2013. május 2., csütörtök

Április 19: Pannonhalma study tour

Kaptunk egy meghívást a Bencés Főapátságból, melyet kolléganőmmel nagy lelkesen el is fogadtunk és a főnök is elengedett pénteken szabira minket :-), így el tudtunk menni az egynapos Pannonhalma tanulmányútra, ahol megmutatták milyen fejlesztéseket vittek véghez az elmúlt években és mik lesznek a tervek a jövőre nézve.
 

Busszal mentünk Budapestről, összesen 10 fős volt az érdeklődő csapat..., többre tervezték, de végül így alakult. 10.30-ra már ott is voltunk. 

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé. A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton Miskovits-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák.


A falu eredeti neve: Győrszentmárton. Ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint Civitas Pannonia nevű római város helyén épült. Az első település a 10–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállást, majd a falut 996-tól alakították ki, miután Géza fejedelem Csehországból behívott bencés szerzeteseket telepített le a dombon. A jelenleg álló épület az apátság harmadik temploma, amely korábbi épületek falmaradványait rejti magában. A századokkal korábban kiteljesedett római szőlő- és borkultúrát a Dunántúlon a betelepített bencés szerzetesek élesztették újjá. Az apátságnak egészen az 1945 utáni államosításig saját borászata volt. Ezt a hagyományt felújítva a rendszerváltás után 2000 m² alapterületű pincét és borházat építettek, és ebben 2003 őszén újraindították a borászatot. A szőlőt saját ültetvényeiken termelik. Ehhez egyrészt visszavásárolták a főapátság korábbi szőlőinek egy részét, másrészt új ültetvényeket telepítettek.


Az idő csodás volt, meleg, napfényes ennél jobbat kívánni sem lehetett volna. Kedvesen fogadtak és rövid beszéd és egy jó rozé bor welcome drink után megnéztük az új látogatóközpontot, majd felsétáltunk az Apátságba, ahol elvittek először egy exkluzív ülésekre, rendezvényekre fenntartott díszes terembe, ami minden pompával fel volt szerelve - pl: muránói üvegből készült csillár lógott a mennyezetről.


Ezután a levéltárba kísértek minket, ahol megmutattak néhány nagyon értékes régi íratot, úgy mint a pannonhalmi alapítólevelet, a tihanyi alapítólevelet, egy régi, színes, aranyozott, kézzel festett kódexet és egy okmányt Szent László viaszpecsétjével.

Az első épület felszentelését Szent István király 1002-ben kibocsátott adomány levele datálja. Az Alapítólevél másolata "A legfelségesebb úr Isten nevében István, a legfelsőbb kegyelem gondviseléséből a magyarok királya … Pannónia hegyén lévő Szent Márton monostornak ... olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyet Montecassino Szent Benedek monostora kapott. "  


A levéltár talán leghíresebb okmányát: a tihanyi apátság alapítólevelét, I. Endre király íratta 1055-ben. Ez az irat a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlékünk. 

Még az érkezésünk után a Központban levetítettek egy 10 perces filmet a szerzetesekről, amiben megismerjük az életüket. Sokan összetévesztik őket a papokkal.

Ime egy kis info a szerzetessé válásról:

