolgot - szappant, levendulazsákot stb.
Katie-vel, csapatépítés :-)

Ezután Linda vezetésével megnéztük az Apátsági borászatot, a dombba vájt pincéket, ahonnan lifttel mentünk fel a borászatba. 
Minden modern, tiszta, korszerű. EU-s pályázatokat nyertek meg és onnan finanszírozzák ezeket a létesítményeket.
    
Három boros ( tricollis, tramini, pinot noir ) kóstoló, pogácsa fojtás és sajnos délután 5 órakor ezzel a program véget ért, indultunk vissza Budapestre.
Forrás:

Képek:
saját kollekció

Április 12 - 15: Szilvásváradi pihenés

Tavaszi és névnapi pihenésként egy kis nyugira, jó levegőre vágytunk - kiruccantunk hát Szilvásváradra :-)

Szilvásvárad Egertől 30 kilométerre, Budapesttől 160 kilométerre található. Szilvásvárad ősidők óta lakott terület, amelyet az Istálóskői barlang paleolit kori leletei bizonyítanak. Írásos adatok már 1300 körül megemlítik Wáradot, de Éleskővár ettől jóval korábban épült. Történelmi források szerint Nagy Lajos királyunk is szívesen tartózkodott itt. A lakosság megélhetésének fő forrását az erdő jelentette. Az erdei munka mellett a hamuzsírfőzés, a vasércfeldolgozás, a cserépgyártás adott munkalehetőséget az itt élő embereknek. Ma az idegenforgalom a legjelentősebb foglalkozási ágazat.

Április 12: Péntek délelőtt bepakoltam, vártam Hugit munkából és gyorsan indultunk, amennyire lehetett :-) Du 5 fele értünk a szállásra Szilvásváradra. Kipakoltunk kicsiny szobánkban, majd egy késői ebédet elfogyasztottunk a konyhában az otthonról hozott fínomságokból. Ezután tettünk egy rövid sétát a faluban, majd a Szalajka völgy bejárata felé vettük az irányt. Az idő nem volt éppen túl meleg ,kezdett hűvösre fordulni az idő, így kapóra jött egy tavaly augusztusban nyílt koktélbár, ahol az éppen italokat pakoló hölgy kedvesen kiszolgált minket. Ittunk egy welcome drink-et :-) Hugi egy Captain Morgant ( jamaikai nagyon finom rum, Morgan kapitányról nevezték el, aki kalózként tevékenykedett, majd előléptették egyszer csak Jamaika kormányzójának ), én  egy Szicsek cigánymeggyet.


Április 13: Egész napos kirándulásunkat a faluban kezdtük. Elsétáltunk a Kerek templomig, mely ígéretesen hangzott azzal a nagy elvárással, hogy megnézzük, de sajnos zárva volt ( csak vasárnap 11.00 kor nyitják ki ). Ez Európa legnagyobb méretű református körtemploma, mely 1825 körül épült, klasszicista stílusban.  


Ezután felfrissítettük magunkat egy üdítővel, kávéval a helyi vendéglátóipari egységben Bélánál :-) a Léda kocsmában :-) Innen csak pár lépés volt az Orbán ház falumúzeum, ahol érdekes régi képeket, berendezési tárgyakat és a helyi régészeti feltárások kiállítását néztük meg. 


A faluban található Orbán-ház 1880 körül épült és szép példája a palóc népi építészetnek. Egykori tulajdonosa az 1700-as években nemesi címet kapott Orbán család volt. A „Bükk természeti képe” című kiállítás a Bükk hegység csaknem 300 millió éves történetét mutatta be 2004-ig. 2010-ben - az önkormányzat jóvoltából ős-, helytörténeti és néprajzi kiállítás nyílt.


Ezután visszasétáltunk a réteseshez a parkolóba ( kézzel nyújtott házi rétesek nyami :-) és onnan vettük irányba a Szalajka-völgyet. Szép, napos idő lett és egyre melegebb. Nagyon élveztük, hogy nem voltak sokan, lehetett élvezni a sétát, a természetet. Az útközben elénk táruló Vadbemutató kert nagyon tetszett mindkettőnknek.A Szilvásvárad belterületétől nem messze található vadaskert fő látnivalói a dámszarvasok és - alkalmanként - a hazánkba az 1880-as években betelepített muflonok. 

