2014. október 29., szerda

Az idei nyár élményei: a Nagy Összefoglaló Blog!

Huuu most látom, hogy már négy hónapja nem írtam a blogba :-)

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem voltunk sehol...sőt :-)..., csak tudjátok sok helyen már nem is fotózunk (ahol már többször jártunk), hanem inkább szívjuk magunkba az Élményt!

Az az ötletem támadt, hogy most gyorsan írok egy összefoglalót (a teljesség igénye nélkül) merre jártunk idén nyáron és a következő blogokba pedig megírom majd a két őszi Nagy Durranást! :-)

1,
Június 4 - 9 között elutaztunk Varsóba. Újra találkozhattunk az édes kis Flórával, Gabikával és Robikával :-)

Robi nagy lelkesedéssel mutatta be nekünk a patinás Óvárost, ahol sétáltunk egy jót. Söröztünk, ebédeltünk és sokat beszélgettünk. A fő utcán lévő templomban ( Robi mondd meg a nevét lécci ) úgy érezhettük magunkat mint Indiana Jones, amikor kincset keres. A templomot többször körbejárva találtuk csak meg az egyik oszlop oldalán elrejtett Chopin szívét rejtő emlékművet.

Sétáltunk egy jót egy gyönyörű parkban, ahol a természet szépségén túl óriási élmény volt a mókus interakció :-). 

Volt ott pár nagyon bátor mókuska, akiket kézből lehetett etetni. Na kérem,mint a gyerekek olyanok voltunk :-)

Flórát nagyon jó volt újra látni, mindig nagyon vidám, eleven volt. Birja nagyon, amikor viccelődőm vele :-) Gabi nagyon fincsiket főzött, grilleztünk a kertben is, huu de jókat ettünk - ezúttal is köszönjük.

Együtt elmentünk sétálni egy szép kastélyparkba, majd egy szuper jó cukiban sütiztünk.

Robi szervezett egy nagyszerű két napos kirándulást is egy Nemzeti Parkba, ahol saját idegenvezetőt kellett a szabályok szerint bérelnünk, aki körbevezetett minket az ősfás rengetegben. 


Az alábbi kukára rácsodálkozó képet csak mi értjük :-) Végig nem volt velünk a belépőjegy, amiből kisebb gond lett, mivl Robi már az elején ide dobta ki, azt hitte csak blokk és erről kellett meggyőzödnünk visszafele :)

Csend, madárcsicsergés, moha, láp, színes patakocska - nagyon jó kis túra volt. 

Másnap pedig a Bivalyrezervátumot látogattuk meg, ezeket az állatokat csak néhány helyen lehet látni Európában, igazán egyedi élmény volt!


2,
Június 13 - 15 között Kingáéknál vendégeskedtünk. A program tartalmas volt, mint mindig. A Lipóti pékséget néztük meg Lipóton, ahol rövid előadást hallhattunk a cégről és jövőjéről. 

A győri városnézés is szuper volt és az idő is kedvező volt, jól esett sétálni, beszélgetni, nevetgélni. 

A nagyigmándi párnál az eredeti sajtkóstoló kibővült pálinka kóstolóvá :-) a nagyon aranyos háziak kedvessége miatt. 

Bemutatták a birtokot is, a háziállatokat, megnéztük a saját tavukat is. Este nagyon ízletes vacsorával várták a csapatot Pinyőék Győrben, ami jó hangulatú társalgásban és házibuli hangulatban teljesedett ki.

3,
Július 4 - 6 között Kingáék voltak itt nálunk. Nagyon jól éreztük magunkat, jó volt újra találkozni, bár a fő programként kiválasztott Gasztroangyal feszt messze alulmúlta várakozásunkat, de a hangulaton ez nem változtatott. 


4,
Július 10-én Robi hazalátogatott pár napra és örömmel vettem, hogy össze tudtunk hozni egy újabb Pub Crawlt, azaz kocsma túrát Budapest Romkocsma világában :-)


5,
Július 12-én a tavalyi csapattal újra elmentünk Agárdra a Veca - Neoton koncertre. Jó volt most is, de jövőre elhatároztuk az Eddára nézünk el. Azért megérte persze, sőt Janicsák Veca még dedikált is nekem :-)


6,
Július 29 - aug 3 között Badacsonyban voltunk Hugival, Marikával és Istivel a badacsonyi Borhét alatt. Most is kitünő volt, Badacsony nagy szerelem nekem... 

Most is jókat borozgattunk esténként a programok alatt, de voltunk a Római úton lévő Németh Pincében is és amikor ránk szakadt az ég a Familia borozó kis házikójába menekültünk be többed magunkkal, ahol igen jó hangulat kerekedett a spontán ott lévő ismeretlenekkel :-) Életem első élő stand-up ján kerestem egy jó üveg borravalót, ami akkor ott a vihar alatt jól jött a kis faházban :-) 

Salföldön is jártunk, ahol a kőtenger gyógyító kővein meditáltunk - én legalábbis :-)  

Idén is elmentünk az egyik legszebb fekvésű borozóba az Istvándy pincészetbe, ahonnan a panoráma egyszerűen mesés és persze nem maradhatott ki a Liliomkert biopiac sem Káptalantótiban! 

 
Extraként jót hülyültünk a badacsonyi mólón is - csak úgy spontán :-)

7,
Augusztus 16 - 17 között Szekszárdon voltunk Momoékkal és barátaikkal. 


A szállás elfoglalása előtt rohantunk a gemenci erdőbe, de pont lekéstük a kis erdei vonatot, így elsétáltunk a vaddisznókhoz és szarvasokhoz vadlesre. 

Azután csak összejött és elkaptuk a következő vonatot. 

Este pedig egy 10 borból álló borkóstolóra mentünk a csodás naplementében fürdő dombok között fekvő Tringa borászatba. 

A nevük nekem nem mondott sokat, de a boraik szuper jók voltak -  érdemes kipróbálni.

8,
Augusztus 22 - 24 között Szolnokon voltunk Csabiéknál, ahol végre részt vehettünk a kerti grill partin, mert eddig soha nem tudtunk eljönni. Jó hangulatban telt az este pedig csak hatan voltunk, de úgy is elviccelődtünk. 

Másnap délután kimentünk a szabadtéri Repülő Múzeumba, ami nekünk tényleg nagy élmény volt. 

Számos vadászgép és helikopter között a nagyszerű dolog az volt, hogy besétálhatunk az IL-18 utasszállító MALÉV gépbe, mely 1960 és 1987 közt volt forgalomban. 


A belvárosban is tettünk egy sétát, melynek egyértelműen a híres és tényleg fantasztikusan finom sütijeiről nevezetes Zagyva cukrászda volt a tetőpontja.

9,
Szeptember 5 - 7 között újra Kingáéknál jártunk, mivel akkor volt Pityu születésnapja!! 

 A visszatérés a nagyigmándi birtokra és az újabb sajtkóstoló és birtokbemutató most is nagy élmény volt, de főleg az azt követő lovaskocsikázás Etére. 


 Etén segítettünk szölöt szüretelni a gazdának (amiért gyakorlatilag mi fizettünk, jó üzletemberek vagyunk ugye? :-), volt egy kezdetleges borkóstoló felejthető borokból, viszont a házi pálinkái és a marhapörkölt nagyon finom volt! 

 Pityuval mi nagyon jól éreztük magunkat, szerintem a többiek is, bár nem vettek a gazda verses kötetéből a gazda nagy bánatára :-)Miért gyerekek, volt vers felolvasás ? :)

2014. június 11., szerda

Április 21 - Hollókői Húsvétolás Momoékkal

Húsvét hétfőn Momo és Kami elhívott minket Hollókőre húsvétolni. Jó ötlet volt, nagy örömmel mentünk. Csatlakoztak Katiék is.


Mivel lezárták a falura bevezető utat és a mezőn kellett parkolni, mert akkora tömeg volt, onnan sétáltunk fel a dombon a faluba. 


Jó kedv az volt és meglepetés is, mert belépőt szedtek a húsvétra...2500,-Ft per fő volt, pár éve ez még ingyenes volt.... Hát nem tudom kissé borsosnak érzem, ennyiért a budai várba is lehet menni, tán itt elszálltak az árral. Na mindegy, azt mondták az árban benne van az összes múzeum a faluban mai napon.


Az utcákon jóval több volt az embertömeg, mint amúgy, szinte megrohanták a falut :-)


A helyi lányok itt még nevetve sétáltak szép rucijukban, egészen addig amig szembe nem jöttek a helyi fiúk...no oszt kaptak a vödörből vizet :-)) Ez az igazi locsolás :-))



Milyen is volt a tipikus palóc és egyben hollókői étel?

A palóc ételek jellemző íze a pikánsan savanyú, mely az elkészített ételek többségének sajátossága. Az ételek domináns alapanyagai: burgonya, káposzta, bab. Kedveltek a nógrádi sajtok, túrók és más tejtermékek is.

A palóc étrendben kiemelt fontosságú a leves. Régi mondás Palócföldön a mesebeli gazdagság kifejezésére: „Csak léféle volt hétféle.” A levesek általában tejjel vagy tejfellel habartak, hússal vagy anélkül készültek, gyakran tésztával dúsítva.

A legegyszerűbb levesek közé tartozott egykor a maga levi (főtt tészta levével engedték fel a zsírban megpirított hagymát, pirospaprikát, majd kevés sárgarépát, petrezselyemgyökeret pirítottak bele, a főtt tésztával, esetleg egy-két szem burgonyával dúsították). Általános étel volt a cibere leves is. A cibere levest rendkívül egészséges ételnek tartották, még víz helyett is fogyasztották. Savanyú íze olyan, mint a káposztalevesnek, pedig kovászból erjesztéssel készült. A "rossz gyomrúak" kedvelt étele volt. A tejleves mellett, a rántott levesek különféle fajtái is kedveltek voltak a hétköznapokon.

Tartalmasabb levesek közé tartoznak ma is a babból készültek. A tejjel habart bableves, azaz a savanyú bableves tarka száraz babból készül babérlevél ízesítéssel. Az édes bableves fehér babból, zöldséggel, vöröshagymás sűrű rántással készül. A bablevesekbe valamilyen füstölt húst vagy kolbászt is belefőzhetnekek.

A levesek közül legismertebb tájételnek a palócleves számít. A zöldbabos, laktató húsos leves elkészítésének módját szinte valamennyi szakácskönyv ismerteti. /Valójában Gundel János kreálta Mikszáth Kálmán tiszteletére, de nagyon jól eltalálta a palóc ízvilágot./

A gombalevesek közül említésre érdemesek a savanyúak, a rántottak és a zöldségesek. Karácsony tájékán gyakran fogyasztott böjti étel a gombás káposztaleves is.

Az ünnepi húslevesek általában baromfiból készülnek, az ország más térségeihez hasonlóan, bőségesen zöldségekkel. A baromfiból készült húslevesek mellett kedveltek a sertés és marhahúsból, vagy birkából készültek is.

A palóc étrend jellegzetes alapanyaga a káposzta. Főzik sokféleképpen, de leginkább savanyított változatokat kedvelik. Így például a sült káposzta, vagy a zsíros káposzta is legjobb savanyún, húsosan, kolbásszal vagy anélkül.

A töltött káposzta igen elterjedt íz ünnepi alkalmakkor. A nógrádi töltött káposzta annyiban különbözik többitől, hogy kivert hússzeletekbe is töltenek darált húsos tölteléket, illetve kaporral ízesítik.

Kedvelt étel a sztrapacska, vagy haluska is . Jellegzetes palóc étel a tócsni . A núdlit, a gombócok különféle változatait, a derelyét sem veti meg a palóc ember. A krumpli laska gyorsan elkészíthető.

A palóc konyha állandó étkei közé tartoznak a főzelékek. Főbb fajtái a tök, káposzta, saláta, szárazbab, lencse. Többnyire tejjel, tejfellel ízesítették.

A szegényebb palócok gyakori, de egészséges, kedvelt étkei közé tartoztak a különféle kásák. Igen változatos formában készült kásák, pépes ételek alapanyaga az árpaliszt, vagy kukoricaliszt, később esetenként a burgonya. Ízesítőként használtak, használnak túrót, tejfelt, pirított hagymás zsírt, írót, aludttejet, mákot, káposztát, lekvárt.

A táj egyik gyakori, közkedvelt ünnepi süteménye a rétes. A réteskészítés nagy gyakorlatot igénylő feladat a háziasszonyok számára. Sokféle töltelékkel lehet ízesíteni. Régebben megdinsztelt, reszelt sárgarépával, sütőtökkel, főtt, tört krumplival - mostanság inkább almával, szilvával, dióval, mákkal, túróval töltötték.

Hagyományos palóc konyhával sajnos egyre ritkábban találkozunk. Pedig a hagyományos palóc konyha tartogathat sok jóízű meglepetést a hozzánk látogató vendégek számára. Az igazi palóc étrend emellett rendkívül egészséges is.



A faluban még mindig tartják hálistennek a hagyományokat, a tradiciónális öltözékeket szívesen viselik ünnepnapokon - legalábbis látszólag :-)




Postamúzeumba is benéztünk, ahol régi remek készülékekket, bélyegeket, régi fotókat láthattunk.


A végén felmentünk a hollókői várba is, majd onnan visszasétáltunk a falun át a mezőn lévő kocsikhoz. Szép, élményteli nap volt főleg, hogy tényleg megnéztük az összes tájházat, babamúzeumot, postamúzeumot és a tömegben is jól elsétáltunk.

Forrás: 
info - palóc ételek www.programturizmus.hu
képek - Moméké és sajátok

 

Április 12 - 13, Drégely vára Adrival és Zsoltival

Tisztelegve egykori lakhelyem utca neve előtt meglátogattuk Drégelyvárat Nógrád megyében. Adrival, Zsoltival autóval elmentünk Drégelypalánkra, ott egy éjszakára kivettünk szállást, hogy kényelmesen felfedezhessük a környéket, de főleg a vár megmászása volt a cél. Időnk remek volt. Napsütéses, meleg hétvége volt. 


A várhoz vezető út előtt benéztünk a Nomád Táborba is, ahol egy kedves úr körbevezetett minket. Csodás kis paradicsomi hely az, ahol lehet táborozni, sétálni, kirándulni, tanösvény is van és vendégházban is lehet éjszakázni olcsón.

Megközelíthető a vár a Drégely vasúti megállótól is, a legyalogolandó szakasz körülbelül hasonló távolságú az előbb említettel. Az autóval érkezők azonban kedvezményt kapnak, majdnem a Schaffer forrásig juthatnak, ahonnan a tábla szerint 40 perc a szintidő a várig. Sőt a vonat állítólag itt a forrásnál ideiglenes megállót is vállal/hat, ha előtte a kiindulási forgalmi irodában ezt előre jelezzük.

A folyamatosan emelkedő útért a csend, a madarak éneke kárpótol, csak néha-néha bukkan elő a fák közül a Börzsöny erdeje, minden arra vár, hogy felérkezve a várhoz egyszerre kapja meg a túrázó azt a látványt, amiért előtte megküzdött.

A vár déli kapujánál Szondi György a törökökkel harcol egy szép domborművön, rajta Arany versének, a Szondi két apródjának sorai:

Hogy vítt ezerekkel
Hogy vítt egyedül
Mint bástya feszült meg
Romlott torony alján

 

Drégely várához 1552. július 6-án Ali pasa 12-14 ezer főnyi hadseregével érkezett, a vár alatt elterülő és ma is Töröktábornak nevezett fennsíkra. A sereg két hadosztálya kb. 8000 ember ott ütött tábort, a harmadik hadosztály Ipolyság és Balassagyarmat felől zárta körül a várat. Drégely 1544 óta végvár volt, Szondi György és emberei négy napon át példamutató vitézséggel, halálra szánt bátorsággal védekeztek a túlerővel szemben. Amikor a török felhívására Szondi nem adta meg magát, a pasa felgyújtotta a vár fapalánkját és Szondit a sziklavárba szorította. 

Két napon át lőtte a várat, amikor a kaputorony beomlott, és a vár homlokzata rommá lett. Szondi a megadást visszautasította, de az Arany János által oly remekül megénekelt két hadapródját Libárdyt és Sebestyént, valamint két előkelő török foglyot, drága ruhába öltöztetve Alihoz küldte azzal az üzenettel, hogy a várat az utolsó leheletig megvédi. Csak azt kérte, hogy Ali a két szabadon bocsátott fogoly életéért fogadja cserébe a két apródot és nevelje őket vitéz katonává.

Drégely egyike a legrosszabb állapotban maradt várainknak, amelyen az elmúlt egy-két évtizedben végzett felújítás sokat javított. Különböző forrásokból érkeztek támogatások, és sikerült is az oldalfalakat, bástyákat újjáépíteni, megerősíteni. 

Szerencsés, aki tiszta időben jár arra, hiszen Balassagyarmatig, Ipolyságig, Csóványosig előtte a fantasztikus panoráma. Az, ami ma panoráma, a török időkben tökéletes stratégiai pont volt, utolsó véderők egyike a felvidéki magyar bányavárosok előtt.

Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól kb 1km-re található a Csitári forrás /Tsitári forrás, Kutyika/, és a kegyhely, a Csitári kápolna, mely a forrás miatt ismert zarándokhellyé vált. Az idefelé vezető földút mellett bal oldalon birkákat, mangalicákat, racka juhokat láthatunk, míg jobb oldalon lámákat és lovakat is tartanak a forrás előtti bekerített részen. A Csitári források közelében már a középkorban két kápolna állt, s állítólag Drégely várából is idejártak imádkozni a "titokzatos alagúton át". 
Gyönyörű környezetben áll a Csitári kápolna. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatévő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáróhely történetét kutatók akadtak, egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint a Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos gyógyulások történtek.

Forrás: hasznos infok innen -  http://www.agt.bme.hu/balassi/dregelyvara.html
Képek: sajátok