2012. december 30., vasárnap

2012. augusztus 17 - 20, Kingáéknál újra!

Már alig vártuk, hogy újra találkozhassunk Kingáékkal és a többiekkel. Péntek este mentünk le és egy rövid beszélgetés után alvás, de másnap már relativ korán keltünk és mentünk Sopronba.
 
Sopron (németül Ödenburg, latinul Scarbantia) mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város, a soproni borvidék központja. „A leghűségesebb város” (Civitas Fidelissima).


Elsődleges célunk, a Harrer csokimühely megtekintése volt, egy csokikóstolóval egybekötve, mait már jó előre lefoglalt Kingus. A csokoládéműhely 2009 júliusában nyitotta meg kapuit, ahol természetesen minden édes álom valóra válik.Karl Harrer élete álma teljesült azzal, hogy régi titkos szerelme - a csokoládékészítés - most végre valóság lett. Az osztrák eredetű Harrer cukrászdinasztia hosszú évek óta kényezteti vendégeit a legkülönbözőbb édes finomságokkal - azaz pontosan négy generáció óta. A cég alapítása egyet jelent a családtagok alapfilozófiájával: csakis a legjobb minőséget és választékot kínálni - mindezt modern, kellemes környezetben. Praliné, bonbon és trüffel - több évtizedes tapasztalat és édes csábítás ötvöződik ezekben a termékekben. Szívvel-lélekkel választjuk ki a gyártás során felhasznált összetevőket, melyek csak nemes ültetvényekről származhatnak. A mogyoró, a mandula, a pisztácia, a kandírozott gyümölcsök mind-mind a legjobb termőhelyekről kerül hozzánk. A marcipán, a csokoládé és a legolvadósabb nugát egyenesen Belgiumból és Franciaországból érkezik.

Itt még mindenki izgatottan várja a bemutatót :-)
Ő Spenótkocka Patricia - Kingus ismerőseinek lánya :-) Jókat hülyültünk :-)
Hol van már a csokis hölgy ?  :-) Kinga és István bámészkodik
Rita és Csabi is feltérképezi a helyet
 A Harrer üzem
A bemutatón megnéztünk egy rövidfilmet, melyet kommentált egy hölgy a cégtől, majd megnéztünk pár érdekes kakaófajtát, kakóbabot és kóstoltunk vagy egy tucat különböző csokit.

 Utána kimentünk a Harrer kávézóba, ahol István sokkot kapott a tuti kávétól :-))

 Ezeket a kemény megpróbáltatásokat kellett kihevernünk a Harrer teraszon :-))

 Az édes élmények után tettünk egy jó kis pihentető sétát Sopron belvárosában. Örültünk egymásnak és a jó időnek. Valami szerelmespár belemászott a képbe :-))

Már nem is tudom hogy hol volt pontosan, de a fenti templomtól vezet egy kis utca, ahol találtunk egy tuti régiségkereskedőt, hatalmas arc az öreg :-))

Mindene volt szinte a bácsinak azon a talpalatnyi helyen, rohamsisak, pisztoly, vázák, újságok, dísztárgyak és középkori ékszerek, mindeeen, de az árai is magasak voltak. Nagy élmény volt, jól elbeszélgettünk. Itt Rita és István komolyan néz egy régi ékszert.

Szép időben egyértelmű volt, hogy hajókázni is megyünk a közeli Fertő tóra. Útközben egy aranyos bácsinál isteni mustot ittunk és mézédes szölöt vettünk.


A Fertő-tó sztyepptó, mely elnevezését sekély, iszapos állóvizéről kapta. A tó mérete az idők folyamán akár szélsőségesen is képes volt megváltozni, az árvizektől egészen a teljes kiszáradásig. Vize nátrium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szikes víz, melynek sótartalma meghaladja az 1700 mg/l mennyiséget. A Fertő-tó vize ásványvíznek minősül, így nem véletlen, hogy a régi időkből számos feljegyzés maradt fenn a Fertő-tó gyógyító hatásáról. A Fertő tóban Magyarországon Fertőrákos strandján fürödhetünk meg, a legközelebbi ausztriai fürdőhely pedig Illmitz.

  A banda egy része - Isti, Kinga, Eszter ( vajon az ujjait számolja ? ) és mi


Az élvezetes hajózás után mentünk Hegykő községbe, mely a Fertő-Hanság nemzeti park része. A Nemzeti Park mind a fajok számát tekintve, mind pedig a fajok állománynagyságának szempontjából, Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye. Szerepel a jelentős madár-élőhelyek listáján, és a Ramsari Egyezmény által is védett terület. Ez a környezet sok vízimadárnak biztosítja a megfelelő életfeltételeket. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém és nyári lúd. Ritka madarak is előfordulnak, mint például a vörösnyakú lúd, vörös gém, réti sas és a kékes rétihéja. A tó legértékesebb halai közé tartozik a réti csík, a csuka, a lápi póc, a compó és a garda. Él a területen rackajuhnyáj, szilajon tartott bivaly és magyar szürke marha-gulya is. A Fertő ritka hüllője a fokozottan védett rákosi vipera, vagy más néven parlagi vipera. A tó partján gyakran találkozhatunk a szintén védett vízisiklóval is.

Itt Hegykőn, találtunk egy házias ételeket készítő vendéglőt és beültünk ebédelni. Háát gyerekek ha erre jártok gyertek és üljetek be a Tornácosba, mert ilyen isteni finomat csak ritkán lehet enni, huu nyammiiii még most is összefut a szám a nyálban..vagy fordítva de tényleg :)

Szürkemarha szeletek zöldségkörettel
Szarvaspörkölt knédlivel
Rákóczi túróval töltött palacsinta - na kérem ebből duplát ettem!
Rita és Csabi is élvezte a helyet és persze a kajákat :-)
Hegykőn volt egy kisebb fesztivál, ide elsétáltunk ebéd után - volt valami együttes, nem ismertük, kisebb tömeg volt, de birható volt.

 És már egy történelmi kép hehe, itt még Orsi bent volt Kinguci hasában...

Nekünk meg alakult az amugy is nagyon jó kedvünk mert ittunk pár pohár borocskát, na hát azért nem olyan jókat mint Balatonnál de ne legyünk szigorúak. A lányok leültek egy idő után csevegni...

 ..mi meg Istvánnal még megalkudtunk egy két kóstolóra, aztán a kocsiban hazafelé dizájnos kalapjában alakitott :-)

Másnap a program kastélylátogatás volt. Elsőként a HALBTURN-ban ( Féltorony magyarul) lévő Harrach kastélyt illetve annak kertjét néztük meg, ahol Kingáék anno fotózkodtak ugyebár :-) Itt a banda: Isti, KIngus, Sziszkó, Rita, Csabi, Eszter és mi Hugival





Harrach-kastély: a lerombolt vadászkastély helyén 1711-ben épült Johann Lukas von Hildebrandt tervei szerint későbarokk (más néven copf) stílusban. A kastély a barokk világi építszet egyik kiemelkedő alkotása. 


Ezután a hires Fertődi kastélyt tekintettük meg kivül-belül. Fantasztikus, csodálatos volt - nagyon szépen felújjítva. Ajánlom mindenkinek aki szereti a kastélyokat!
 
 „Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!" E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén. A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett. A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett.


A napjainkban látható kastély őse egy huszonkét szobás vadászkastély volt, melyet herceg Esterházy József építtetett 1720-ben, Anton Erhardt Martinelli tervei szerint. József másodszülött fia, Esterházy Miklós - akinek gyermektelen bátyja halálával váratlanul hullott az ölébe a hercegi rang és a mesésen gazdag örökség - 1762-ben került a majorátus élére.Miklós herceg a 18. század barokk-rokokó pompájának minden eszközét felhasználva Operaházat, Bábszínházat hozott létre; német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott. Európa hírű zenekara élén Joseph Haydn, a kiváló osztrák zeneszerző állt, mint a család házi zeneszerzője és karmestere.

A kastély barokk parkjának fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceg idejében volt. Ekkor a kastély két oldalán lévő hercegi és a hercegnéi lakosztályhoz szobrokkal és kővázákkal díszített kamarakertek kapcsolódtak. A kaviccsal felszórt díszudvart szökőkutak díszítették. A 300 hektáros parkban szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda szolgálta a szertelen rokokó pompát. 

Határátkelőhely - már történelem...

Szombat este Kingáék kerti partit rendeztek, melynek egyik főszereplője Baltus :-)

Hugi egy hatalmas vekni kenyérrel Istvánék kertjében, még a buli előkészületei alatt.

Kinga keveri a buli alapmateriáját, a pörköltet.
 Itt már a lányok, Sziszkó, Eszter és Hugi készülnek elő a pörihez

 A pöri mellett még volt szalonnasütés is, jókat ettünk, ittunk, beszélgettünk. 
Nagyon jó kis kerti buli volt, köszi szépen mégegyszer mindenkinek!

Szöveg forrás:
www.programturizmus.hu
www.wikipedia.org
www.nemzetimuemlek.hu

Képek: barátaimpei és saját képek is

2012. augusztus 4 - 6, Balatonfüred, Tihany

NYÁR, NAPFÉNY, MAGYAR TENGER :-)
Ezen a hétvégén is a magyar tenger volt a cél, de most Zolival mentem le lazulni. Végül Hugi is eldöntötte, hogy lejönnek nővérével, aki épp most érkezett haza pár napra külföldről. Szóval igazából szombaton négyen mentünk le Balatonfüredre, de mivel a lányok csak egy napig maradtak, Zolival hétfőn ketten jöttünk vissza. 