Szerzetessé válni

Mint minden elköteleződés, a szerzetesi hivatás is egy egész életen át tartó növekedési folyamat, aminek megvannak a maga hagyományosan megkülönböztetett szakaszai.
Érdeklődő: Amikor valaki kopogtat a monostor kapuján, eleinte érdeklődőként tartjuk számon. Ez a kölcsönös ismerkedés ideje. Az érdeklődő időt és lehetőséget kap, hogy monostorunkat alkalmanként meglátogatva, a szerzetesekkel találkozva és a növendékekért felelős szerzetessel (vagyis a magiszterrel) kapcsolatot tartva ismerkedjen a bencés szerzetességgel és a pannonhalmi közösséggel.
Jelöltség: A szerzetesi képzés kapuja a jelöltség, amikor a bencés közösség huzamosabb időre – legalább hat hónapra – befogadja az érdeklődőt, hogy a szerzetesélet mindennapjaiban megbizonyosodjon afelől, hogy a jelölt kitartó-e az imádságban és valóban Istent keresi-e.
Noviciátus: A szerzetesi képzés második – egy éves – szakasza a beöltözéssel veszi kezdetét. A jelölt ekkor kapja meg a szerzetesruhát és új nevét a közösségben. A novícius feladata, hogy a bencés életmódot megtapasztalva, a Szentírást kitartóan olvasva és minden vágyakozásával Isten felé fordulva tisztázza, hogy valóban a szerzeteséletre van e hivatása. A szerzetesi életalakítás folyamatos emberi növekedés, ami önismeretre és önelfogadásra épül, őszinteséget, összeszedettséget, áttetszőséget és nyitottságot feltételez. Ennek tanulásában a közösség imádságos élete, a magiszter, mint lelki atya és a választott gyóntató áll a novícius segítségére.
Egyszerű fogadalom: A hivatásában megerősödött, és a közösség által alkalmasnak talált novícius fogadalmakkal kötheti magát a bencés közösséghez. Az egyszerű fogadalommal három évre kötelezi el magát arra, hogy szerzetesi életet éljen. Ennek ideje – legfeljebb további hat évig – meghosszabbítható. A képzésnek ez az a szakasza, amikor a bencés növendék elmélyítheti teológiai és gyakorlati, szakmai ismereteit, egyetemi tanulmányokat folytathat, és különböző területeken bekapcsolódhat a monostor munkájába. Fokozatosan beavatást nyer a közösség életének örömeibe és kihívásaiba.
Ünnepélyes örökfogadalom: Ha szándékát jól megfontolta, az egyszerű fogadalmas növendék a közösség és apátjának támogatásával ünnepélyes fogadalmat tehet, és így egész életére elkötelezheti magát Krisztus és pannonhalmi bencés közössége mellett. Elköteleződésének alapja a mindennap megújított hűség és megtérés (conversio morum) marad. Munkájával hozzájárul a közösség fenntartásához és küldetéséhez. Bencésként „a hely szerelmese” (amator loci), így egész életében ugyanahhoz a monostorhoz kötődik. Rendtársaival a kölcsönös tisztelet, megbocsátás és kiengesztelődés útján törekszik hiteles keresztény életre.
Öregkor: Szent Benedek nagy hangsúlyt fektet az idősebbeket tisztelő fiatalabb és a fiatalokat szerető idősebb szerzetesek közötti kölcsönösségre. Az aktív éveket követően nyugalomba vonult bencés lehetőségeihez mérten részt vesz a közösség életében, több évtizedes tapasztalataival és imádságaival segíti testvéreit. Az idős szerzetes csendes készületével arról a hitről tesz tanúságot, hogy az emberi élet az Istennel való találkozásban és örök közösségben éri el teljességét.


A levéltárból átmentünk a templomi részbe, majd a kerengőbe. 
Csodás volt megtekinteni a könyvtárt. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. 
Itt nekem az óriás nagy földgömb tetszett a legjobban, ahol Ausztrália még New Holland néven szerepelt.
Meghívtak minket egy szuper finom, ínyenc ebédre a Viator éttermükben. A menü: zöldségleves gombával, tanyasi csirke puliszkával, citrom torta, keserű-édes fagyi és mindehhez tramini bort ittunk :-)) Mindezt csodás kilátással a környező dombokra!
Innen elvittek minket az Apátsági füvészkertbe, ahol lelkes vezetőnk megmutatta az egyes gyógynövenyeket és elmagyarázta az alaptudnivalókat róluk.
 
Ezután a biomassza üzemet néztük meg, amivel fűtenek télen, majd a levendula lepárló üzemet ( amivel elméletileg nem lehet pálinkát előállítani :-))
 
Az apátsági boltban megkóstoltuk az Apátsági likőröket ( keserű-, gyógy- és meggy ). Itt vásároltunk pár jó kis dolgot - szappant, levendulazsákot stb.
Katie-vel, csapatépítés :-)

Ezután Linda vezetésével megnéztük az Apátsági borászatot, a dombba vájt pincéket, ahonnan lifttel mentünk fel a borászatba. 
Minden modern, tiszta, korszerű. EU-s pályázatokat nyertek meg és onnan finanszírozzák ezeket a létesítményeket.
    
Három boros ( tricollis, tramini, pinot noir ) kóstoló, pogácsa fojtás és sajnos délután 5 órakor ezzel a program véget ért, indultunk vissza Budapestre.
Forrás:

Képek:
saját kollekció

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése