2012. július 21 - 29 - Egy igazi Balatoni nyár!

Imádom egyszerűen a Balatont... ezért is terveztem egy komolyabb, hosszabb cikket erről a nyaralásról. A szép képeken kivül szorgalmas gyüjtőmunka után találtam számos érdekes infot Balatonnal is kapcsolatban, melyek közül kiemelném a helyi legendákat.  

A Balaton (becenevén a „magyar tenger”; latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 77 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km². Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent.  

Geológiailag a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek kapcsolatban vannak az Alpok anyagát adó formációkkal. Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió mellett tektonikai mozgások is szerepet játszottak. 

Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak. A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt "cserélődik ki". Vízgyűjtő területe 5180 km², Fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik.

A Balaton már az őskorban jelentékeny szerepet játszhatott, azonban sem Hérodotosz, sem Strabón, sem Ptolemaiosz nem említi. A római írók már gyakrabban emlékeznek róla, mivel Ptolemaiosz kora után másfél évszázaddal Galerius császár azt (valószínűleg csak mocsaras partjait) lecsapoltatta, hogy területét művelés alá vehesse. A római írók Peiso és Pelso név alatt említik, mely nevet azonban a Fertőre is alkalmaztak. A Balaton ősi művelődési és halászati jelentőségét számos lelet bizonyítja: így a Vörs melletti pogányvár, a tihanyi csúcshegyi és óvári, valamint a zánkai pogányvárak, továbbá a zamárdi, a fajszi, az alsógulácsi a Keszthely és Szentmiklós közti, a kővágóörsi, a tihanyi és zánkai tumulusok (halomsírok), s számos őskori temető, köztük különösen a keszthelyi (dobogói) avar sírmező. Egy római felirat szerint pedig már hajózás is folyt rajta. Annyi bizonyos, hogy a tó a történelmi időben alakját változtatta.

A 19. század végéig a Balatonon élénkebb élet még nem fejlődött. Egyes fürdők és nyaralóhelyek (Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Révfülöp) ekkortájt virágzásnak indultak ugyan, de egészben véve - talán Füredet és Siófokot kivéve - sehol nem lehetett megtalálni a kor igényeinek megfelelő viszonyokat. A Balaton parti nyaralóhelyek legnagyobb része a legszerényebb igényeket is alig elégítette ki; a szőlők elpusztultával kopárrá vált a vidék nagy része, erdő még Balatonfüreden is alig volt. Az egész parton nem fejlődött valamire való város s a pompás víztükör a közlekedés szempontjából teljesen parlagon hevert. 1847-től járt ugyan gőzhajó a Balatonon, sőt az 1890-es években megindult a gőzhajó közlekedés a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és Boglárról Révfülöpre, azonban élénkebb közlekedés nem volt, kereskedelmi forgalom pedig nem létezett. Ekkortájt a halászaton kívül egyedül a fürdőzés és nyaralás tekintetéből volt a Balatonnak némi jelentősége; turistaforgalom azonban a kedvezőtlen közlekedési viszonyoknál fogva nem fejlődött ki. Fő vasúti vonala a kevéssé érdekes déli partot futotta be, míg az északi partnak nem volt vasútja. 

A Balaton környéke igazán a 20. században indult fejlődésnek, amiben az iparosodás is fontos szerepet játszott. Ekkor kezdtek megjelenni az első komolyabb magánvillák a part mentén és a korszerűbb nyaralók is. A fürdőélet, a nyaralókultúra főleg az 1960-as években alakult ki, ekkor rengeteg különböző nyaraló, üdülő és szálló épült a part menti településeken, és ekkor indult meg a vendéglátói létesítmények fejlődése is. Sok vállalat, szervezet és intézmény saját üdülőket is létesített, de ugyanígy jött létre a Zánkai Úttörőtábor is gyerekek részére. A pártállam is létesített üdülőt a Balatonon, az egyik Balatonőszödön található, a másik, nagyobb, komfortosabb Balatonaligán létesült. Ezekben az üdülőkben a párt legfőbb vezetői és hozzátartozói nyaralhattak. Az 1970-es és 1980-as években egyre több nyugati, főleg német turista is megfordult a Balatonnál, mert számukra könnyen és olcsón elérhető nyaralási lehetőséget nyújtott. Ekkor élték virágkorát a „Zimmer Frei” (németül: szoba kiadó) feliratokkal, táblákkal dekorált magánnyaralók, amiknek tulajdonosai külföldieket szobáztattak, hogy így tegyenek szert pluszbevételre. Mások ugyanezért büfét, lángossütőt, vagy más szolgáltatói vállalkozást üzemeltettek. A rendszerváltás után is a nyaralás, üdülés maradt a Balaton meghatározó szerepköre, ahova hosszabb-rövidebb időre jönnek nyaralni és fürdőzni az emberek. Ennek megfelelően a Balaton főleg jó időben, illetve a nyári hónapokban számíthat magas látogatottságra.

Nem is tudom már az idejét sem, mikor töltöttem el egyszerre 3 napnál többet az imádott Balatonnál. Így született az elhatározás, hogy rábeszéljem Hugit ( nem volt nehéz ) hogy menjünk el egy hosszú Balcsi nyaralásra! A két fő célállomás Badacsony és Siófok volt, egy ilyen igazi észak-déli parti túra :-) A dátumot persze igazítottam a Badacsonyi Borhetekhez, mindketten imádjuk Badacsonyt és a borokat is :-) Véletlen derült ki, hogy épp Zsófi is lent lesz a telken, így tudunk találkozni. 

Fenti képen már boldogan mosolygunk Badacsony főterén :-)

  

Itt találkoztunk Zsófival, ahonnan - miután pogoztam egyet a hires Kozsó művekre, egyszerüen nem bírtam ellenállni :-))) Ezután átmentünk az etetők előtt lévő parkban felállított Borhét Bulihelyszínére, ahol vagy két tucat borozó kínálta jobbnál - jobb borait.

Itt pár bor után megszólítottam egy jó fej embőrt :-) Zolit, mivel épp aussie sapkát viselt, így elindult a mókás beszélgetés. Zoliban is volt már pár pohárnyi, aki hihetetlen akrobata mutatvánnyal és tánccal szórakoztatott minket. Úgy mozgott tök gyorsan, hogy nem öntötte ki a kezében lévő pohár bort :-)) Itt a képen lévő Laposa pincénél lehorgonyoztunk és megismerkedtünk a Laposa lányokkal is :-)

Itt Hugival és a Laposa borozó lányaival jókedvűen :-)

Itt meg Hugi Laposa Bencével és a lányokkal :-)

Másnap Zsófi két kislányával már indult haza Budapestre, de délelött felvett minket a szálláson és elvittek minket Káptalantótiba a nevezetes biopiacra. A parkolóban kölcsönadta a lányait :-)

 Kocsikázás Zsófikáékkal :-))

Káptalantóti: A 495 lelket számláló falucska a Balatontól néhány kilométerre a Tóti-hegy lábánál, a tanúhegyek ölelésében, Tapolca és Badacsonytomaj között, a Tapolcai-medencében helyezkedik el. A falu fekvéséből adódóan az itt élő emberek főleg szőlőtermesztéssel és mezőgazdasági kistermeléssel foglalkoznak. A község első írásos említése 1272 ill. 1274-ből "THOTY" néven történik. A községtől délre fekvő méltán híres bazaltkúp, a Tóti-hegy a faluról kapta a nevét.

Ez a biopiac bejárata, itt a lányok már el is kezdték izibe a vásárlást :-)

 

A Balaton-felvidék egyik leghíresebb piaca Káptalantótiban a Liliomkert, avagy ahogy a köznyelv ismeri, káptalantóti biopiac. Kicsit az Ecserire hajaz első látásra, ami megkülönbözteti a kettőt egymástól, hogy itt van őstermelő is, sajttal, gombával, hússal, mézzel, fűszerekkel, gombával, és mindenhol zenészekbe lehet botlani. A turisták ezreit vonzó zsibvásár vadregényes hangulatú. Az árusok elhelyezkedésében nincs igazán rendszer, hogy mit hol keressünk, körbe kell járni, többször is, mert érdemes. Nincs olyan budapesti piac, aminek a hangulata csak megközelítené a káptalantóti zsibvásár-jelleget. Itt tényleg lehet együtt lenni, nézelődni, csetreszeket, használt pénztárgépet vagy régi könyveket venni, miközben az egyik asztalnál egy hetvenes férfi citerázik és énekel, egy sarokban pedig nyolcéves kisfiú szintetizátorozik, az apja lapozza a kottát. Van tócsni, pecsenyés, lehet fröccsözni, nemezelni és találkozni a biológus-mérnök piacvezetővel. Cím: Káptalantóti Liliomkert, Káli-medence, Balaton-Felvidék (Badacsonytól 7 km, Tapolcától 7 km, Zánkától 13 km, Veszprémtől 49 km, Keszthelytől 28 km.)

Hallottatok már a Balaton meséjéről ? Nem ? Íme:

A Balaton keletkezésének regéje

 

Váth János: A Balaton eredete 

Ha a kapolcsi szűk völgyben Monostorapáti felé tartunk, a völgykatlan egyszerre szétnyílik, s az erdős hegyek gyűrűjében, melyek különös alakjukkal gyönyörködtetik a szemet, termékeny róna tárul elénk. Óriások laktak e vidéken, kik óriás állatokat tenyésztettek. Lassanként elhaltak és helyüket apró emberek foglalták el, akik sebet vágtak az anyaföldön ekéikkel és kényszerítették, hogy akaratuk szerint szülje terményeit. Az óriásokat a még életben levők temették el, halmot raktak tetemük felé; e halmok ama hegynek csúcsai, melyeket most olyan nagy gyönyörrel szemlél az utazó. Az óriások utolsó tagját Balatonnak hívták, kinek igéző lánya vala az óriás Haláp. Öreg atyjának, a Badacsonynak sírja fölött volt lakása, onnan szokott leszállani óriás, egyszarvú bikájával, hogy keresse egyetlen állata számára az édes legelőket, melyeket a korcs ivadék ekéje, vagy kaszája érintetlenül hagyott. Badacsony csúcsán ült egyszer az óriás, s végig jártatá szemeit az ingoványos síkságon, melyen elszórva elődeinek mauzóleumai, az egykori óriások piramisai magaslanak. 

( Tibi megjegyzése: A regében említett piramisok ma is láthatók - a fenti képet magam fényképeztem Káptalantótinál! )

Elgondolkodásából lánya zavarta föl. – Nézd édes apám, mit hoztam. – Haláp szétbontotta kendőjét s belőle egy földműves jött elő négy ökrével együtt.

– Lent játszottam, beszélt a lánya – s a réten megpillantottam e bogarat, leterítettem kendőmet, s ekkor ez bemászott. Én pedig sebesen felkaptam.

– Hisz ez ember, te balga.

– Ember? Csodálkozott Haláp.

– Ereszd el; te is búslakodnál, ha valaki engemet befogna! Hátha neki is van lánya, akit bú fog emészteni, ha megtudja atyja elvesztét?

Haláp kacagva engedett apjának, hogy csak úgy döngött belé az egész völgy, s az ember elbeszélte a völgyben, mi történt vele Badacsony hegyén. Mikor szamócázni ment az erdőbe, a szegény ember lánya hálálkodva köszönte Halápnak, hogy atyját eleresztette. Az óriás leány nem hallotta egészen a kiabálást, azért tenyerébe vette a lánykát, hogy mit mond. De az úgy megijedt, hogy most szóhoz sem jutott. Magával vitte atyjához és alkonyatig az ujján sétáltatta. Másnap újra eljött a lány, s este is alig bírt megválni Haláptól, s ez Csillának hívta anyja emlékére. A falubeliek boszorkány hírébe keverték ezért. Csilla ápolta, mikor Haláp megbetegedett, gyógyító füvet szedett neki a réten-berken, de azért Haláp meghalt. Az ősz Balatont nagy bánat fogta el, hogy egyedül maradt a világon. Kínjában rettentő hangot hallatott, sörényszerű haja lobogott, s reszketett ég és föld lépései döngésétől. Harmadnap azonban visszatért lánya holtteteméhez. Csillát hazaküldte, lányát pedig egyszarvújának hátán átvitte anyja sírhalmához. Haláp koporsó alakú hegye emelkedik az óriás lány holtteste fölött. Virággal, fával ültette be a hegyet, s maga egyszarvú bikájával járt-kelt, mint a bolygó tűz, s agyongázolta az emberek vetéseit a bikájával együtt. Díszétől megfosztott tölgy volt az ősz Balaton. Némán járt tájról-tájra. Bikája hű ebként követte, s Haláp sírhalmán ura bánata közben hosszú és fájdalmas bőgést adott. Alig egy hónap múlva a bozótosban cserkészett Balaton bikája, s egyszer csak megfeneklett a mocsárban, s a gazdája se tudta kimenteni. A bika hullája fölé örök emlékül óriási halmot rakott. Még csak egy kő hiányzott, hogy koronája legyen a sírhalomnak. Óriás követ keresett. Az öreg megfeszítette erejét a mocsárba süllyedt kőszirt kiemeléséhez, de a kiemelt kőbérc helyéről kiömlő víz leterítette az ősz Balatont. Nekivadult ménesként nyargalt a víz keresztül a Balatonon. A falu tornyában kong egyre a félrevert harang. Csilla harangoz, akit a templomban ért a szörnyű veszedelem, amelyből a tó keletkezett, mit az óriás tiszteletére Balatonnak neveztek el az életben maradtak.. Az óriás meg-megkísérli, hogy lerázza magáról a hullámzó elem bilincseit.

Megrázkódik, s rettentő mozgásba hozza a tó habjait. Jaj annak, ki a tavon hajókáz, nem látja többé a viruló part lombjait, de az óriás soha nem tudja a láncot, amely fogva tartja, elszakítani. Az óriás bika sírja a Szent György hegy, a tó csillogásában Csilla szerepel, a tompa kongó hangot ó szólasztja meg, s a hűvös szellő Haláp csókja.

Miután Zsófiék elmentek, pont azután érkeztek meg a káptalantóti piacra Momoék azaz István és Móni :-) Ott még sétálgattunk velük, ittunk mennyei házi limonádét és utánozhatatlanul finom házi rétest is ettünk, majd visszamentünk Badacsonyba. Ott az alkalmat kihasználva felköszöntötték Hugit szülinapjára.

A kis csapat ezután nekivágott a badacsonyi hegy megmászásának. Most nem csak a Rózsakő volt a cél, hanem a teljes hegycsúcs megkerülése. 

A Badacsonyt nevezik koporsóhegynek, de hasonlították már részeg szőlőpásztor gyűrött kalapjához is. Népszerűvé a nemesi szüretek majd Kisfaludy Sándor tették, aki Szegedy Rózához fűződő szerelmét és a táj iránti elragadtatottságát romantikus versekben énekelte meg. A korában ünnepelt poéta neve összeforrt Badacsonnyal, akárcsak a helyi szőlőművelés fejlesztésében élen járó Bogyai Lajosé vagy a híres festő Egry Józsefé. A hegy nevét öt település viseli: Badacsonyörs, a hegy egészének és több közeli község közigazgatási központjaként működő Badacsonytomaj, az idegenforgalmi központ Badacsony, valamint Badacsonylábdihegy és Badacsonytördemic.

Bármerre indulunk is el Badacsonyban, valamilyen Kisfaludy-emlékkel mindenhol találkozunk. A Kisfaludy úton megyünk fel a hegyre, a Kisfaludy-forrás vizével olthatjuk szomjunkat, a Kisfaludy-ház és a Kisfaludy-kilátótorony erkélyéről gyönyörködhetünk a tóban. A XIX. században Badacsony valóságos irodalmi zarándokhellyé vált: a kultusz kialakulásában szerepet játszott a költő és Szegedy Róza Badacsonyban kibontakozó, regényes románca, amely a magyar irodalom egyik legnépszerűbb szerelmesvers-ciklusának, a Himfy szerelmeinek ihletője lett. A Kisfaludy-házat a költő házasságkötése után vásárolta meg s alakíttatta át. Feleségével többnyire itt töltötték a szüretet s fogadták vendégeiket, a kor ismert politikusait, művészeit, tudósait. A háztól alig néhány méterre álló Szegedy Róza-házat a Balaton-vidék legszebb présházának tarják. 1790-ben épült késő barokk ízlésben az itt korábban divatos nádtetővel, csúcsos oromfalakkal. A ma irodalmi múzeumként működő épület egykor szőlőművelés céljára, szüret idején pedig az uraság tartózkodására szolgált. A Kisfaludy-ház mögött sétálva a Rózsa-kőhöz érkezhetünk. A kő egykor a hegy bazaltoldaláról gurult ide, és valószínűleg Kisfaludy Rózája után kapta nevét. A legenda szerint ha egy leány és egy legény kézen fogva, a Balatonnak háttal ráül, még abban az évben egymáséi lesznek.

A hegy egyszerre névadója és központi termőterülete egyik legősibb borvidékünknek. A vidék jellegzetes szőlőfajtái az olaszrizling, a rizlingszilváni, a szürkebarát, a tramini és a csak erre a tájegységre jellemző kéknyelű. A borvidék "zászlósbora" a szürkebarát. Az aranysárga színű, íz- és zamatanyagokban, alkoholban gazdag, telt nedű méltán lett a borvidék szimbóluma. A badacsonyi szőlőkről 1313-ban történik először írásos említés, amikor - a hagyomány szerint Badacsonyban először szürkebarátot termesztő - pálos szerzetesek a hegy oldalán szőlőt kaptak adományként. Az itteni borok különleges zamatát az egykori vulkánokból itt maradt lepusztult bazaltkúpok talaja és a kedvező lejtésű, napsütéses hegyoldal adja meg. A bazalt visszaveri a napsugarakat és védi az északi széltől az ültetvényeket.

A borkezelés sokáig ókori nyomon haladt. A szőlőt szüret után a lakóházaknál taposták, a bort is ott erjesztették, tárolták. Később az agyagedényeket fából készültek váltották fel, a bőrtömlőben történő szállítás helyébe a hordós fuvarozás lépett, a szőlőhegyek oldalába pincéket vájtak. A táj szőlőkultúrájának nagy reformátora, Bogyay Lajos 1826-ban kezdett itt gazdálkodni. Szőlőin először a talajt hozatta rendbe, a zápormosta árkokat betemettette, vízelvezetőket építtetett. A vékony termőtalajra a hegy aljáról hordatott fel homokos agyagot. A jó termő szőlőket szaporította, s kiváló fajtákat hozatott Tokajból és külföldről. 1870-ben már 517 fajtából álló gyűjteményt mondhatott magáénak.

A hegymászás nagyobb része még hátravolt, de hogy erőt öntsünk magunkba beültünk egy kis borocskára fent a hegyen az Imre borozóba.

A szőlőművelés beszédes tanúi a hegykönyvek, amelyek részletesen szabályozták a hegybíróság tisztviselőinek kötelességeit és a szőlőhegyen illendő viselkedés szabályait. A szőlősgazdák Szent György-nap táján hegybírót és tizenkét esküdtet választottak, s ugyanekkor fogadták fel egész évre a szőlőpásztorokat, akiknek "kötelességük úgy nyáron a szőlőkre, mint télen és tavasszal a hajlékokra vigyázni, hogy kóborlók, tolvajok s egyéb gonosz emberek a szőlősgazdát meg ne károsítsák". Az új szőlők kialakítását általában nagyon megbecsülték, aki szőlőt telepített, az örökül is hagyhatta. Súlyosan büntették viszont az ültetvények elhanyagolását, aki egy évig nem gondozta, attól szőlejét elvették, s visszaadták az uraságnak. Egyáltalán nem engedték, hogy a hegyen idegenek kóboroljanak, "bitangolásnak" vették azt is, ha egyik szomszéd átment a másik szőlőjébe, s a lehullott gyümölcsöt felszedte. Keményen üldözték a lopást és a paráznaságot is. Akár szabad, akár házasembert paráznaságon értek a hegyen, azonnal elfogták, s a bűnösök megfogásáért jutalom járt. Nem tűrték a szőlőben a verekedést sem. Ha a parasztok egymást szidták, vagy egyik megverte a másikat és "vért eresztett rajta", pénzbüntetésre vagy testi fenyítésre ítélték őket. A legtöbb borvidéken, így a badacsonyi szőlők között is kápolnát építettek Szent Donát tiszteletére, mivel őt tisztelték a szőlők védőszentjeként.

Először a hegy tetején megnéztük a hires Rózsakőt és a fantasztikus Balatoni panorámát! 
Ime a legenda, ha valaki még nem ismerné:

A Rózsakő legendája

A Kisfaludy-ház felett található az a hatalmas asztalszerű bazalt, amit Rózsakőnek neveznek. Valamikor a régmúltban gurulhatott le a hegy oldaláról. Nevét Szegedy Rózáról kapta, aki a hagyományok szerint Kisfaludy Sándorral szokott rajta üldögélni. valószínűleg ez magyarázza a vele kapcsolatban született legendát is."Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek.De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni."

Lelkesen haladtunk a csodás erdőben. Egy idő után elkezdtünk izzadni, jó hogy vittünk vizet :-) Nyugati irányban haladtunk a hegytetőn a Bújdosók Lépcsője felé, majd onnan a Ranolder kereszt felé mentünk és a keleti oldalon a Kőomlásnál és a Pálos kolostor romjainál terveztünk visszajönni.

Utunkat rejtélyes kőomlások szegélyezték és láttuk a misztikus pálos szerzetesek által épített kolostor romjait is az erdőben. A panoráma sok helyen megmutatta teljes szépségét e tájnak. Az idő szépen telt, kényelmesen sétáltunk, így is eltelt kb 3 óra a kirándulással.