Mivel az előző balatoni blogban már írtam a Balcsi kialakulásáról, gondoltam más érdekességet kellene találnom, mely sikerült is. Hallottatok már a Bőség legendájáról ?

A Balatoni bőség legendája
Sok idővel ezelőtt Krisztus urunk és Szent Péter gyalog bejárták a földet, hogy megtapasztalják, hogyan élnek az emberek. Jót is, rosszat is láttak eleget. Vándorlásuk közben eljutottak a mi vidékünkre, s megpillantották a Balatont. Éppen nyugovóra készülődött a nap, de utolsó sugaraival még megvilágította a szelíd dombok, lankák csipkéit, s néhány pillanatig arany hidat vert a víztükörre. Krisztus urunk gyönyörködve állt a kék tó partján, s Szent Péterhez fordulva így szólt: Látod Péter ezt a gyönyörű vidéket? Napsütötte domboldalakon szőlő virul, a mezőn kalász érik, a tóban halak sokasága úszkál - itt biztosan boldogok az emberek. Szent Péter igen fáradt és éhes is volt, nem nézte a tájat, inkább figyelte, mennyit kell még gyalogolniuk, hogy egy falut érhessenek, és végre jóllakhassanak. De az Úr nem sietett. Leült a tó partjára, fáradt lábát a vízbe áztatta, s a kedvtelen Pétert is maga mellé ültette. Amint így üldögélt, arra jött egy öreg halász. Vállán tarisznya meg egy kulacs lógott. Melléjük érve illendően köszönt: Adjon Isten jó estét! Adjon Isten neked is! - válaszoltak a vándorok. Messze van e a falu? - kérdezte sietve Szent Péter. Az bizony messze - felelte a halász -, de itt a kis kunyhóm, szívesen látlak benneteket éjszakára és megosztom veletek szerény vacsorámat, ha meg nem vetitek. Az Úr szeretettel nézte az öreg napsütötte arcát és szelíden kérte: ADJ INNOM! A halász restelkedve szabadkozott, hogy csak víz van a kulacsában, mert ő szegény ember és nem telik borra, de Krisztus urunk jóízűt ivott a friss vízből. Nyárson sült halat, hozzá barna kenyeret falatoztak, aztán nyugovóra tértek. Reggel a halász különös fényre ébredt: az egyik vándor feje alatt a párna helyett fényes nap tündökölt, takaróként használt kopott köpenyén a hold és a csillagok ragyogtak. Azt hitte álmodik. Reggel a vendégek útra keltek. Megköszönték a szállást, a Krisztus urunk megáldotta az öreg halászt jóságáért, hogy kulacsában a víz ezentúl borrá változzék, tarisznyájából sohase fogyjon ki a kenyér, s a Balatonból a sok hal. Az áldás megfogant. A Balatonból azóta sem fogyott ki a hal, széles e vidéken azóta is vendégszerető emberek élnek, akik szíves szóval, zamatos borral kínálják a hozzájuk betérő szomjas utasokat, mert minden vándorban az Urat vélik fölismerni.

Kora délelött már meg is érkeztünk egy IGAZI RETRO szálláshelyre. Gyerekek komolyan mondom, aki szereti ezt a stílust, illetve főleg egy ilyen időutazást a 80-as évekbe feltétlenül jöjjen el ide. Mindenhol régi faburkolat, régi székek, ágyak, rádió, ( na jó a TV az újabb volt ), szekrények, szóval az egész feeling teljesen nosztalgiát sugárzott!

Ilyet is mikor láttam utoljára... :-) Nagy és Kistanácsterem ????

Zoli teljesen bepörgött ettől az életérzéstől, majdnem el is dölt :-) 

 Szobánk: figyeljétek meg a foteleket, ágyat! Szuper jó volt! :-) Tehát mindez Balatonfüreden volt, a Balcsi egyik fővárosában.

Balatonfüred:
Balatonfüred a Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt 13.500 lakosú kisváros. Ősi, már a római korban is lakott település, ahol lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik a látogató. Nevét először 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában említik. A mai Füred területén a középkorban több település létezett. Elsősorban a máig is folyamatosan tovább élő - de fontosabb szerepet csak a reformkor óta játszó - Füred. (A település neve a közhiedelemmel ellentétben nem a fürdő, fürödni szóból ered, hanem jelentése: fürjes hely.) Füred lakóinak és vendégeinek életformáját, magatartását mindenkor alapvetően meghatározta a történeti hagyomány. Idegenforgalma századokra nyúlik vissza és miután a füredi savanyúvizet gyógyvízzé illetve gyógyforrássá nyilvánították 1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től a Szőlő és a Bor Nemzetközi városa. Ismertségét elsősorban mediterrán jellegű klímájának és szénsavas forrásainak köszönheti. Balatonfüred és kistérsége a "Balatoni Riviéra" vonalán fekszik. Az elnevezés a területen uralkodó mikro-klíma speciális jellemzőire utal. A település kellemes klímáját a Balaton-felvidék előhegyeinek köszönheti; a Tamás-hegy a Sándor-, Péter- és Száka-hegy védi a Bakony felől érkező hideg szelektől. Ma az itt működő Állami Szívkórházban hasznosítják gyógyászati céllal a források vizét. A Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a híres Nobel díjas hindu költő, Rabindranath Tagore (1926-ban járt itt), akiről sétányt neveztek el a tó partján. A XVIII. század építészeti remekei, a Nagyvendéglő az Állami Kórház, a Kossuth Lajos-forrás kútháza, Pálóczi Horváth Ádám nagyobbik háza, Széchenyi Ferenc kastélya , ma is meghatározzák városunk hangulatát.
A lányokkal, Gabóval és Hugival - irány a strand!
Balatonfüred az 1800-as években, a reformkorban indult fejlődésnek. Kedvelt találkozóhelye lett a haladó szellemű politikusoknak, művészeknek, történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a legkiemelkedőbb. E korból számos műemlékkel, jelentős épülettel, hagyománnyal rendelkezik a város: 1825-ben itt, a Horváth-házban rendezték meg az első Anna-bált. Kisfaludy Sándor adományokból, apátsági és népi segítséggel 1831-ben Balatonfüreden nyitotta meg a Dunántúl első kőszínházát, a magyar nyelv otthonát akkor, amikor a hivatalos nyelv a német volt. A történelmi, alsó városrész reformkori hangulatát gazdagítja a klasszicista stílusban épült Blaha Lujza villa melyben a századforduló híres magyar színésznője, a nemzet csalogánya töltötte nyarait 23 éven át. A Jókai villa 1870-ben készült el kora-eklektikus stílusban. Az épületben állandó kiállítás mutatja be a nemzet legnagyobb mesemondójának életét és a villa berendezési tárgyait. A mai óváros - a régi falu és hozzászámítva az 1954-ben idecsatolt Balatonarácsot is - még számottevő és értékes népi műemlékállománnyal rendelkezik. Füred egyik legismertebb épülete a Gombás-kúria (épült a XVIII. szd. második felében). A köznemesi rend szépet kedvelő, jó ízlésű tagjai építettek ilyen pincehajlékokat szerte a Balaton környékén, ahol az év egy részét töltötték. Balatonfüreden, amely különösen a Zala megyei nemesség egyik kedvelt találkozóhelye volt, ugyancsak bőven sorakoztak egymás közelében hasonló, késő barokk vagy copf stílusban épített pincehajlékok, rendkívül színes képet adva a füredi hegyvidéknek.

Zolival a Füred kemping bejáratánál, ide jöttünk strandolni
A Füred kemping strandja csodaszép, nagy, szépen, fákkal beültetett, árnyas, van pár büfé is. Szerintem a legnagyobb előnye, hogy nem volt tumultus, tömeg, volt mindenkinek bőven helye, nem voltunk szó szerint egymás szájában.

A balatonfüredi csevice források… A sokak által, sokszorosan megáldott Balatonfüred nagyon gazdag ásványvízforrásokban. A füredi savanyú víz méltán lett világhírű! Ennek ellenére hazánk fiai alig tudnak valamit erről a pompás élettani hatású szénsavas, fürdő- és ivóvízről. Ma már alig élnek olyan emberek, akik tudnák, hogy mi is az a „F ü r e d i - c s e v i c e”. Nos, a csevice a keringési rendszerre, a szív- és koszorúerekre, az emésztőszervekre, a magas vérnyomásra, a légzőszervekre, az érrendszeri megbetegedésekre igen jótékonyan ható, élettanilag rendkívül értékes savanyúvíznek, ill. a felbuzogó szénsavas forrásvíznek a népies elnevezése. A füredi szénsavas forrásokat 1708-ban már megemlítik „Savanyóvíz” néven. A XVIII. században még javában hódított a népi gyógyászat hazánkban. Gondoljuk csak meg, 1747-ben (a nagy) Magyarországon mindössze 48 patika volt, ebből kettő Pesten, egy Budán. Ezek is azért jöttek létre, mert Mária Terézia császárnő elrendelte, hogy minden vármegyében fel kell állítani legalább egy patikát. A 600 milliós hindu nép nagy fiát, a világhírű, Nobel díjas, hindu költőt Rabindranath Tagorét is a csevice és balatonfüredi páratlan élettani értéket képviselő klíma gyógyította meg. A nagy hindu költő, amikor 1926 őszén a Santiniketáni egyetem létesítéséhez adománygyűjtő körúton volt Európában súlyosan megbetegedett. Az osztrák orvosok már lemondtak róla! Szerencsére egyiküknek eszébe jutott az, hogy a magyaroknál, a Balatonfüredi csevice források, a savanyúvíz és az ottani klíma csodákra képes… A várt csoda valóban megtörtént, Tagore meggyógyult! Hálája jeléül 1926. november 8-án egy hársfát ültetett el Balatonfüreden. A hindu legenda szerint, akinek a fája megered, az megéri a fa kilombosodását. Gyógyulása emlékére angol és bengáli nyelven egy négysoros verset írt, melyben nosztalgikus reményteljességgel szól lezajlott súlyos betegségéről és a nem is remélt Balatonfüredi felépüléséről. 

Lazulás, napozás, sun, fun, baby :-))
„Ha nem vagyok többé a földön, ó fám –
Susogtasd tavasszal megújuló leveleidet
Az erre vándorlók fölött:
A költő szeretett, míg élt”.

A balatonfüredi városvezetés, - a nagy hindu költő tiszteletére-, egy igen szép és azóta is remekül gondozott sétányt nevezett el. A nép száján sok, érdekes legenda született a savanyúvíz felfedezéséről. Hírlik, hogy az 1600 – as évek végén egy tehénpásztor arra figyelt fel, hogy fájós lábú tehenei beleállnak a Földből felbuzogó ásványvízforrás által létrehozott, bőséges vízzel borított sárba és ott áztatják kisebesedett, fekélyes lábukat, melyek gyorsan meggyógyultak. A tehéncsorda díjnyertes bikája folyton különcködött! Kedvenc szokásai közé tartozott, hogy felkereste az egyik ilyen szénsavas forrást és ott igen jókat ivott.
Hogy mi volt igaz a legendából, s mi nem? – Biz azt ma már nehéz lenne rekonstruálni.

Estefelé átmentünk a lányokkal Tihanyba. Jót sétáltunk, tetszett, hogy nyugi volt, nem volt tömeg, romantikus volt este a kis utcák közt gyalogolni, nyitva voltak a kis hangulatos boltok is.

 
Tihany:
Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő. A tájat vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad. 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét. A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt. A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 16-17. századi török háborúk idején várrá alakították. A 18. században épült újjá barokk stílusban. 1891-ben 893 magyar lakosa volt, ekkortájt állami faiskola is működött itt. Tihany az 1960-as évek óta turisztikailag frekventált helynek számít, elsősorban történelmi és kulturális értékei, természeti környezete és a Balaton közelsége miatt.

Ez egy tipikus tihanyi termékeket, a levendulából készült szappanokat, illatszereket árusitó üzlet. Innen mentünk tovább az apátsághoz.
A Tihanyi Apátság temploma és altemploma
Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása. A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg.E latin adománylevél szövegében számos olyan magyar nyelvű helymegjelölés fordul elő, amely a 11. századi hazai nyelvállapotról árulkodik. Az okirat nemcsak tulajdonneveket, hanem közneveket, szószerkezeteket és egy mondattöredéket is tartalmaz magyarul: »FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA«, vagyis Fehérvárra (ma Székesfehérvár) menő hadi útra. Ez az út egy római kori útnak még meglevő és használt szakasza lehetett. Ez volt dél felé Fehérvár legfontosabb útja. Fehérvár a nevét onnan kapta, hogy fehér kőből építették a falait. Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben, amely az első eredeti formában fennmaradt magyarországi oklevél.A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a 18. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.

Az apátságtól még mindig csodálatos a kilátás a Balatonra. A visszhanggal próbálkoztunk, de csak magunkat hallottuk, de visszajelzés már nem jött, nem is beszélve a kecskekörmökről, olyanokat sem találtunk, de íme egy kis hasznos info róluk:

Tihany másik nevezetessége a tihanyi kecskeköröm.
A kecskekörmök valódi története azonban, ha lehet, még a legendánál is érdekesebb. A kecskekörmök ugyanis valóban olyan élőlények maradványai, amelyeket a tóban ért utol a végzet. Csakhogy ezek az élőlények nem patások voltak, hanem kagylók. A tó pedig, amelyben éltek és elpusztultak, a Balaton helyett az annál ötszázszor nagyobb és százszor mélyebb Pannon-tó volt, amely valaha az egész Kárpát-medencét beborította. A tó mintegy 12 millió évvel ezelőtt alakult ki, és jóval kisebb formában, de még ötmillió évvel ezelőtt is létezett. Üledékei „kibélelik" a Kárpát-medencét; vastagságuk változó, helyenként 4-5 kilométer is lehet. A bennük megőrzött ősmaradványokból tudjuk, hogy a tónak páratlanul gazdag kagyló-, csiga-, és kagylósrákfaunája volt; olyan nemek és fajok éltek itt tucatjával, illetve százával, amelyek helyben alakultak ki, és sehol másutt nem voltak megtalálhatók. Mint egy evolúciós laboratóriumban, a természet szabadon kísérletezett speciális, esetenként egészen bizarr kagyló- és csigavázformák „kifejlesztésével". A balatoni kecskeköröm nem más, mint egy ilyen, 8-9 millió évvel ezelőtt élt kagyló erősen lekoptatott teknője. Valójában ez egy Pannon-tengerben élt kagyló - a Congeria ungula caprae - maradványa. A kagyló jóval nagyobb volt, de mára csak a kemény háromszög alakú sarka maradt meg. Más kagylók és csigák is megmaradtak a pannóniai rétegekben, de ismeretségében messze elmaradtak a kecskeköröm mögött. Pedig a két háború között a Cardium apertum nevű kagylót úri főkötő vagy menyasszonyfőkötő néven árulták a tihanyi gyerekek. Lelőhelye a Fehérpartokon volt, de ép alig volt közöttük, mert a törékeny héja ásás közben könnyen összetört. A kikötőbe érkező kirándulókat a helyi gyermekek azonnal körülvették, és igen rámenősen kínálták pár fillérért marokszámra a kecskekörmöket. Kedves színfoltja volt a gyereksereg a kikötőnek, több visszaemlékezésben, útikönyvben olvashattunk róla. A kagylómaradványok nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi kecskekörömbányák voltak gazdagok. Itt egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök; innen származik a mai Gödrös elnevezés is.
A vacsit egy romantikus, abroszos, lugasos kertes vendéglőben kértük ki, nagyon finom volt minden.
A TIHANYI VISSZHANG ÉS KECSKEKÖRÖM TÖRTÉNETE WASS ALBERTTŐL
A hegyek csodaszép, aranyhajú tündére, Tihany, minden este leterelte aranygyapjas kecskéit a tóra, itatni. Amíg a kecskéi ittak, a szépséges tündér leült egy parti sziklára, és énekelt. A hegytetőkről gyönyörködve hallgatták énekét az óriások, és barlangok odúiban abbahagyták szorgos munkáikat a törpék. Balaton, a vizek ura, a tó mélyében élt, hínárból szőtt sátrában, melynek oszlopait a drágagyöngyök ezrei díszítették. Balaton egyetlen fia, aki ott élt apjával a vizek mélységében, valahányszor meghallotta Tihany énekét odafönt, fölemelkedett a felszínre, hogy közelebbről hallhassa a csodálatos hangot.
– Ne figyelj Tihany csalogató hangjára, édes fiam – figyelmeztette Balaton a fiát. – A hegyek tündére és a vizek ura nem illenek össze. Ha magadba szívod a hegyek mérges levegőjét, beteg leszel!
Gőgös teremtés volt Tihany, s amikor rájött, hogy éneklő hangját szerte a hegyekben mindenki a világ legszebb hangjának véli, elhatározta, hogy nem pazarolja azt többé esténként a tó partján, hanem csak akkor énekel az óriásoknak és törpéknek, ha azok gyémánttal fizetnek minden dalért.
Lent a tó mélységes mélyén Balaton egyetlen fia megbetegedett. Kérlelte apját:
– Hadd halljam még egyszer Tihany szépséges hangját, bizonyára meggyógyulok Tőle!
Vén Balaton összegyűjtött egy ladikra való igazgyöngyöt és amikor este Tihany lejött kecskéit itatni a tó partjára, fölvitte hozzá a kincseket.
– Neked hoztam mindezt, leányom – mondta Balaton a tündérnek –, és csak azt kérem érte cserébe, hogy énekelj szegény beteg fiamnak. Tihanynak tetszettek a gyöngyök, és énekelt értök. De attól kezdve minden este fel kellett jöjjön Balaton a tó mélyéről egy zsákra való kinccsel, mert ajándék nélkül a fösvény Tihany még csak a száját sem nyitotta ki. Végül is Balaton minden kincse kifogyott. Hiába könyörgött a szép tündérnek, hiába kérlelte, Tihany nem énekelt többé. Még az se hatotta meg, hogy vén Balaton fia meghal odalent a mélyben, ha nemhallja többé a szép tündér énekét.
S Balaton fia meghalt. Sírtak az óriások, zokogtak a törpék, és a tó fiatal urát eltemették mélyen a Badacsony hegyébe. Azóta van a Badacsonynak koporsó formája.
A vizek ura nem felejtette el a szép tündér szívtelenségét. Bosszúja rettenetes volt. Mindaddig Balaton tavának sima tükre a kék eget tükrözte csupán, a napot, a holdat meg a csillagokat. De ettől a naptól kezdve valahányszor a vizek ura meglátta odafent a Badacsony koporsóját, eszébe jutott gyásza és fájdalma, s haragjában felkavarta a tó vizét.
Egy este haragos hullámai zúgva, tajtékozva csaptak föl a sziklaösvényre, hol a szép Tihany hajtotta itatni aranygyapjas kecskéit. Egy roppant hullám elkapta a kecskéket, lesodorta őket a tóba, s vén Balaton megfojtotta valamennyit haragos bosszújában. A megrémült Tihany egy közeli barlangba menekült a hullámok csapásai elől, de vesztére tette ezt! Nagyot rázkódott Balaton odalent, s rázkódásától megmozdult a hegy is, és sziklagörgeteggel temette be a barlang száját, befalazva örök időkre a szívtelen Tihanyt. Vén Balaton átkot vetett a szépséges tündérre:
– Büntetésből, amért oly fösvény voltál hangoddal, mostantól kezdve bárki is szóljon hozzád, hétszer ismételd meg minden szavát!
A tihanyi visszhang ott van ma is, sziklabörtönében, és gyönyörű hangja engedelmesen ismétel minden szót. A Balaton, Európa legnagyobb tava néha haragra gerjed még ma is. Kék színe ilyenkor haragos zöldre fordul, és roppant hullámok nyargalnak fölötte egyik partjától a másikig. Vihar után találni lehet a parton megkövesedett kecskekörmöket.
Tihany aranyszőrű kecskéinek körmei azok."

A század elején aztán észrevették, hogy a visszhang ereje egyre csökkent. Többnyire az újonnan épült villákat hibáztatták, de azóta bebizonyosodott, hogy inkább az időközben a domb és a templom közé ültetett fák megerdősödött lombja lehet a bűnös visszhangrontó, s legalább ennyire az utóbbi években megnövekedett, zajjal járó idegenforgalom. 
Záróprogramként lesétáltunk este a Tagore sétányhoz, ahol a Balatonfüredi Borhetek zajlanak. A Balaton- felvidék ízletes nedűit adó Balatonfüred-Csopaki borvidék méltó ünnepe a nagy múltra visszatekintő, minden év augusztusában megrendezendő Balatonfüredi Borhetek. A borosgazdák a Tagore sétányon felállított , hangulatos borsátraikban három hétig várják a vendégeket. A Borhetek teljes időtartama alatt népművészeti kirakodó vásár várja az érdeklődőket a Tagore sétány elején. Összehasonlítva azonban a Badacsonyi Borhetekkel, azt kell mondanom, az sokkal jobb élményt adott, főleg azért mivel ott végig este élő zene volt, míg Füreden csak az íszonyatos tömeg bezsúfoldva a bódék előtt felállított padokon vagy a pultok előtt tolakodott, mindenki kiabált, teljes anarchia, ricsaj volt, zene meg nuku szóval a kedvenc maradt továbbra is Badacsony.

Szöveg forrás:
www.balatonfelvidek.org
www.tihany.hu
www.balatonfured.hu
www.balatoniwiw.hu
www.wikipedia.org

Képek: saját képek

2012. december 29., szombat

2012. július 21 - 29 - Egy igazi Balatoni nyár!

Imádom egyszerűen a Balatont... ezért is terveztem egy komolyabb, hosszabb cikket erről a nyaralásról. A szép képeken kivül szorgalmas gyüjtőmunka után találtam számos érdekes infot Balatonnal is kapcsolatban, melyek közül kiemelném a helyi legendákat.  
A Balaton (becenevén a „magyar tenger”; latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 77 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km². Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent.  
Geológiailag a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek kapcsolatban vannak az Alpok anyagát adó formációkkal. Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió mellett tektonikai mozgások is szerepet játszottak. 

Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak. A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt "cserélődik ki". Vízgyűjtő területe 5180 km², Fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik.
A Balaton már az őskorban jelentékeny szerepet játszhatott, azonban sem Hérodotosz, sem Strabón, sem Ptolemaiosz nem említi. A római írók már gyakrabban emlékeznek róla, mivel Ptolemaiosz kora után másfél évszázaddal Galerius császár azt (valószínűleg csak mocsaras partjait) lecsapoltatta, hogy területét művelés alá vehesse. A római írók Peiso és Pelso név alatt említik, mely nevet azonban a Fertőre is alkalmaztak. A Balaton ősi művelődési és halászati jelentőségét számos lelet bizonyítja: így a Vörs melletti pogányvár, a tihanyi csúcshegyi és óvári, valamint a zánkai pogányvárak, továbbá a zamárdi, a fajszi, az alsógulácsi a Keszthely és Szentmiklós közti, a kővágóörsi, a tihanyi és zánkai tumulusok (halomsírok), s számos őskori temető, köztük különösen a keszthelyi (dobogói) avar sírmező. Egy római felirat szerint pedig már hajózás is folyt rajta. Annyi bizonyos, hogy a tó a történelmi időben alakját változtatta.


A 19. század végéig a Balatonon élénkebb élet még nem fejlődött. Egyes fürdők és nyaralóhelyek (Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Révfülöp) ekkortájt virágzásnak indultak ugyan, de egészben véve - talán Füredet és Siófokot kivéve - sehol nem lehetett megtalálni a kor igényeinek megfelelő viszonyokat. A Balaton parti nyaralóhelyek legnagyobb része a legszerényebb igényeket is alig elégítette ki; a szőlők elpusztultával kopárrá vált a vidék nagy része, erdő még Balatonfüreden is alig volt. Az egész parton nem fejlődött valamire való város s a pompás víztükör a közlekedés szempontjából teljesen parlagon hevert. 1847-től járt ugyan gőzhajó a Balatonon, sőt az 1890-es években megindult a gőzhajó közlekedés a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és Boglárról Révfülöpre, azonban élénkebb közlekedés nem volt, kereskedelmi forgalom pedig nem létezett. Ekkortájt a halászaton kívül egyedül a fürdőzés és nyaralás tekintetéből volt a Balatonnak némi jelentősége; turistaforgalom azonban a kedvezőtlen közlekedési viszonyoknál fogva nem fejlődött ki. Fő vasúti vonala a kevéssé érdekes déli partot futotta be, míg az északi partnak nem volt vasútja. 

A Balaton környéke igazán a 20. században indult fejlődésnek, amiben az iparosodás is fontos szerepet játszott. Ekkor kezdtek megjelenni az első komolyabb magánvillák a part mentén és a korszerűbb nyaralók is. A fürdőélet, a nyaralókultúra főleg az 1960-as években alakult ki, ekkor rengeteg különböző nyaraló, üdülő és szálló épült a part menti településeken, és ekkor indult meg a vendéglátói létesítmények fejlődése is. Sok vállalat, szervezet és intézmény saját üdülőket is létesített, de ugyanígy jött létre a Zánkai Úttörőtábor is gyerekek részére. A pártállam is létesített üdülőt a Balatonon, az egyik Balatonőszödön található, a másik, nagyobb, komfortosabb Balatonaligán létesült. Ezekben az üdülőkben a párt legfőbb vezetői és hozzátartozói nyaralhattak. Az 1970-es és 1980-as években egyre több nyugati, főleg német turista is megfordult a Balatonnál, mert számukra könnyen és olcsón elérhető nyaralási lehetőséget nyújtott. Ekkor élték virágkorát a „Zimmer Frei” (németül: szoba kiadó) feliratokkal, táblákkal dekorált magánnyaralók, amiknek tulajdonosai külföldieket szobáztattak, hogy így tegyenek szert pluszbevételre. Mások ugyanezért büfét, lángossütőt, vagy más szolgáltatói vállalkozást üzemeltettek. A rendszerváltás után is a nyaralás, üdülés maradt a Balaton meghatározó szerepköre, ahova hosszabb-rövidebb időre jönnek nyaralni és fürdőzni az emberek. Ennek megfelelően a Balaton főleg jó időben, illetve a nyári hónapokban számíthat magas látogatottságra.


Nem is tudom már az idejét sem, mikor töltöttem el egyszerre 3 napnál többet az imádott Balatonnál. Így született az elhatározás, hogy rábeszéljem Hugit ( nem volt nehéz ) hogy menjünk el egy hosszú Balcsi nyaralásra! A két fő célállomás Badacsony és Siófok volt, egy ilyen igazi észak-déli parti túra :-) A dátumot persze igazítottam a Badacsonyi Borhetekhez, mindketten imádjuk Badacsonyt és a borokat is :-) Véletlen derült ki, hogy épp Zsófi is lent lesz a telken, így tudunk találkozni. 

Fenti képen már boldogan mosolygunk Badacsony főterén :-)

  
Itt találkoztunk Zsófival, ahonnan - miután pogoztam egyet a hires Kozsó művekre, egyszerüen nem bírtam ellenállni :-))) Ezután átmentünk az etetők előtt lévő parkban felállított Borhét Bulihelyszínére, ahol vagy két tucat borozó kínálta jobbnál - jobb borait.


Itt pár bor után megszólítottam egy jó fej embőrt :-) Zolit, mivel épp aussie sapkát viselt, így elindult a mókás beszélgetés. Zoliban is volt már pár pohárnyi, aki hihetetlen akrobata mutatvánnyal és tánccal szórakoztatott minket. Úgy mozgott tök gyorsan, hogy nem öntötte ki a kezében lévő pohár bort :-)) Itt a képen lévő Laposa pincénél lehorgonyoztunk és megismerkedtünk a Laposa lányokkal is :-)

Itt Hugival és a Laposa borozó lányaival jókedvűen :-)

Itt meg Hugi Laposa Bencével és a lányokkal :-)


Másnap Zsófi két kislányával már indult haza Budapestre, de délelött felvett minket a szálláson és elvittek minket Káptalantótiba a nevezetes biopiacra. A parkolóban kölcsönadta a lányait :-)

video
 Kocsikázás Zsófikáékkal :-))

Káptalantóti: A 495 lelket számláló falucska a Balatontól néhány kilométerre a Tóti-hegy lábánál, a tanúhegyek ölelésében, Tapolca és Badacsonytomaj között, a Tapolcai-medencében helyezkedik el. A falu fekvéséből adódóan az itt élő emberek főleg szőlőtermesztéssel és mezőgazdasági kistermeléssel foglalkoznak. A község első írásos említése 1272 ill. 1274-ből "THOTY" néven történik. A községtől délre fekvő méltán híres bazaltkúp, a Tóti-hegy a faluról kapta a nevét.

Ez a biopiac bejárata, itt a lányok már el is kezdték izibe a vásárlást :-)


A Balaton-felvidék egyik leghíresebb piaca Káptalantótiban a Liliomkert, avagy ahogy a köznyelv ismeri, káptalantóti biopiac. Kicsit az Ecserire hajaz első látásra, ami megkülönbözteti a kettőt egymástól, hogy itt van őstermelő is, sajttal, gombával, hússal, mézzel, fűszerekkel, gombával, és mindenhol zenészekbe lehet botlani. A turisták ezreit vonzó zsibvásár vadregényes hangulatú. Az árusok elhelyezkedésében nincs igazán rendszer, hogy mit hol keressünk, körbe kell járni, többször is, mert érdemes. Nincs olyan budapesti piac, aminek a hangulata csak megközelítené a káptalantóti zsibvásár-jelleget. Itt tényleg lehet együtt lenni, nézelődni, csetreszeket, használt pénztárgépet vagy régi könyveket venni, miközben az egyik asztalnál egy hetvenes férfi citerázik és énekel, egy sarokban pedig nyolcéves kisfiú szintetizátorozik, az apja lapozza a kottát. Van tócsni, pecsenyés, lehet fröccsözni, nemezelni és találkozni a biológus-mérnök piacvezetővel. Cím: Káptalantóti Liliomkert, Káli-medence, Balaton-Felvidék (Badacsonytól 7 km, Tapolcától 7 km, Zánkától 13 km, Veszprémtől 49 km, Keszthelytől 28 km.)

Hallottatok már a Balaton meséjéről ? Nem ? Íme:

A Balaton keletkezésének regéje
 
Váth János: A Balaton eredete 
Ha a kapolcsi szűk völgyben Monostorapáti felé tartunk, a völgykatlan egyszerre szétnyílik, s az erdős hegyek gyűrűjében, melyek különös alakjukkal gyönyörködtetik a szemet, termékeny róna tárul elénk. Óriások laktak e vidéken, kik óriás állatokat tenyésztettek. Lassanként elhaltak és helyüket apró emberek foglalták el, akik sebet vágtak az anyaföldön ekéikkel és kényszerítették, hogy akaratuk szerint szülje terményeit. Az óriásokat a még életben levők temették el, halmot raktak tetemük felé; e halmok ama hegynek csúcsai, melyeket most olyan nagy gyönyörrel szemlél az utazó. Az óriások utolsó tagját Balatonnak hívták, kinek igéző lánya vala az óriás Haláp. Öreg atyjának, a Badacsonynak sírja fölött volt lakása, onnan szokott leszállani óriás, egyszarvú bikájával, hogy keresse egyetlen állata számára az édes legelőket, melyeket a korcs ivadék ekéje, vagy kaszája érintetlenül hagyott. Badacsony csúcsán ült egyszer az óriás, s végig jártatá szemeit az ingoványos síkságon, melyen elszórva elődeinek mauzóleumai, az egykori óriások piramisai magaslanak. 
( Tibi megjegyzése: A regében említett piramisok ma is láthatók - a fenti képet magam fényképeztem Káptalantótinál! )
Elgondolkodásából lánya zavarta föl. – Nézd édes apám, mit hoztam. – Haláp szétbontotta kendőjét s belőle egy földműves jött elő négy ökrével együtt.
– Lent játszottam, beszélt a lánya – s a réten megpillantottam e bogarat, leterítettem kendőmet, s ekkor ez bemászott. Én pedig sebesen felkaptam.
– Hisz ez ember, te balga.
– Ember? Csodálkozott Haláp.
– Ereszd el; te is búslakodnál, ha valaki engemet befogna! Hátha neki is van lánya, akit bú fog emészteni, ha megtudja atyja elvesztét?
Haláp kacagva engedett apjának, hogy csak úgy döngött belé az egész völgy, s az ember elbeszélte a völgyben, mi történt vele Badacsony hegyén. Mikor szamócázni ment az erdőbe, a szegény ember lánya hálálkodva köszönte Halápnak, hogy atyját eleresztette. Az óriás leány nem hallotta egészen a kiabálást, azért tenyerébe vette a lánykát, hogy mit mond. De az úgy megijedt, hogy most szóhoz sem jutott. Magával vitte atyjához és alkonyatig az ujján sétáltatta. Másnap újra eljött a lány, s este is alig bírt megválni Haláptól, s ez Csillának hívta anyja emlékére. A falubeliek boszorkány hírébe keverték ezért. Csilla ápolta, mikor Haláp megbetegedett, gyógyító füvet szedett neki a réten-berken, de azért Haláp meghalt. Az ősz Balatont nagy bánat fogta el, hogy egyedül maradt a világon. Kínjában rettentő hangot hallatott, sörényszerű haja lobogott, s reszketett ég és föld lépései döngésétől. Harmadnap azonban visszatért lánya holtteteméhez. Csillát hazaküldte, lányát pedig egyszarvújának hátán átvitte anyja sírhalmához. Haláp koporsó alakú hegye emelkedik az óriás lány holtteste fölött. Virággal, fával ültette be a hegyet, s maga egyszarvú bikájával járt-kelt, mint a bolygó tűz, s agyongázolta az emberek vetéseit a bikájával együtt. Díszétől megfosztott tölgy volt az ősz Balaton. Némán járt tájról-tájra. Bikája hű ebként követte, s Haláp sírhalmán ura bánata közben hosszú és fájdalmas bőgést adott. Alig egy hónap múlva a bozótosban cserkészett Balaton bikája, s egyszer csak megfeneklett a mocsárban, s a gazdája se tudta kimenteni. A bika hullája fölé örök emlékül óriási halmot rakott. Még csak egy kő hiányzott, hogy koronája legyen a sírhalomnak. Óriás követ keresett. Az öreg megfeszítette erejét a mocsárba süllyedt kőszirt kiemeléséhez, de a kiemelt kőbérc helyéről kiömlő víz leterítette az ősz Balatont. Nekivadult ménesként nyargalt a víz keresztül a Balatonon. A falu tornyában kong egyre a félrevert harang. Csilla harangoz, akit a templomban ért a szörnyű veszedelem, amelyből a tó keletkezett, mit az óriás tiszteletére Balatonnak neveztek el az életben maradtak.. Az óriás meg-megkísérli, hogy lerázza magáról a hullámzó elem bilincseit.
Megrázkódik, s rettentő mozgásba hozza a tó habjait. Jaj annak, ki a tavon hajókáz, nem látja többé a viruló part lombjait, de az óriás soha nem tudja a láncot, amely fogva tartja, elszakítani. Az óriás bika sírja a Szent György hegy, a tó csillogásában Csilla szerepel, a tompa kongó hangot ó szólasztja meg, s a hűvös szellő Haláp csókja.

Miután Zsófiék elmentek, pont azután érkeztek meg a káptalantóti piacra Momoék azaz István és Móni :-) Ott még sétálgattunk velük, ittunk mennyei házi limonádét és utánozhatatlanul finom házi rétest is ettünk, majd visszamentünk Badacsonyba. Ott az alkalmat kihasználva felköszöntötték Hugit szülinapjára.

A kis csapat ezután nekivágott a badacsonyi hegy megmászásának. Most nem csak a Rózsakő volt a cél, hanem a teljes hegycsúcs megkerülése. 

A Badacsonyt nevezik koporsóhegynek, de hasonlították már részeg szőlőpásztor gyűrött kalapjához is. Népszerűvé a nemesi szüretek majd Kisfaludy Sándor tették, aki Szegedy Rózához fűződő szerelmét és a táj iránti elragadtatottságát romantikus versekben énekelte meg. A korában ünnepelt poéta neve összeforrt Badacsonnyal, akárcsak a helyi szőlőművelés fejlesztésében élen járó Bogyai Lajosé vagy a híres festő Egry Józsefé. A hegy nevét öt település viseli: Badacsonyörs, a hegy egészének és több közeli község közigazgatási központjaként működő Badacsonytomaj, az idegenforgalmi központ Badacsony, valamint Badacsonylábdihegy és Badacsonytördemic.