Mondjuk már jó néhány éve voltam itt, akkor még biztosan nem találkozhatott a látogató a Kárpátok Őre szoborral. A honfoglalás korában a Kárpátok hágóit őrző éber katonai védelmi rendszernek állít emléket a 2,65 méter magas, tölgyfából faragott katona alak, mely a mesés Szalajka-völgyben, az Erdészeti Múzeum szomszédságában található. 


A szobor eredetijét 1915-ben Kolozsváron avatták fel, de 1918-ban a bevonuló román csapatok felgyújtották, elpusztult, így ma a Szalajka völgyben már a másolattal találkozhatunk. A korabeli dokumentumok alapján elkészült emlékmű felállításának célja, hogy felhívja a Kárpát-medencében élő magyarok figyelmét az összefogásra, és érdekeink megalkuvás nélküli képviseletére. 


A Szilvásvárad és a Szalajka-völgy hallatán szinte mindenkinek eszébe jut a Pisztráng. A látogatókat végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol több mint 100 éve folyik a sebes és szivárványos pisztráng tenyésztése. Ez a hal Szilvásvárad gasztronómiájának meghatározó eleme, melyet a helyi vendéglátók szinte minden formában készítenek. 

A Szabadtéri Erdei Múzeumot nagyon szépen felújították. A Fátyol vízesés szomszédságában a Horotna- völgyben lévő, szabadtéri múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés. 


Hugival kissé fáradtan, de annál lelkesebben érkeztünk a most bővizű Fátyol - vízeséshez. A Fátyol-vízesés hazánk egyik legszebb természeti képződménye. 


A Szalajka-patak vizéből lerakódott mészkő különleges képződményt hozott itt létre. Természet alkotta, lépcsőszerű gátjain, a  fátyolszerűen lezúduló víz varázslatos látványt nyújt. 

A Gloriette tisztás csodás látványt nyújtott a lassan lemenőben lévő nap fényében.Ez a hatalmas tisztás az erdei kisvasút végállomása. Itt, az erdő ölelésében érdemes kicsit megpihenni, és átadni magunkat a természet nyugalmának.

Kis sétánk utolsó állomása az Istállós-kői barlang volt.Az Istállós-kői barlangban találták meg a Bükk hegység leggazdagabb őskori leletanyagát: tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok, az ősember kő és csont eszközei, használati tárgyai. A ma már üres barlanghoz a Szalajka forrás mellől szerpentin jellegű turistaút vezet.


Visszafelé már gyorsabban haladtunk, míg odafele mindenre rácsodálkoztunk Hugival, mint egy gyermek :-) Este a Szalajka Fogadóban vacsoráztunk. ( leves, sertés, vadpöri ) 


Április 14: Reggeli után kirándultunk egyet a Millenniumi tanösvényen fel a Millenniumi kilátóba. A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. 


A Kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patakvölgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatóak.Vittünk magunkkal elemózsiát, vízet, mait fent meg is ettünk a jó levegőben sokkal jobb étvággyal, mint általában. Lefelé már gyorsabban haladtunk, a völgyet elérve elsétáltunk az ajándékboltokhoz és ott megtaláltuk a bobot, maivel mentünk egy kört. 


Ezután mentünk kerékpárt bérelni. Bicajoztunk egy jót a faluban, mondjuk Huginak nem lett a kedvence a Specialized bicaj, mely kissé nagy és nehéz mountain bike volt neki, nem ehhez szokott hozzá. Én persze élveztem, de mivel Hugi mondta, hogy azért elvan vele, bebicajoztunk a Szalajka - völgybe egészen a Fátyol-vízeséséig. Így azért gyorsabb volt, mint gyalog, mondjuk most vasárnap lévén többen voltak... 


Visszafelé megálltunk újra a Vadbemutató kertnél, majd a pisztrángos tavaknál, van ott egy lakókocsi, ahol füstölt pisztrángfilét hirdettek. 


Ettünk is és mondhatom, hogy mennyei volt!  Ezután leadtuk a bicajokat, elmentünk újra rétesezni, majd vissza a panzióba. Utána Béla bához benéztünk a Léda kocsmába :-). Este elmentünk a Táltos családi étterembe vacsizni, melyet nagyon hirdetett a panziós. Igaza volt, barátságos kiszolgálás, nagy adagok és jó árak voltak.

Április 15: Reggeli, pakolás, majd kocsival elmentünk Dédestapolcsányba a Lázbérci víztározóhoz. Huginak még kellet egy kávé én meg egy kólát kértem a helyi sörözőben - ahol mindezt IV. osztályon össz 250 Ft-ért felszolgálták :-)) 

 

Gyönyörű, csodás és nyugis táj! Főleg ez hétfőn, hogy vannak ilyen hétfők is az emberek életében, pecáznak, csend van, jó levegő - hihetetlen volt ott sétálni! Hugi ötlete volt, már járt itt és meg akart mutatni nekem.  


Dédes neve a magyar Dedus személynévből keletkezett, melyet mint személynevet 1221-ben, majd 1230-ban említenek a források. Zadurral és Péterrel együtt szerepel a neve egy mocsolyási oklevélben, amikor cseh hospeseket várjobbágyoknak akartak minősíteni. A Váradi  Regestrum szerint Dédesen királyi bivalyvadászok laktak. 


1254-ben már állt a dédesi vár, ekkor Ákos nembeli Ernye birtokában volt. Az erődítést ő létesítette.A vár mellett a község is fejlődésnek indult.A falu mint királyi birtok egyre gyarapodott. TAPOLCSÁNY első említése a pápai tizedjegyzékekből való. 1313-ban már állt a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére szentelt pálos kolostor, amelynek lakói a szürke ruhás Szent Kereszt remetéi voltak.


A Lázbérci víztározó, kiemelkedően szép, méreteit tekintve lenyűgöző: 6 millió m3 vizet tárol. Páratlan ízű hal fogható itt, aki ebből fogyaszt, sosem fogja elfelejteni az ízét. A mesterséges tavat azzal a céllal hozták létre, hogy ivóvízzel lássák el a Sajó-völgy településeit. A 6,2 millió m³ víztömeggel rendelkező tó azóta fontos szerepet játszik a környék életében. 

 

A területét magában foglaló Lázbérci Tájvédelmi Körzetet 1975-ben nyilvánították védetté, s ez Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége. A víztároló Uppony felőli részén meredek sziklafalak, kőfülkék, törmeléklejtők, jellegzetes "kőgomba"-képződmények láthatóak. Az erdők állományait zömmel a csertölgy és kocsánytalan tölgy, a bükk alkotják, de gyakori a galagonya, a mezei juhar és ostorménfa is.

 
Romantikus séta a parton, majd leültün kegy padra, Hugi békákat fotózott közelről pedig utája őket :-), én meg ültem és napoztam :-) Megálltunk a helyi zöldségesnél, vettünk paradicsomot és retket, majd benéztünk a kis közértbe, de ott csak vízet vettünk ( árak magasabbak voltak mint Budapesten - nem is értem, hogy élnek meg itt a kisnyugdíjasok ilyen árak mellett), majd visszaautóztunk Szilvásváradra. 


Ott megebédeltünk a Csobogó étteremben ( leves, pisztráng, csirke ), majd újabb rétesezés következett. A Léda kocsma előtt vártunk Béla bára egy órát mindezt azért vihessünk haza az Urpiner barna és citromos söreiből haza. Este 7 felé érkeztünk haza.


Nagyon jól éreztük magunkat, mindenkinek ajánlom, hogy látogasson el Szilvásváradra és környékére! 

Forrás:
wikipedia.org
szilvasvarad.hu
utazzithon.hu
elmenyekvolgye.hu

Képek: 
saját fotók