A sok szép hely közül tán ez volt a legszebb :-)

Találtam egy érdekes, mesébeillő legendát is :-)

A Badacsonyi Gorenyember
A Badacsonyi gorenyembert eloszor a Ranolder kereszt alatt lattak badacsonyban, egy kislanyt tamadott meg aki, bar nem emlekezett minden reszletre, meg tudta mondani hogy az a valaki (vagy valami) ami megtamadta szoros volt, eles fogai voltak es a szeme vilagitott.Volt egy masik szemtanu is aki a kialtasokra lett figyelmes es amint a hangok fele szaladt egy arnyat velt felfedezni a felhomanyban ami emberszeru volt de megis inkabb hasonlitott egy meretes gorenyre. Egyes (megbizhato) forrasok szerint (tobb ilyen is van), Badacsonyban a magyar honvedseg vegzett genetikai kiserleteket egy borospinceben amit laboratoriumma alakitottak at, innen szokhetett meg az leny is amit allitolag allati (valoszinuleg goreny) es emberi embriok keresztezesevel hoztak letre. Ez a leny most is szabadon van es mar tobb eltunest es halalesetet is jelentettek a kornyeken ami kapcsolatba hozhato vele. Doglott ozeket es szarvasokat is talaltak mar,a karmolasok es harapasok alapjan az allatorvosok elmondasa szerint biztosak lehetunk abban hogy ezek a sebek nem szarmazhatnak kutyatol, farkastol, viszont egyes sebek (foleg a harapasok) egy tulmeretezett gorennyel sokkal inkabb asszocialhatok.

Jún 23: Isteni napos idő volt ismét, szóval reggeli után kisétáltunk a mólóra, majd gyors ötletelés, telefonálás után már mentünk is a helyi utazási irodához és kibéreltük az előre lefoglalt bicajokat.

Badacsonytomaj irányába indultunk, majd Káptalantóti felé megpihentünk egy üdítőre és mentünk tovább Gyulakeszi, Nemesgulács irányába. Útközben kinyitattuk spontán ötletként a bezárt Fischer borpincét és ott egy kis vérpezsdítő vörösborozás után mentünk Badacsonytördemic irányába vissza Badacsonyba. Kis pihenő és mentünk le az esti Borhét Buliba, volt pár koncert, de inkább a beszélgetés volt jellemző, nem sokan táncoltak, de azért jó hangulat és nyüzsi volt.

A Badacsonyi Borvidék leghíresebb és legnevesebb borászatai gondoskodnak július utolsó két hetében arról, hogy az idelátogató vendégek az istenek nektárjának legjobbjait kóstolhassák. Az estét színpadi fellépők és előadók teszik színesebbé, akik mindenféle stílusban koncerteznek annak érdekében, hogy mindenki számára megfelelő szórakozási lehetőséget biztosítsanak. A badacsonyi bor és termelőinek ünnepe, kulturális és szakmai műsorokkal, előadásokkal, folklór és könnyűzenei programokkal, kézműves bemutatókkal várja a vendégeket.

Badacsony sokféle borról nevezetes, de ezek közül a két legkülönlegesebb:

A Szürkebarát legendája

A XIII–XIV. században számos nyugati rend küldött szerzeteseket Magyarországra. Így történhetett, hogy a felsőtomaji pálos szerzetesrendhez francia szerzetesek szegődtek. Azt beszélik, hogy a francia szerzetesek egy maroknyi csoportja magával hozta kedvenc szőlőjét is, a Pinot Grist. A szőlővesszőket a Badacsony oldalában nagy gonddal elültették. Minthogy a szőlő sok gondozást igényel, idejük nagy részét a hegyoldalon töltötték, s eközben fehér ruhájuk rendre bepiszkolódott. Mikor a munkából hazafelé tartottak, a helyiek látva ezt így szóltak: jönnek a hegyről a szürke barátok.

Kéknyelű, az eljegyzések bora

A badacsonyi borvidék igazi különlegessége a Kéknyelű, amelyet a helyiek leginkább az eljegyzések boraként emlegetnek. Az ősi magyar szőlőfajtát, amely nevét a levélnyél kékesvörös színéről kapta, sehol máshol nem termesztik, csak Badacsonyban. Rejtélyes és titokzatos múltú fajta. Tőkéi ugyanolyan gondoskodást igényelnek, mint a legfinomabb hölgyek. Régen úri szőlőnek hívták, mivel kizárólag női virágzatot terem, így megtermékenyítése sok munkát, gondos előkészületet igényelt. A hagyomány szerint beporzása egykoron nyúlszőr kesztyűvel történt: elsőként a mellé telepített Budai Zöld, utána a Kéknyelű virágát simogatták. Ma már e két fajta hibridjével ültetik párba, mivel a Rózsakőről elkeresztelt szőlő a Kéknyelűvel megegyező időben virágzik.

Ja és igen, Momo teljesen megörül az ilyen játékokért és senki nem ült fel vele, ergo engem kezdett agitálni, hogy legyek oly jófej és üljek fel vele..látjátok végül..hehe..és túléltem a 3 perces örült forgást, pörgést...áááááá :-)))

Jún 24-én Momoék felhívták egy Ábrámhegyen nyaraló ismerősükeT, akik épp ott nyaraltak hajóval. Kis egyeztetés után kideült hogy épp indulnak tovább Szigligetre hajóval és szívesen elvisznek minket ha akarjuk. Akartuk :-) Kb 1 órás hajózás után érkeztünk meg a szigligeti kikötőbe. 

 Videó a hajózásról :-)

A balatoni panoráma leirhatatlanul szép volt, az idő káprázatos volt. Volt kis izgalom, dölt ide-oda a hajó amit én jól, Kami már kevésbé bírt, a lányok persze nagyon élvezték, mint a kép is mutatja :-)) Pont a kikötés előtt volt egy kis izgalom mert az egyik kötelet a hajó maga alá kapta és beakadt valamibe és a szél is erős volt, de végül kissé nehézkesen, de sikerült kikötnünk. 

A Balatonon 1934 óta minden második évben, újabban pedig évente megrendezik a híres Kékszalag Vitorlás Versenyt. A nagy hagyományokkal rendelkező, általában júliusban zajló tókerülő vitorlásverseny körülbelül háromszáz hajója - mintegy 1500 vitorlázóval a fedélzeten 160 kilométert tesz meg Füredtől Keszthelyig, és vissza.

A büszke hajós csipet-csapat a nagy izgalmak után :-)) Innen indultunk a Szigligeti várba.

Szigliget legfőbb jellegzetessége a falu fölé emelkedő várhegy és a vár. Az elmúlt évtizedben komoly előrelépések történtek állagmegóvása és bemutathatósága érdekében. Négy évszázadig folyamatosan épült, megújult, és a végvárrendszer egyik fontos bástyájává vált. Támasza volt az országnak. Miután csökkent, majd elveszett a harcászati szerepe, mint egy megunt bútort félredobták és mellőzték. Ez a mellőzöttség közel háromszáz évig tartott. A vár köveit, mint használható építőanyagot elhordták, vagy éppen a folyamatos eróziónak köszönhetően az erődítményt övező erdő fái közé ágyazódtak be. Ez a folyamat egészen addig tartott, míg nem tudatosodott az emberekben, hogy múlt nélkül nem lehet jövőképünk. Igen is csak a múltunkból tudunk építkezni. Az emberek számára zarándokhelyeknek kell lenniük ezeknek az emlékhelyeknek. 

Videó: kilátás a Várból

A vár alatt, a hegyoldalba kapaszkodva épültek Szigliget első lakóépületei. Az Ófalu szintvonallal párhuzamos utcái kis méretű, szabálytalan alakú telkei ma is több évszázados beépítés nyomait őrzik. További jelentős műemléki épületek: az Óvárhegy a Királyné szoknyáján, a Rókarántói Kápolna, a Réhelyi (Avasi rom) és környezete. A településen található pincék, présházak jelentős nagyságrendet képviselnek Szigliget épített értékei között. Műemlékileg védett és helyi védelemre javasolható pincék még nagy számban találhatók a volt szőlőhegyen. Ezek a területek belterületbe kerültek, a szőlőművelés fokozatosan visszaszorult, s több helyen a korábbi nagy telekről a pince környezetét egy apró telekkel leválasztották. Így épültek körül ezek az épületek üdülőépülettel, és így kerültek ki természetes környezetük, a szőlők mellől. Mivel Szigliget egyes részei évezredek óta lakott területek a település régészeti lelőhelyeinek száma jelentős.

A kikötőből a jó melegben elindultunk a Vár felé. Kb 1 óra séta után felkaptattunk a nagyon igényesen, szépen felújjított szigligeti várba.

Szigliget romjai
A népi emlékezet úgy tartja, hogy valamikor régen egy somogyi úr várat akart építeni a Királyné szoknyája nevű hegyre. Minden reggel átevezett a túlpartról Szigligetre, egész nap építkezett, s csak napnyugtakor fejezte be munkát. Beszállt a csónakjába, és a holdfényben hazatért megpihenni. Másnap, mikor újra jött, az öbölbe érve észrevette, hogy az előző nap felépített falak leomlottak. Elkeseredésében felkiáltott: „Ó vár, ó vár, te kifosztottál!”, és visszaevezett a túlsó partra, mindörökre abbahagyva az építkezést. A szájhagyomány szerint később Déván próbálkozott – bár ez a két hasonló típusú monda összemosása lehet csupán. Az Óvár sohasem épült fel, ennek ellenére a romjai régóta foglalkoztatják a régészeket. A legtöbb földrajzi és történelmi könyvben római őrtoronymaradványaként emlegetik. Volt olyan kutató, aki a szigligeti sajkás hajóhad laktanyáját sejtette itt, és azt a Balaton felől jövő támadás ellenőrzésére építették.

A várban ki lehetett próbálni az íjászatot, isteni finom rétest ettünk és helyi sört ittunk. A várból lesétáltunk az országúti buszmegállóba, ahol szerencsénkre pont jött a helyi járat. Momoéktól elbúcsúztunk, mert ők mentek a kocsiért Ábrahámhegyre, mi meg Badacsonyban szálltunk le.

Ahogy leszálltunk festőien szép sötétkék ég tárult elénk - jött az igazi balatoni vihar. Mentünk vihart fotózni, mint a Twister c. filmnben ha még emlékeztek :-) A mólón még sikerült ezt a képet csinálni, de innen már futva mentünk a fő térre és ültünk be egy jó kis vacsorára, mert egy perc alatt elkezdett szakadni, villámlani és oltári erős szél kerekedett szinte a semmiből.

Júl 25: Másnap minden rendben volt, nap, nyár, meleg. A reggeli komppal átmentünk Fonyódra és onnan vonattal utaztunk tovább Siófokra, a déli partra, ahol már inkább a bulizás érvényesült nem a szép tájak, kirándulás, romantikus borozás - azok az északi part emlékei. 

A badacsonyiaknak van egy jó mondása, vicce: 
- Mi az egyetlen szép dolog a déli parton ? 
- Hát az hogy látni onnan az északi partot :-)

Hihetetlen gyerekek! Fonyód, vasútállomás - és itt még van UTASELLÁTÓ!!!! :-)))

Huuuu emlékeztek régen a vonatokon lehetett venni azt a nagyon finoooom alupapirba csomagolt csokival bevont sütit - hát az valami isteni volt... :-) 

Ha már retro feeling akkor most egy kis kitérő :-)

Ezt találtam most karácsonykor a díszek keresése közben:

Igazi magyar zselés szaloncukor doboza!!!! Emlékeztek arra az ízre ???

Méghozzá: 1978 szept 15-ös lejárattal ! Szaloncukor már nem volt benne :-)

Kivételesen hálásak voltunk a vasút pontatlanságának, így - mivel vagy 40 percet késett - simán elértük azt a vonatot, amiről azt hittük, hogy már régen elment. Siófokra kora délután értünk. Szállásunk az egyik bevált helyen volt, közel a szabad strandhoz.

Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Sectus Aurelius Victor III.-IV. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a "Lacus Pelso" - a Balaton latin neve ez, - ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki. A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk e hely említésével: "Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens", azaz "A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is". Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. Jelentősebb fejlődés az 1800-as években indult el a településen. 1810-től az Erdély-Adria gyorspostakocsi járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt. A víz szabályozása 1810-től kezdődött a faluban. Majd Beszédes József vízügyi mérnök elképzelése alapján a Sió medrét kitisztogatták, újra malmokat üzemeltettek, a Balaton vízszintje egy métert apadt, így 51.000 hold terület vált szabaddá a víztől, a Sió szabályozásával 6.000 hold szabad telek alakult ki. A település életében jelentôs változást hozott a Balatoni Gozhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak a részvénytársaság örökös elnökének. Ugyanebben az évben, szeptember 21-én vízre bocsátották a Kisfaludy kerekesgozöst. 1861-ben adták át a forgalomnak a Buda-Nagykanizsa közötti vasutat. 1863-ban elkészült a vasúti állomás, egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő. Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszint-szabályozás volt. A fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip 1893-ban váltotta fel. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok. 1866-ban jelent meg az első hirdetés "Balatontavi Fürdő Siófok" címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. 

A vasútállomással szemben lévő kis park

Végh Ignác bérlő a veszprémi káptalannal kötött 12 éves fürdőjog bérleti szerződést, amit újabb 12 évre meghosszabbítottak. 1878-ban készített el a "Magyar Tenger" feliratú fürdőházat, amely a Neuschlass építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni és megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. Jellemző a Balatoni táj megejtő és ihlető vonzerejére, hogy az első villatulajdonosok jó része festőművész volt - Than Mór, Vágó Pál, Feledi-Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje) és Tölgyessy Arthur villája állt már ebben az időben Siófokon. 1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság. Ugyanebben az évben épült meg a lóversenypálya 1500 személyes lelátóval, itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. (Karinthy, Krúdy, Latabár, Kabos). A második világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti építményekben, a nyaralókban, a szálló- és lakóépületekben, a hajóparkban sok kárt tett. Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett. 1958-tól indult meg a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben a szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is. 1968 – Siófok várossá válásának időpontja. Hamarosan felépült a 400 ágyas kórház és a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár. Helyi újság és nyílt sugárzású helyi televízió kezdte meg működését a városban. Napjainkban Siófok Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Azzá teszi jó közlekedése, kellemes fürdőzést kínáló sekély vizű partja. Az ideérkező vendégek pihenését, kikapcsolódását a tó lágy vize mellett a látnivalók, a szervezett programok és a szívélyes vendéglátás szolgálja.

Tettünk egy szép nagy sétát a megújúlt Siófok belvárosában. A Víztorony és a környékét is igényesen, modern stílusban megszépítették. A toronyba nem mentünk fel, mert aránytalanul sok volt a belépő. Elhaladtunk a Flört disco mellet, majd a vasúton keresztül sétálva a part felé tartottunk.

Igen érdekes látnivaló a Siófoki Kikötő, ahonnan a menetrendi és sétahajók indulnak. A legnagyobb hajóforgalom itt zajlik a Balatonon. A Petőfi sétány jobb oldalán Siófok kedvelt sétahelyére, a Jókai parkra bukkanhatunk. A hűslombú, árnyas fák alatt sokan keresnek enyhülést. A Batthyány és Mártírok útja sarkán álló villa arról nevezetes, hogy Jókai Mór 1903-ban itt töltötte élete utolsó nyarát. Az épülettől pár méterre a kikötő felé található, a Krúdy-villa. Az író ebben a házban töltötte 1914-től 1919-ig minden nyarát. Krúdy Gyulát egyébként egész életére szóló emlék kötötte Siófokhoz, itt ismerte és szerette meg a nála 21 évvel fiatalabb Várady Rózsa Zsuzsát, akit később feleségül is vett. Siófok központjában a Szabadság téren magasodik 1912-ben épült 45 m magas Víztorony, amely a város egyik jellegzetes épülete.A Szabadság tértől délre a Fő téren áll a Polgármesteri Hivatal, illetve a Kálmán Imre Kulturális Központ Az intézmény előtt a világhírű szobrászművész, Varga Imre szoborparkja áll.  Az épület bejárata előtt a város jeles szülöttének, Kálmán Imrének a mellszobra fogadja a látogatókat. A központ 482 férőhelyes, légkondicionált színháztermével a térség legnagyobb művelődési intézményének számít. Siófok középületei közül kiemelkedik a neoromán Plébánia-templom, amely 1903-ban épült. A templomban található az egész Balaton-vidék legnagyobb orgonája. Az Oulu parkban (Oulu, Siófok finn testvérvárosa) található a Makovecz Imre Ybl-díjas építészmérnök által tervezett Evangélikus templom. Ez a négykapus, fölfelé tájolt, 120 férőhelyes, 80 %-ban faszerkezetű építmény nemcsak a város, de az ország egyik legszebb és legmodernebb evangélikus temploma. Kálmán Imre a siófoki születésű, világhírű operett komponista múzeuma - szülőházában - a róla elnevezett sétány 5. sz. épületében található. A Kálmán Imre Emlékház hűen reprezentálja a város nagy fiának életét és munkásságát. Egykori szülőháza ma a város múzeuma, melyben látható például a mester zongorája, számos használati tárgya, eredeti kottái. A városközpontban, a vasútállomás előtt található a Millennium park (korábban Baross park). A látványon túl pihenést is biztosít a város lakói, vendégei számára. Területe 16.000 m2. A parkban több köztéri alkotás található: a Zenepavilonban került elhelyezésre Varga Imre Kálmán Imréről készült bronzszobra. Ugyancsak az ő alkotása a "Mártírok" szoborcsoport. Láthatjuk még Kiss Sándor II. világháborús emlékművét és Martsa István Zuhanyozó nő című alkotását. A parkot érdemes esti kivilágításban is megtekinteni.

A part előtt található az egyenes törzsű fenyőkkel dúsan beültetett Jókai park. Itt kicsit megpihentünk és gyönyörködtünk ebben a Siófokban is!

Az Ásványmúzeumban Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye látható Siófok centrumában, a Kálmán Imre sétányon. Az államilag védett gyűjtemény mintegy 3000 ásványból áll. Helyszűke miatt az ásványok zsúfolásig megtöltik az 54 vitrinszekrényt, amelyeket öt teremben helyeztek el, ezek: Magyarország, a Nagyvilág, a Felvidék, Kapnikbánya és egyéb erdélyi pl.: óradnai, nagybányai, felsőbányai ásványok. Az Erdély területéről származó ˝bányavirágokat˝ tekintve bizonyára az egész Földön nincs teljesebb magánkollekció. A Tojásművészeti Kiállítás a Dél-Balatoni Kulturális Központban 2003. októberében nyílt meg a tojás világnapján,­ az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál apropójaként. A szervezők ezzel az időszakos kiállítással kívánták megalapozni az állandó tojásművészeti központ kialakítását, amely a Szűcs Menyhért utcában található. A kiállításon különböző dísztojások láthatók, amelyeken nem csak a népművészeti sajátosságok, motívumok gazdag tárháza figyelhető meg, hanem az újabbnál újabb kreatív díszítő formák is. Rádiós Hírközlési Múzeum is gazdagítja Siófok látnivalóit. Fiatalok és idősek napi szinten kerülnek kapcsolatba a hírközléssel, például internetes levelezés közben. A múzeumot társadalmi összefogással teremtették meg és társadalmi munkában üzemeltetik.

Július 28-án egy frenetikus koncerten a RETRO SHOW-n vettünk részt, de csak nézőként :-) előadóként még nem tervezzük :-) Nagyon jó volt hangulat, főleg KIKI, a Dolly Roll és Neoton!!

Retro balatoni képeslapok

A koncert a Kálmán Imre szabadtéri szinpadon volt, ahol retro kiállítást is láthattunk - számos régi kép, hírdetés volt közszemlére téve. Ezekból a fotókból is tettem ide be párat.

Retro balatoni reklámok :-)

Nagyon érdekes elolvasni a térképen lévő helyek neveit, ebből a szállodasor hotel nevei még megvannak, de az éttermek és bárok már a múlté.

A retro koncert után irány a Petőfi sétány, a sok őrjöngő emberrel, piálnak, kiabálnak, tolakszanak, micsoda fiatalság - bezzeg a mi korunkban hahahaha :-))))))

A Coke beachen azaz Siófoki nagystrandon is nagy buli volt, de a parton a csodás naplemente mintha más dimenzióba - egy romantikus, csendes varázslatos tájba repített volna minket távol a hangzavarból, a tomboló tömegtől... Balaton, jövőre újra jövünk!...

És záróakkordként egy túra tipp - itt még mi sem voltunk, de érdekes lehet!

Kerékpártúra Siójutra (Siófok – Siójut – Balatonszabadi – Szabadifürdő – Siófok, 21 km).
A kerékpártúra során belekóstolhatunk a somogyi dombvidék hangulatába. Siófokról délre indulunk, a Sió-csatorna partján vezető, újonnan épített kerékpárúton, mígnem elérjük Siójutot. Itt a Sió-csatornát átszelve Balatonszabadira érünk és az utat követve visszatérünk Siófok felé. (Aki hosszabb túrára vágyik, az tehet egy kitérőt Siójutnál a kerékpárút végéig, amely pár km-t követően ér véget. Másik kitérőre Ádánd felé van lehetőség, ahonnan a hetyei templomrom megtekintése után térünk vissza Siójutra).

Szöveg források:

www.balatonfelvidek.hu
www.badacsony.com
www.kaptalantoti.hu
www.szigliget.hu
www.siofok.hu
www.siotravel.hu

www.origo.hu
www.wikipedia.org

Képek forrása: saját képeim