2014. június 11., szerda

Április 21 - Hollókői Húsvétolás Momoékkal

Húsvét hétfőn Momo és Kami elhívott minket Hollókőre húsvétolni. Jó ötlet volt, nagy örömmel mentünk. Csatlakoztak Katiék is.


Mivel lezárták a falura bevezető utat és a mezőn kellett parkolni, mert akkora tömeg volt, onnan sétáltunk fel a dombon a faluba. 


Jó kedv az volt és meglepetés is, mert belépőt szedtek a húsvétra...2500,-Ft per fő volt, pár éve ez még ingyenes volt.... Hát nem tudom kissé borsosnak érzem, ennyiért a budai várba is lehet menni, tán itt elszálltak az árral. Na mindegy, azt mondták az árban benne van az összes múzeum a faluban mai napon.


Az utcákon jóval több volt az embertömeg, mint amúgy, szinte megrohanták a falut :-)


A helyi lányok itt még nevetve sétáltak szép rucijukban, egészen addig amig szembe nem jöttek a helyi fiúk...no oszt kaptak a vödörből vizet :-)) Ez az igazi locsolás :-))



Milyen is volt a tipikus palóc és egyben hollókői étel?

A palóc ételek jellemző íze a pikánsan savanyú, mely az elkészített ételek többségének sajátossága. Az ételek domináns alapanyagai: burgonya, káposzta, bab. Kedveltek a nógrádi sajtok, túrók és más tejtermékek is.

A palóc étrendben kiemelt fontosságú a leves. Régi mondás Palócföldön a mesebeli gazdagság kifejezésére: „Csak léféle volt hétféle.” A levesek általában tejjel vagy tejfellel habartak, hússal vagy anélkül készültek, gyakran tésztával dúsítva.

A legegyszerűbb levesek közé tartozott egykor a maga levi (főtt tészta levével engedték fel a zsírban megpirított hagymát, pirospaprikát, majd kevés sárgarépát, petrezselyemgyökeret pirítottak bele, a főtt tésztával, esetleg egy-két szem burgonyával dúsították). Általános étel volt a cibere leves is. A cibere levest rendkívül egészséges ételnek tartották, még víz helyett is fogyasztották. Savanyú íze olyan, mint a káposztalevesnek, pedig kovászból erjesztéssel készült. A "rossz gyomrúak" kedvelt étele volt. A tejleves mellett, a rántott levesek különféle fajtái is kedveltek voltak a hétköznapokon.

Tartalmasabb levesek közé tartoznak ma is a babból készültek. A tejjel habart bableves, azaz a savanyú bableves tarka száraz babból készül babérlevél ízesítéssel. Az édes bableves fehér babból, zöldséggel, vöröshagymás sűrű rántással készül. A bablevesekbe valamilyen füstölt húst vagy kolbászt is belefőzhetnekek.

A levesek közül legismertebb tájételnek a palócleves számít. A zöldbabos, laktató húsos leves elkészítésének módját szinte valamennyi szakácskönyv ismerteti. /Valójában Gundel János kreálta Mikszáth Kálmán tiszteletére, de nagyon jól eltalálta a palóc ízvilágot./

A gombalevesek közül említésre érdemesek a savanyúak, a rántottak és a zöldségesek. Karácsony tájékán gyakran fogyasztott böjti étel a gombás káposztaleves is.

Az ünnepi húslevesek általában baromfiból készülnek, az ország más térségeihez hasonlóan, bőségesen zöldségekkel. A baromfiból készült húslevesek mellett kedveltek a sertés és marhahúsból, vagy birkából készültek is.

A palóc étrend jellegzetes alapanyaga a káposzta. Főzik sokféleképpen, de leginkább savanyított változatokat kedvelik. Így például a sült káposzta, vagy a zsíros káposzta is legjobb savanyún, húsosan, kolbásszal vagy anélkül.

A töltött káposzta igen elterjedt íz ünnepi alkalmakkor. A nógrádi töltött káposzta annyiban különbözik többitől, hogy kivert hússzeletekbe is töltenek darált húsos tölteléket, illetve kaporral ízesítik.

Kedvelt étel a sztrapacska, vagy haluska is . Jellegzetes palóc étel a tócsni . A núdlit, a gombócok különféle változatait, a derelyét sem veti meg a palóc ember. A krumpli laska gyorsan elkészíthető.

A palóc konyha állandó étkei közé tartoznak a főzelékek. Főbb fajtái a tök, káposzta, saláta, szárazbab, lencse. Többnyire tejjel, tejfellel ízesítették.

A szegényebb palócok gyakori, de egészséges, kedvelt étkei közé tartoztak a különféle kásák. Igen változatos formában készült kásák, pépes ételek alapanyaga az árpaliszt, vagy kukoricaliszt, később esetenként a burgonya. Ízesítőként használtak, használnak túrót, tejfelt, pirított hagymás zsírt, írót, aludttejet, mákot, káposztát, lekvárt.

A táj egyik gyakori, közkedvelt ünnepi süteménye a rétes. A réteskészítés nagy gyakorlatot igénylő feladat a háziasszonyok számára. Sokféle töltelékkel lehet ízesíteni. Régebben megdinsztelt, reszelt sárgarépával, sütőtökkel, főtt, tört krumplival - mostanság inkább almával, szilvával, dióval, mákkal, túróval töltötték.

Hagyományos palóc konyhával sajnos egyre ritkábban találkozunk. Pedig a hagyományos palóc konyha tartogathat sok jóízű meglepetést a hozzánk látogató vendégek számára. Az igazi palóc étrend emellett rendkívül egészséges is.



A faluban még mindig tartják hálistennek a hagyományokat, a tradiciónális öltözékeket szívesen viselik ünnepnapokon - legalábbis látszólag :-)




Postamúzeumba is benéztünk, ahol régi remek készülékekket, bélyegeket, régi fotókat láthattunk.


A végén felmentünk a hollókői várba is, majd onnan visszasétáltunk a falun át a mezőn lévő kocsikhoz. Szép, élményteli nap volt főleg, hogy tényleg megnéztük az összes tájházat, babamúzeumot, postamúzeumot és a tömegben is jól elsétáltunk.

Forrás: 
info - palóc ételek www.programturizmus.hu
képek - Moméké és sajátok

 

Április 12 - 13, Drégely vára Adrival és Zsoltival

Tisztelegve egykori lakhelyem utca neve előtt meglátogattuk Drégelyvárat Nógrád megyében. Adrival, Zsoltival autóval elmentünk Drégelypalánkra, ott egy éjszakára kivettünk szállást, hogy kényelmesen felfedezhessük a környéket, de főleg a vár megmászása volt a cél. Időnk remek volt. Napsütéses, meleg hétvége volt. 


A várhoz vezető út előtt benéztünk a Nomád Táborba is, ahol egy kedves úr körbevezetett minket. Csodás kis paradicsomi hely az, ahol lehet táborozni, sétálni, kirándulni, tanösvény is van és vendégházban is lehet éjszakázni olcsón.

Megközelíthető a vár a Drégely vasúti megállótól is, a legyalogolandó szakasz körülbelül hasonló távolságú az előbb említettel. Az autóval érkezők azonban kedvezményt kapnak, majdnem a Schaffer forrásig juthatnak, ahonnan a tábla szerint 40 perc a szintidő a várig. Sőt a vonat állítólag itt a forrásnál ideiglenes megállót is vállal/hat, ha előtte a kiindulási forgalmi irodában ezt előre jelezzük.

A folyamatosan emelkedő útért a csend, a madarak éneke kárpótol, csak néha-néha bukkan elő a fák közül a Börzsöny erdeje, minden arra vár, hogy felérkezve a várhoz egyszerre kapja meg a túrázó azt a látványt, amiért előtte megküzdött.

A vár déli kapujánál Szondi György a törökökkel harcol egy szép domborművön, rajta Arany versének, a Szondi két apródjának sorai:

Hogy vítt ezerekkel
Hogy vítt egyedül
Mint bástya feszült meg
Romlott torony alján

 

Drégely várához 1552. július 6-án Ali pasa 12-14 ezer főnyi hadseregével érkezett, a vár alatt elterülő és ma is Töröktábornak nevezett fennsíkra. A sereg két hadosztálya kb. 8000 ember ott ütött tábort, a harmadik hadosztály Ipolyság és Balassagyarmat felől zárta körül a várat. Drégely 1544 óta végvár volt, Szondi György és emberei négy napon át példamutató vitézséggel, halálra szánt bátorsággal védekeztek a túlerővel szemben. Amikor a török felhívására Szondi nem adta meg magát, a pasa felgyújtotta a vár fapalánkját és Szondit a sziklavárba szorította. 

Két napon át lőtte a várat, amikor a kaputorony beomlott, és a vár homlokzata rommá lett. Szondi a megadást visszautasította, de az Arany János által oly remekül megénekelt két hadapródját Libárdyt és Sebestyént, valamint két előkelő török foglyot, drága ruhába öltöztetve Alihoz küldte azzal az üzenettel, hogy a várat az utolsó leheletig megvédi. Csak azt kérte, hogy Ali a két szabadon bocsátott fogoly életéért fogadja cserébe a két apródot és nevelje őket vitéz katonává.

Drégely egyike a legrosszabb állapotban maradt várainknak, amelyen az elmúlt egy-két évtizedben végzett felújítás sokat javított. Különböző forrásokból érkeztek támogatások, és sikerült is az oldalfalakat, bástyákat újjáépíteni, megerősíteni. 

Szerencsés, aki tiszta időben jár arra, hiszen Balassagyarmatig, Ipolyságig, Csóványosig előtte a fantasztikus panoráma. Az, ami ma panoráma, a török időkben tökéletes stratégiai pont volt, utolsó véderők egyike a felvidéki magyar bányavárosok előtt.

Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól kb 1km-re található a Csitári forrás /Tsitári forrás, Kutyika/, és a kegyhely, a Csitári kápolna, mely a forrás miatt ismert zarándokhellyé vált. Az idefelé vezető földút mellett bal oldalon birkákat, mangalicákat, racka juhokat láthatunk, míg jobb oldalon lámákat és lovakat is tartanak a forrás előtti bekerített részen. A Csitári források közelében már a középkorban két kápolna állt, s állítólag Drégely várából is idejártak imádkozni a "titokzatos alagúton át". 
Gyönyörű környezetben áll a Csitári kápolna. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatévő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáróhely történetét kutatók akadtak, egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint a Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos gyógyulások történtek.

Forrás: hasznos infok innen -  http://www.agt.bme.hu/balassi/dregelyvara.html
Képek: sajátok

2014. június 3., kedd

Március 23, Vácrátóti Arborétum Marikáékkal

Sziasztok, 

Visszatértem, nem azért nem volt blog, mert semmi nem történt velünk. 
Ellenkezőleg...pörög az élet :-) Esténként fáradt vagyok :-) de igyekszem azért higgyétek el :-)

Március 23-án elmentünk a vácrátóti arborétumba Marikával és Istivel, a tatabányai barátainkkal. Egy pár órás kiruccanás volt, de napos és jó idő volt, így élveztük nagyon a csöndet, a jó illatokat, a szép növényeket.

A több mint 180 éves műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk legfajgazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Az eddig észlelt fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra.



A botanikus kert a vácrátóti kastélyparkból alakult ki. Ennek építtetőjét és tervezőjét nem ismerjük; valószínűsítik, hogy Géczy István referendárius, Vácrátót akkori birtokosa a 18. század végén és a 19. század első harmadában épült magyarországi angolparkok (Tata, Kismarton, Alcsút és Fót) mintájára telepíttette. A kertről az első írásos adat 1827-ben kelt. Az 1842-ben készült katonai térképen jól láthatók a kert mai körvonalai, a kanyargós utak, a tisztások, a ligetszerű facsoportok és a tó.








A sziklakertben megtalálhatók mind a hat flórabirodalom 25 magashegység virágai.

A rendszertani gyűjtemény közel 90 növénycsalád 2000–2500 virágos növényfajával szemlélteti a növényvilág kialakulásának történetét.

Forrás: szöveg botanikuskert.hu és wikipedia, képek sajátok