Bármerre indulunk is el Badacsonyban, valamilyen Kisfaludy-emlékkel mindenhol találkozunk. A Kisfaludy úton megyünk fel a hegyre, a Kisfaludy-forrás vizével olthatjuk szomjunkat, a Kisfaludy-ház és a Kisfaludy-kilátótorony erkélyéről gyönyörködhetünk a tóban. A XIX. században Badacsony valóságos irodalmi zarándokhellyé vált: a kultusz kialakulásában szerepet játszott a költő és Szegedy Róza Badacsonyban kibontakozó, regényes románca, amely a magyar irodalom egyik legnépszerűbb szerelmesvers-ciklusának, a Himfy szerelmeinek ihletője lett. A Kisfaludy-házat a költő házasságkötése után vásárolta meg s alakíttatta át. Feleségével többnyire itt töltötték a szüretet s fogadták vendégeiket, a kor ismert politikusait, művészeit, tudósait. A háztól alig néhány méterre álló Szegedy Róza-házat a Balaton-vidék legszebb présházának tarják. 1790-ben épült késő barokk ízlésben az itt korábban divatos nádtetővel, csúcsos oromfalakkal. A ma irodalmi múzeumként működő épület egykor szőlőművelés céljára, szüret idején pedig az uraság tartózkodására szolgált. A Kisfaludy-ház mögött sétálva a Rózsa-kőhöz érkezhetünk. A kő egykor a hegy bazaltoldaláról gurult ide, és valószínűleg Kisfaludy Rózája után kapta nevét. A legenda szerint ha egy leány és egy legény kézen fogva, a Balatonnak háttal ráül, még abban az évben egymáséi lesznek.


A hegy egyszerre névadója és központi termőterülete egyik legősibb borvidékünknek. A vidék jellegzetes szőlőfajtái az olaszrizling, a rizlingszilváni, a szürkebarát, a tramini és a csak erre a tájegységre jellemző kéknyelű. A borvidék "zászlósbora" a szürkebarát. Az aranysárga színű, íz- és zamatanyagokban, alkoholban gazdag, telt nedű méltán lett a borvidék szimbóluma. A badacsonyi szőlőkről 1313-ban történik először írásos említés, amikor - a hagyomány szerint Badacsonyban először szürkebarátot termesztő - pálos szerzetesek a hegy oldalán szőlőt kaptak adományként. Az itteni borok különleges zamatát az egykori vulkánokból itt maradt lepusztult bazaltkúpok talaja és a kedvező lejtésű, napsütéses hegyoldal adja meg. A bazalt visszaveri a napsugarakat és védi az északi széltől az ültetvényeket.

A borkezelés sokáig ókori nyomon haladt. A szőlőt szüret után a lakóházaknál taposták, a bort is ott erjesztették, tárolták. Később az agyagedényeket fából készültek váltották fel, a bőrtömlőben történő szállítás helyébe a hordós fuvarozás lépett, a szőlőhegyek oldalába pincéket vájtak. A táj szőlőkultúrájának nagy reformátora, Bogyay Lajos 1826-ban kezdett itt gazdálkodni. Szőlőin először a talajt hozatta rendbe, a zápormosta árkokat betemettette, vízelvezetőket építtetett. A vékony termőtalajra a hegy aljáról hordatott fel homokos agyagot. A jó termő szőlőket szaporította, s kiváló fajtákat hozatott Tokajból és külföldről. 1870-ben már 517 fajtából álló gyűjteményt mondhatott magáénak.

A hegymászás nagyobb része még hátravolt, de hogy erőt öntsünk magunkba beültünk egy kis borocskára fent a hegyen az Imre borozóba.
A szőlőművelés beszédes tanúi a hegykönyvek, amelyek részletesen szabályozták a hegybíróság tisztviselőinek kötelességeit és a szőlőhegyen illendő viselkedés szabályait. A szőlősgazdák Szent György-nap táján hegybírót és tizenkét esküdtet választottak, s ugyanekkor fogadták fel egész évre a szőlőpásztorokat, akiknek "kötelességük úgy nyáron a szőlőkre, mint télen és tavasszal a hajlékokra vigyázni, hogy kóborlók, tolvajok s egyéb gonosz emberek a szőlősgazdát meg ne károsítsák". Az új szőlők kialakítását általában nagyon megbecsülték, aki szőlőt telepített, az örökül is hagyhatta. Súlyosan büntették viszont az ültetvények elhanyagolását, aki egy évig nem gondozta, attól szőlejét elvették, s visszaadták az uraságnak. Egyáltalán nem engedték, hogy a hegyen idegenek kóboroljanak, "bitangolásnak" vették azt is, ha egyik szomszéd átment a másik szőlőjébe, s a lehullott gyümölcsöt felszedte. Keményen üldözték a lopást és a paráznaságot is. Akár szabad, akár házasembert paráznaságon értek a hegyen, azonnal elfogták, s a bűnösök megfogásáért jutalom járt. Nem tűrték a szőlőben a verekedést sem. Ha a parasztok egymást szidták, vagy egyik megverte a másikat és "vért eresztett rajta", pénzbüntetésre vagy testi fenyítésre ítélték őket. A legtöbb borvidéken, így a badacsonyi szőlők között is kápolnát építettek Szent Donát tiszteletére, mivel őt tisztelték a szőlők védőszentjeként.


Először a hegy tetején megnéztük a hires Rózsakőt és a fantasztikus Balatoni panorámát! 
Ime a legenda, ha valaki még nem ismerné:

A Rózsakő legendája
A Kisfaludy-ház felett található az a hatalmas asztalszerű bazalt, amit Rózsakőnek neveznek. Valamikor a régmúltban gurulhatott le a hegy oldaláról. Nevét Szegedy Rózáról kapta, aki a hagyományok szerint Kisfaludy Sándorral szokott rajta üldögélni. valószínűleg ez magyarázza a vele kapcsolatban született legendát is."Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek.De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni."

Lelkesen haladtunk a csodás erdőben. Egy idő után elkezdtünk izzadni, jó hogy vittünk vizet :-) Nyugati irányban haladtunk a hegytetőn a Bújdosók Lépcsője felé, majd onnan a Ranolder kereszt felé mentünk és a keleti oldalon a Kőomlásnál és a Pálos kolostor romjainál terveztünk visszajönni.


Utunkat rejtélyes kőomlások szegélyezték és láttuk a misztikus pálos szerzetesek által épített kolostor romjait is az erdőben. A panoráma sok helyen megmutatta teljes szépségét e tájnak. Az idő szépen telt, kényelmesen sétáltunk, így is eltelt kb 3 óra a kirándulással.

A sok szép hely közül tán ez volt a legszebb :-)

Találtam egy érdekes, mesébeillő legendát is :-)

A Badacsonyi Gorenyember
A Badacsonyi gorenyembert eloszor a Ranolder kereszt alatt lattak badacsonyban, egy kislanyt tamadott meg aki, bar nem emlekezett minden reszletre, meg tudta mondani hogy az a valaki (vagy valami) ami megtamadta szoros volt, eles fogai voltak es a szeme vilagitott.Volt egy masik szemtanu is aki a kialtasokra lett figyelmes es amint a hangok fele szaladt egy arnyat velt felfedezni a felhomanyban ami emberszeru volt de megis inkabb hasonlitott egy meretes gorenyre. Egyes (megbizhato) forrasok szerint (tobb ilyen is van), Badacsonyban a magyar honvedseg vegzett genetikai kiserleteket egy borospinceben amit laboratoriumma alakitottak at, innen szokhetett meg az leny is amit allitolag allati (valoszinuleg goreny) es emberi embriok keresztezesevel hoztak letre. Ez a leny most is szabadon van es mar tobb eltunest es halalesetet is jelentettek a kornyeken ami kapcsolatba hozhato vele. Doglott ozeket es szarvasokat is talaltak mar,a karmolasok es harapasok alapjan az allatorvosok elmondasa szerint biztosak lehetunk abban hogy ezek a sebek nem szarmazhatnak kutyatol, farkastol, viszont egyes sebek (foleg a harapasok) egy tulmeretezett gorennyel sokkal inkabb asszocialhatok.


Jún 23: Isteni napos idő volt ismét, szóval reggeli után kisétáltunk a mólóra, majd gyors ötletelés, telefonálás után már mentünk is a helyi utazási irodához és kibéreltük az előre lefoglalt bicajokat.


Badacsonytomaj irányába indultunk, majd Káptalantóti felé megpihentünk egy üdítőre és mentünk tovább Gyulakeszi, Nemesgulács irányába. Útközben kinyitattuk spontán ötletként a bezárt Fischer borpincét és ott egy kis vérpezsdítő vörösborozás után mentünk Badacsonytördemic irányába vissza Badacsonyba. Kis pihenő és mentünk le az esti Borhét Buliba, volt pár koncert, de inkább a beszélgetés volt jellemző, nem sokan táncoltak, de azért jó hangulat és nyüzsi volt.

A Badacsonyi Borvidék leghíresebb és legnevesebb borászatai gondoskodnak július utolsó két hetében arról, hogy az idelátogató vendégek az istenek nektárjának legjobbjait kóstolhassák. Az estét színpadi fellépők és előadók teszik színesebbé, akik mindenféle stílusban koncerteznek annak érdekében, hogy mindenki számára megfelelő szórakozási lehetőséget biztosítsanak. A badacsonyi bor és termelőinek ünnepe, kulturális és szakmai műsorokkal, előadásokkal, folklór és könnyűzenei programokkal, kézműves bemutatókkal várja a vendégeket.


Badacsony sokféle borról nevezetes, de ezek közül a két legkülönlegesebb:

A Szürkebarát legendája
A XIII–XIV. században számos nyugati rend küldött szerzeteseket Magyarországra. Így történhetett, hogy a felsőtomaji pálos szerzetesrendhez francia szerzetesek szegődtek. Azt beszélik, hogy a francia szerzetesek egy maroknyi csoportja magával hozta kedvenc szőlőjét is, a Pinot Grist. A szőlővesszőket a Badacsony oldalában nagy gonddal elültették. Minthogy a szőlő sok gondozást igényel, idejük nagy részét a hegyoldalon töltötték, s eközben fehér ruhájuk rendre bepiszkolódott. Mikor a munkából hazafelé tartottak, a helyiek látva ezt így szóltak: jönnek a hegyről a szürke barátok.

Kéknyelű, az eljegyzések bora
A badacsonyi borvidék igazi különlegessége a Kéknyelű, amelyet a helyiek leginkább az eljegyzések boraként emlegetnek. Az ősi magyar szőlőfajtát, amely nevét a levélnyél kékesvörös színéről kapta, sehol máshol nem termesztik, csak Badacsonyban. Rejtélyes és titokzatos múltú fajta. Tőkéi ugyanolyan gondoskodást igényelnek, mint a legfinomabb hölgyek. Régen úri szőlőnek hívták, mivel kizárólag női virágzatot terem, így megtermékenyítése sok munkát, gondos előkészületet igényelt. A hagyomány szerint beporzása egykoron nyúlszőr kesztyűvel történt: elsőként a mellé telepített Budai Zöld, utána a Kéknyelű virágát simogatták. Ma már e két fajta hibridjével ültetik párba, mivel a Rózsakőről elkeresztelt szőlő a Kéknyelűvel megegyező időben virágzik.

Ja és igen, Momo teljesen megörül az ilyen játékokért és senki nem ült fel vele, ergo engem kezdett agitálni, hogy legyek oly jófej és üljek fel vele..látjátok végül..hehe..és túléltem a 3 perces örült forgást, pörgést...áááááá :-)))

Jún 24-én Momoék felhívták egy Ábrámhegyen nyaraló ismerősükeT, akik épp ott nyaraltak hajóval. Kis egyeztetés után kideült hogy épp indulnak tovább Szigligetre hajóval és szívesen elvisznek minket ha akarjuk. Akartuk :-) Kb 1 órás hajózás után érkeztünk meg a szigligeti kikötőbe. 

video
 Videó a hajózásról :-)


A balatoni panoráma leirhatatlanul szép volt, az idő káprázatos volt. Volt kis izgalom, dölt ide-oda a hajó amit én jól, Kami már kevésbé bírt, a lányok persze nagyon élvezték, mint a kép is mutatja :-)) Pont a kikötés előtt volt egy kis izgalom mert az egyik kötelet a hajó maga alá kapta és beakadt valamibe és a szél is erős volt, de végül kissé nehézkesen, de sikerült kikötnünk. 

A Balatonon 1934 óta minden második évben, újabban pedig évente megrendezik a híres Kékszalag Vitorlás Versenyt. A nagy hagyományokkal rendelkező, általában júliusban zajló tókerülő vitorlásverseny körülbelül háromszáz hajója - mintegy 1500 vitorlázóval a fedélzeten 160 kilométert tesz meg Füredtől Keszthelyig, és vissza.

A büszke hajós csipet-csapat a nagy izgalmak után :-)) Innen indultunk a Szigligeti várba.

Szigliget legfőbb jellegzetessége a falu fölé emelkedő várhegy és a vár. Az elmúlt évtizedben komoly előrelépések történtek állagmegóvása és bemutathatósága érdekében. Négy évszázadig folyamatosan épült, megújult, és a végvárrendszer egyik fontos bástyájává vált. Támasza volt az országnak. Miután csökkent, majd elveszett a harcászati szerepe, mint egy megunt bútort félredobták és mellőzték. Ez a mellőzöttség közel háromszáz évig tartott. A vár köveit, mint használható építőanyagot elhordták, vagy éppen a folyamatos eróziónak köszönhetően az erődítményt övező erdő fái közé ágyazódtak be. Ez a folyamat egészen addig tartott, míg nem tudatosodott az emberekben, hogy múlt nélkül nem lehet jövőképünk. Igen is csak a múltunkból tudunk építkezni. Az emberek számára zarándokhelyeknek kell lenniük ezeknek az emlékhelyeknek. 

video
Videó: kilátás a Várból

A vár alatt, a hegyoldalba kapaszkodva épültek Szigliget első lakóépületei. Az Ófalu szintvonallal párhuzamos utcái kis méretű, szabálytalan alakú telkei ma is több évszázados beépítés nyomait őrzik. További jelentős műemléki épületek: az Óvárhegy a Királyné szoknyáján, a Rókarántói Kápolna, a Réhelyi (Avasi rom) és környezete. A településen található pincék, présházak jelentős nagyságrendet képviselnek Szigliget épített értékei között. Műemlékileg védett és helyi védelemre javasolható pincék még nagy számban találhatók a volt szőlőhegyen. Ezek a területek belterületbe kerültek, a szőlőművelés fokozatosan visszaszorult, s több helyen a korábbi nagy telekről a pince környezetét egy apró telekkel leválasztották. Így épültek körül ezek az épületek üdülőépülettel, és így kerültek ki természetes környezetük, a szőlők mellől. Mivel Szigliget egyes részei évezredek óta lakott területek a település régészeti lelőhelyeinek száma jelentős.


A kikötőből a jó melegben elindultunk a Vár felé. Kb 1 óra séta után felkaptattunk a nagyon igényesen, szépen felújjított szigligeti várba.

Szigliget romjai
A népi emlékezet úgy tartja, hogy valamikor régen egy somogyi úr várat akart építeni a Királyné szoknyája nevű hegyre. Minden reggel átevezett a túlpartról Szigligetre, egész nap építkezett, s csak napnyugtakor fejezte be munkát. Beszállt a csónakjába, és a holdfényben hazatért megpihenni. Másnap, mikor újra jött, az öbölbe érve észrevette, hogy az előző nap felépített falak leomlottak. Elkeseredésében felkiáltott: „Ó vár, ó vár, te kifosztottál!”, és visszaevezett a túlsó partra, mindörökre abbahagyva az építkezést. A szájhagyomány szerint később Déván próbálkozott – bár ez a két hasonló típusú monda összemosása lehet csupán. Az Óvár sohasem épült fel, ennek ellenére a romjai régóta foglalkoztatják a régészeket. A legtöbb földrajzi és történelmi könyvben római őrtoronymaradványaként emlegetik. Volt olyan kutató, aki a szigligeti sajkás hajóhad laktanyáját sejtette itt, és azt a Balaton felől jövő támadás ellenőrzésére építették.
A várban ki lehetett próbálni az íjászatot, isteni finom rétest ettünk és helyi sört ittunk. A várból lesétáltunk az országúti buszmegállóba, ahol szerencsénkre pont jött a helyi járat. Momoéktól elbúcsúztunk, mert ők mentek a kocsiért Ábrahámhegyre, mi meg Badacsonyban szálltunk le.


Ahogy leszálltunk festőien szép sötétkék ég tárult elénk - jött az igazi balatoni vihar. Mentünk vihart fotózni, mint a Twister c. filmnben ha még emlékeztek :-) A mólón még sikerült ezt a képet csinálni, de innen már futva mentünk a fő térre és ültünk be egy jó kis vacsorára, mert egy perc alatt elkezdett szakadni, villámlani és oltári erős szél kerekedett szinte a semmiből.

l 25: Másnap minden rendben volt, nap, nyár, meleg. A reggeli komppal átmentünk Fonyódra és onnan vonattal utaztunk tovább Siófokra, a déli partra, ahol már inkább a bulizás érvényesült nem a szép tájak, kirándulás, romantikus borozás - azok az északi part emlékei. 

A badacsonyiaknak van egy jó mondása, vicce: 
- Mi az egyetlen szép dolog a déli parton ? 
- Hát az hogy látni onnan az északi partot :-)

Hihetetlen gyerekek! Fonyód, vasútállomás - és itt még van UTASELLÁTÓ!!!! :-)))
Huuuu emlékeztek régen a vonatokon lehetett venni azt a nagyon finoooom alupapirba csomagolt csokival bevont sütit - hát az valami isteni volt... :-) 

Ha már retro feeling akkor most egy kis kitérő :-)
Ezt találtam most karácsonykor a díszek keresése közben:
Igazi magyar zselés szaloncukor doboza!!!! Emlékeztek arra az ízre ???
Méghozzá: 1978 szept 15-ös lejárattal ! Szaloncukor már nem volt benne :-)


Kivételesen hálásak voltunk a vasút pontatlanságának, így - mivel vagy 40 percet késett - simán elértük azt a vonatot, amiről azt hittük, hogy már régen elment. Siófokra kora délután értünk. Szállásunk az egyik bevált helyen volt, közel a szabad strandhoz.

Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Sectus Aurelius Victor III.-IV. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a "Lacus Pelso" - a Balaton latin neve ez, - ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki. A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk e hely említésével: "Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens", azaz "A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is". Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. Jelentősebb fejlődés az 1800-as években indult el a településen. 1810-től az Erdély-Adria gyorspostakocsi járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt. A víz szabályozása 1810-től kezdődött a faluban. Majd Beszédes József vízügyi mérnök elképzelése alapján a Sió medrét kitisztogatták, újra malmokat üzemeltettek, a Balaton vízszintje egy métert apadt, így 51.000 hold terület vált szabaddá a víztől, a Sió szabályozásával 6.000 hold szabad telek alakult ki. A település életében jelentôs változást hozott a Balatoni Gozhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak a részvénytársaság örökös elnökének. Ugyanebben az évben, szeptember 21-én vízre bocsátották a Kisfaludy kerekesgozöst. 1861-ben adták át a forgalomnak a Buda-Nagykanizsa közötti vasutat. 1863-ban elkészült a vasúti állomás, egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő. Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszint-szabályozás volt. A fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip 1893-ban váltotta fel. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok. 1866-ban jelent meg az első hirdetés "Balatontavi Fürdő Siófok" címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. 

A vasútállomással szemben lévő kis park
Végh Ignác bérlő a veszprémi káptalannal kötött 12 éves fürdőjog bérleti szerződést, amit újabb 12 évre meghosszabbítottak. 1878-ban készített el a "Magyar Tenger" feliratú fürdőházat, amely a Neuschlass építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni és megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. Jellemző a Balatoni táj megejtő és ihlető vonzerejére, hogy az első villatulajdonosok jó része festőművész volt - Than Mór, Vágó Pál, Feledi-Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje) és Tölgyessy Arthur villája állt már ebben az időben Siófokon. 1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság. Ugyanebben az évben épült meg a lóversenypálya 1500 személyes lelátóval, itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. (Karinthy, Krúdy, Latabár, Kabos). A második világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti építményekben, a nyaralókban, a szálló- és lakóépületekben, a hajóparkban sok kárt tett. Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett. 1958-tól indult meg a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben a szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is. 1968 – Siófok várossá válásának időpontja. Hamarosan felépült a 400 ágyas kórház és a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár. Helyi újság és nyílt sugárzású helyi televízió kezdte meg működését a városban. Napjainkban Siófok Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Azzá teszi jó közlekedése, kellemes fürdőzést kínáló sekély vizű partja. Az ideérkező vendégek pihenését, kikapcsolódását a tó lágy vize mellett a látnivalók, a szervezett programok és a szívélyes vendéglátás szolgálja.

Tettünk egy szép nagy sétát a megújúlt Siófok belvárosában. A Víztorony és a környékét is igényesen, modern stílusban megszépítették. A toronyba nem mentünk fel, mert aránytalanul sok volt a belépő. Elhaladtunk a Flört disco mellet, majd a vasúton keresztül sétálva a part felé tartottunk.

Igen érdekes látnivaló a Siófoki Kikötő, ahonnan a menetrendi és sétahajók indulnak. A legnagyobb hajóforgalom itt zajlik a Balatonon. A Petőfi sétány jobb oldalán Siófok kedvelt sétahelyére, a Jókai parkra bukkanhatunk. A hűslombú, árnyas fák alatt sokan keresnek enyhülést. A Batthyány és Mártírok útja sarkán álló villa arról nevezetes, hogy Jókai Mór 1903-ban itt töltötte élete utolsó nyarát. Az épülettől pár méterre a kikötő felé található, a Krúdy-villa. Az író ebben a házban töltötte 1914-től 1919-ig minden nyarát. Krúdy Gyulát egyébként egész életére szóló emlék kötötte Siófokhoz, itt ismerte és szerette meg a nála 21 évvel fiatalabb Várady Rózsa Zsuzsát, akit később feleségül is vett. Siófok központjában a Szabadság téren magasodik 1912-ben épült 45 m magas Víztorony, amely a város egyik jellegzetes épülete.A Szabadság tértől délre a Fő téren áll a Polgármesteri Hivatal, illetve a Kálmán Imre Kulturális Központ Az intézmény előtt a világhírű szobrászművész, Varga Imre szoborparkja áll.  Az épület bejárata előtt a város jeles szülöttének, Kálmán Imrének a mellszobra fogadja a látogatókat. A központ 482 férőhelyes, légkondicionált színháztermével a térség legnagyobb művelődési intézményének számít. Siófok középületei közül kiemelkedik a neoromán Plébánia-templom, amely 1903-ban épült. A templomban található az egész Balaton-vidék legnagyobb orgonája. Az Oulu parkban (Oulu, Siófok finn testvérvárosa) található a Makovecz Imre Ybl-díjas építészmérnök által tervezett Evangélikus templom. Ez a négykapus, fölfelé tájolt, 120 férőhelyes, 80 %-ban faszerkezetű építmény nemcsak a város, de az ország egyik legszebb és legmodernebb evangélikus temploma. Kálmán Imre a siófoki születésű, világhírű operett komponista múzeuma - szülőházában - a róla elnevezett sétány 5. sz. épületében található. A Kálmán Imre Emlékház hűen reprezentálja a város nagy fiának életét és munkásságát. Egykori szülőháza ma a város múzeuma, melyben látható például a mester zongorája, számos használati tárgya, eredeti kottái. A városközpontban, a vasútállomás előtt található a Millennium park (korábban Baross park). A látványon túl pihenést is biztosít a város lakói, vendégei számára. Területe 16.000 m2. A parkban több köztéri alkotás található: a Zenepavilonban került elhelyezésre Varga Imre Kálmán Imréről készült bronzszobra. Ugyancsak az ő alkotása a "Mártírok" szoborcsoport. Láthatjuk még Kiss Sándor II. világháborús emlékművét és Martsa István Zuhanyozó nő című alkotását. A parkot érdemes esti kivilágításban is megtekinteni.

A part előtt található az egyenes törzsű fenyőkkel dúsan beültetett Jókai park. Itt kicsit megpihentünk és gyönyörködtünk ebben a Siófokban is!

Az Ásványmúzeumban Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye látható Siófok centrumában, a Kálmán Imre sétányon. Az államilag védett gyűjtemény mintegy 3000 ásványból áll. Helyszűke miatt az ásványok zsúfolásig megtöltik az 54 vitrinszekrényt, amelyeket öt teremben helyeztek el, ezek: Magyarország, a Nagyvilág, a Felvidék, Kapnikbánya és egyéb erdélyi pl.: óradnai, nagybányai, felsőbányai ásványok. Az Erdély területéről származó ˝bányavirágokat˝ tekintve bizonyára az egész Földön nincs teljesebb magánkollekció. A Tojásművészeti Kiállítás a Dél-Balatoni Kulturális Központban 2003. októberében nyílt meg a tojás világnapján,­ az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál apropójaként. A szervezők ezzel az időszakos kiállítással kívánták megalapozni az állandó tojásművészeti központ kialakítását, amely a Szűcs Menyhért utcában található. A kiállításon különböző dísztojások láthatók, amelyeken nem csak a népművészeti sajátosságok, motívumok gazdag tárháza figyelhető meg, hanem az újabbnál újabb kreatív díszítő formák is. Rádiós Hírközlési Múzeum is gazdagítja Siófok látnivalóit. Fiatalok és idősek napi szinten kerülnek kapcsolatba a hírközléssel, például internetes levelezés közben. A múzeumot társadalmi összefogással teremtették meg és társadalmi munkában üzemeltetik.


Július 28-án egy frenetikus koncerten a RETRO SHOW-n vettünk részt, de csak nézőként :-) előadóként még nem tervezzük :-) Nagyon jó volt hangulat, főleg KIKI, a Dolly Roll és Neoton!!

Retro balatoni képeslapok
A koncert a Kálmán Imre szabadtéri szinpadon volt, ahol retro kiállítást is láthattunk - számos régi kép, hírdetés volt közszemlére téve. Ezekból a fotókból is tettem ide be párat.

Retro balatoni reklámok :-)

Nagyon érdekes elolvasni a térképen lévő helyek neveit, ebből a szállodasor hotel nevei még megvannak, de az éttermek és bárok már a múlté.


A retro koncert után irány a Petőfi sétány, a sok őrjöngő emberrel, piálnak, kiabálnak, tolakszanak, micsoda fiatalság - bezzeg a mi korunkban hahahaha :-))))))

A Coke beachen azaz Siófoki nagystrandon is nagy buli volt, de a parton a csodás naplemente mintha más dimenzióba - egy romantikus, csendes varázslatos tájba repített volna minket távol a hangzavarból, a tomboló tömegtől... Balaton, jövőre újra jövünk!...

És záróakkordként egy túra tipp - itt még mi sem voltunk, de érdekes lehet!

Kerékpártúra Siójutra (Siófok – Siójut – Balatonszabadi – Szabadifürdő – Siófok, 21 km).
A kerékpártúra során belekóstolhatunk a somogyi dombvidék hangulatába. Siófokról délre indulunk, a Sió-csatorna partján vezető, újonnan épített kerékpárúton, mígnem elérjük Siójutot. Itt a Sió-csatornát átszelve Balatonszabadira érünk és az utat követve visszatérünk Siófok felé. (Aki hosszabb túrára vágyik, az tehet egy kitérőt Siójutnál a kerékpárút végéig, amely pár km-t követően ér véget. Másik kitérőre Ádánd felé van lehetőség, ahonnan a hetyei templomrom megtekintése után térünk vissza Siójutra).


Szöveg források:

www.balatonfelvidek.hu
www.badacsony.com
www.kaptalantoti.hu
www.szigliget.hu
www.siofok.hu
www.siotravel.hu
www.origo.hu
www.wikipedia.org
Képek forrása: saját képeim