2014. június 11., szerda

Április 12 - 13, Drégely vára Adrival és Zsoltival

Tisztelegve egykori lakhelyem utca neve előtt meglátogattuk Drégelyvárat Nógrád megyében. Adrival, Zsoltival autóval elmentünk Drégelypalánkra, ott egy éjszakára kivettünk szállást, hogy kényelmesen felfedezhessük a környéket, de főleg a vár megmászása volt a cél. Időnk remek volt. Napsütéses, meleg hétvége volt. 


A várhoz vezető út előtt benéztünk a Nomád Táborba is, ahol egy kedves úr körbevezetett minket. Csodás kis paradicsomi hely az, ahol lehet táborozni, sétálni, kirándulni, tanösvény is van és vendégházban is lehet éjszakázni olcsón.

Megközelíthető a vár a Drégely vasúti megállótól is, a legyalogolandó szakasz körülbelül hasonló távolságú az előbb említettel. Az autóval érkezők azonban kedvezményt kapnak, majdnem a Schaffer forrásig juthatnak, ahonnan a tábla szerint 40 perc a szintidő a várig. Sőt a vonat állítólag itt a forrásnál ideiglenes megállót is vállal/hat, ha előtte a kiindulási forgalmi irodában ezt előre jelezzük.

A folyamatosan emelkedő útért a csend, a madarak éneke kárpótol, csak néha-néha bukkan elő a fák közül a Börzsöny erdeje, minden arra vár, hogy felérkezve a várhoz egyszerre kapja meg a túrázó azt a látványt, amiért előtte megküzdött.

A vár déli kapujánál Szondi György a törökökkel harcol egy szép domborművön, rajta Arany versének, a Szondi két apródjának sorai:

Hogy vítt ezerekkel
Hogy vítt egyedül
Mint bástya feszült meg
Romlott torony alján

 

Drégely várához 1552. július 6-án Ali pasa 12-14 ezer főnyi hadseregével érkezett, a vár alatt elterülő és ma is Töröktábornak nevezett fennsíkra. A sereg két hadosztálya kb. 8000 ember ott ütött tábort, a harmadik hadosztály Ipolyság és Balassagyarmat felől zárta körül a várat. Drégely 1544 óta végvár volt, Szondi György és emberei négy napon át példamutató vitézséggel, halálra szánt bátorsággal védekeztek a túlerővel szemben. Amikor a török felhívására Szondi nem adta meg magát, a pasa felgyújtotta a vár fapalánkját és Szondit a sziklavárba szorította. 

Két napon át lőtte a várat, amikor a kaputorony beomlott, és a vár homlokzata rommá lett. Szondi a megadást visszautasította, de az Arany János által oly remekül megénekelt két hadapródját Libárdyt és Sebestyént, valamint két előkelő török foglyot, drága ruhába öltöztetve Alihoz küldte azzal az üzenettel, hogy a várat az utolsó leheletig megvédi. Csak azt kérte, hogy Ali a két szabadon bocsátott fogoly életéért fogadja cserébe a két apródot és nevelje őket vitéz katonává.

Drégely egyike a legrosszabb állapotban maradt várainknak, amelyen az elmúlt egy-két évtizedben végzett felújítás sokat javított. Különböző forrásokból érkeztek támogatások, és sikerült is az oldalfalakat, bástyákat újjáépíteni, megerősíteni. 

Szerencsés, aki tiszta időben jár arra, hiszen Balassagyarmatig, Ipolyságig, Csóványosig előtte a fantasztikus panoráma. Az, ami ma panoráma, a török időkben tökéletes stratégiai pont volt, utolsó véderők egyike a felvidéki magyar bányavárosok előtt.

Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól kb 1km-re található a Csitári forrás /Tsitári forrás, Kutyika/, és a kegyhely, a Csitári kápolna, mely a forrás miatt ismert zarándokhellyé vált. Az idefelé vezető földút mellett bal oldalon birkákat, mangalicákat, racka juhokat láthatunk, míg jobb oldalon lámákat és lovakat is tartanak a forrás előtti bekerített részen. A Csitári források közelében már a középkorban két kápolna állt, s állítólag Drégely várából is idejártak imádkozni a "titokzatos alagúton át". 
Gyönyörű környezetben áll a Csitári kápolna. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatévő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáróhely történetét kutatók akadtak, egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint a Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos gyógyulások történtek.

Forrás: hasznos infok innen -  http://www.agt.bme.hu/balassi/dregelyvara.html
Képek: sajátok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése