2013. május 2., csütörtök

Április 12 - 15: Szilvásváradi pihenés

Tavaszi és névnapi pihenésként egy kis nyugira, jó levegőre vágytunk - kiruccantunk hát Szilvásváradra :-)

Szilvásvárad Egertől 30 kilométerre, Budapesttől 160 kilométerre található. Szilvásvárad ősidők óta lakott terület, amelyet az Istálóskői barlang paleolit kori leletei bizonyítanak. Írásos adatok már 1300 körül megemlítik Wáradot, de Éleskővár ettől jóval korábban épült. Történelmi források szerint Nagy Lajos királyunk is szívesen tartózkodott itt. A lakosság megélhetésének fő forrását az erdő jelentette. Az erdei munka mellett a hamuzsírfőzés, a vasércfeldolgozás, a cserépgyártás adott munkalehetőséget az itt élő embereknek. Ma az idegenforgalom a legjelentősebb foglalkozási ágazat.

Április 12: Péntek délelőtt bepakoltam, vártam Hugit munkából és gyorsan indultunk, amennyire lehetett :-) Du 5 fele értünk a szállásra Szilvásváradra. Kipakoltunk kicsiny szobánkban, majd egy késői ebédet elfogyasztottunk a konyhában az otthonról hozott fínomságokból. Ezután tettünk egy rövid sétát a faluban, majd a Szalajka völgy bejárata felé vettük az irányt. Az idő nem volt éppen túl meleg ,kezdett hűvösre fordulni az idő, így kapóra jött egy tavaly augusztusban nyílt koktélbár, ahol az éppen italokat pakoló hölgy kedvesen kiszolgált minket. Ittunk egy welcome drink-et :-) Hugi egy Captain Morgant ( jamaikai nagyon finom rum, Morgan kapitányról nevezték el, aki kalózként tevékenykedett, majd előléptették egyszer csak Jamaika kormányzójának ), én  egy Szicsek cigánymeggyet.


Április 13: Egész napos kirándulásunkat a faluban kezdtük. Elsétáltunk a Kerek templomig, mely ígéretesen hangzott azzal a nagy elvárással, hogy megnézzük, de sajnos zárva volt ( csak vasárnap 11.00 kor nyitják ki ). Ez Európa legnagyobb méretű református körtemploma, mely 1825 körül épült, klasszicista stílusban.  


Ezután felfrissítettük magunkat egy üdítővel, kávéval a helyi vendéglátóipari egységben Bélánál :-) a Léda kocsmában :-) Innen csak pár lépés volt az Orbán ház falumúzeum, ahol érdekes régi képeket, berendezési tárgyakat és a helyi régészeti feltárások kiállítását néztük meg. 


A faluban található Orbán-ház 1880 körül épült és szép példája a palóc népi építészetnek. Egykori tulajdonosa az 1700-as években nemesi címet kapott Orbán család volt. A „Bükk természeti képe” című kiállítás a Bükk hegység csaknem 300 millió éves történetét mutatta be 2004-ig. 2010-ben - az önkormányzat jóvoltából ős-, helytörténeti és néprajzi kiállítás nyílt.


Ezután visszasétáltunk a réteseshez a parkolóba ( kézzel nyújtott házi rétesek nyami :-) és onnan vettük irányba a Szalajka-völgyet. Szép, napos idő lett és egyre melegebb. Nagyon élveztük, hogy nem voltak sokan, lehetett élvezni a sétát, a természetet. Az útközben elénk táruló Vadbemutató kert nagyon tetszett mindkettőnknek.A Szilvásvárad belterületétől nem messze található vadaskert fő látnivalói a dámszarvasok és - alkalmanként - a hazánkba az 1880-as években betelepített muflonok. 

Mondjuk már jó néhány éve voltam itt, akkor még biztosan nem találkozhatott a látogató a Kárpátok Őre szoborral. A honfoglalás korában a Kárpátok hágóit őrző éber katonai védelmi rendszernek állít emléket a 2,65 méter magas, tölgyfából faragott katona alak, mely a mesés Szalajka-völgyben, az Erdészeti Múzeum szomszédságában található. 


A szobor eredetijét 1915-ben Kolozsváron avatták fel, de 1918-ban a bevonuló román csapatok felgyújtották, elpusztult, így ma a Szalajka völgyben már a másolattal találkozhatunk. A korabeli dokumentumok alapján elkészült emlékmű felállításának célja, hogy felhívja a Kárpát-medencében élő magyarok figyelmét az összefogásra, és érdekeink megalkuvás nélküli képviseletére. 


A Szilvásvárad és a Szalajka-völgy hallatán szinte mindenkinek eszébe jut a Pisztráng. A látogatókat végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol több mint 100 éve folyik a sebes és szivárványos pisztráng tenyésztése. Ez a hal Szilvásvárad gasztronómiájának meghatározó eleme, melyet a helyi vendéglátók szinte minden formában készítenek. 

A Szabadtéri Erdei Múzeumot nagyon szépen felújították. A Fátyol vízesés szomszédságában a Horotna- völgyben lévő, szabadtéri múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés. 


Hugival kissé fáradtan, de annál lelkesebben érkeztünk a most bővizű Fátyol - vízeséshez. A Fátyol-vízesés hazánk egyik legszebb természeti képződménye. 


A Szalajka-patak vizéből lerakódott mészkő különleges képződményt hozott itt létre. Természet alkotta, lépcsőszerű gátjain, a  fátyolszerűen lezúduló víz varázslatos látványt nyújt. 

A Gloriette tisztás csodás látványt nyújtott a lassan lemenőben lévő nap fényében.Ez a hatalmas tisztás az erdei kisvasút végállomása. Itt, az erdő ölelésében érdemes kicsit megpihenni, és átadni magunkat a természet nyugalmának.

Kis sétánk utolsó állomása az Istállós-kői barlang volt.Az Istállós-kői barlangban találták meg a Bükk hegység leggazdagabb őskori leletanyagát: tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok, az ősember kő és csont eszközei, használati tárgyai. A ma már üres barlanghoz a Szalajka forrás mellől szerpentin jellegű turistaút vezet.


Visszafelé már gyorsabban haladtunk, míg odafele mindenre rácsodálkoztunk Hugival, mint egy gyermek :-) Este a Szalajka Fogadóban vacsoráztunk. ( leves, sertés, vadpöri ) 


Április 14: Reggeli után kirándultunk egyet a Millenniumi tanösvényen fel a Millenniumi kilátóba. A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. 


A Kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patakvölgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatóak.Vittünk magunkkal elemózsiát, vízet, mait fent meg is ettünk a jó levegőben sokkal jobb étvággyal, mint általában. Lefelé már gyorsabban haladtunk, a völgyet elérve elsétáltunk az ajándékboltokhoz és ott megtaláltuk a bobot, maivel mentünk egy kört. 


Ezután mentünk kerékpárt bérelni. Bicajoztunk egy jót a faluban, mondjuk Huginak nem lett a kedvence a Specialized bicaj, mely kissé nagy és nehéz mountain bike volt neki, nem ehhez szokott hozzá. Én persze élveztem, de mivel Hugi mondta, hogy azért elvan vele, bebicajoztunk a Szalajka - völgybe egészen a Fátyol-vízeséséig. Így azért gyorsabb volt, mint gyalog, mondjuk most vasárnap lévén többen voltak... 


Visszafelé megálltunk újra a Vadbemutató kertnél, majd a pisztrángos tavaknál, van ott egy lakókocsi, ahol füstölt pisztrángfilét hirdettek. 


Ettünk is és mondhatom, hogy mennyei volt!  Ezután leadtuk a bicajokat, elmentünk újra rétesezni, majd vissza a panzióba. Utána Béla bához benéztünk a Léda kocsmába :-). Este elmentünk a Táltos családi étterembe vacsizni, melyet nagyon hirdetett a panziós. Igaza volt, barátságos kiszolgálás, nagy adagok és jó árak voltak.

Április 15: Reggeli, pakolás, majd kocsival elmentünk Dédestapolcsányba a Lázbérci víztározóhoz. Huginak még kellet egy kávé én meg egy kólát kértem a helyi sörözőben - ahol mindezt IV. osztályon össz 250 Ft-ért felszolgálták :-)) 

 

Gyönyörű, csodás és nyugis táj! Főleg ez hétfőn, hogy vannak ilyen hétfők is az emberek életében, pecáznak, csend van, jó levegő - hihetetlen volt ott sétálni! Hugi ötlete volt, már járt itt és meg akart mutatni nekem.  


Dédes neve a magyar Dedus személynévből keletkezett, melyet mint személynevet 1221-ben, majd 1230-ban említenek a források. Zadurral és Péterrel együtt szerepel a neve egy mocsolyási oklevélben, amikor cseh hospeseket várjobbágyoknak akartak minősíteni. A Váradi  Regestrum szerint Dédesen királyi bivalyvadászok laktak. 


1254-ben már állt a dédesi vár, ekkor Ákos nembeli Ernye birtokában volt. Az erődítést ő létesítette.A vár mellett a község is fejlődésnek indult.A falu mint királyi birtok egyre gyarapodott. TAPOLCSÁNY első említése a pápai tizedjegyzékekből való. 1313-ban már állt a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére szentelt pálos kolostor, amelynek lakói a szürke ruhás Szent Kereszt remetéi voltak.


A Lázbérci víztározó, kiemelkedően szép, méreteit tekintve lenyűgöző: 6 millió m3 vizet tárol. Páratlan ízű hal fogható itt, aki ebből fogyaszt, sosem fogja elfelejteni az ízét. A mesterséges tavat azzal a céllal hozták létre, hogy ivóvízzel lássák el a Sajó-völgy településeit. A 6,2 millió m³ víztömeggel rendelkező tó azóta fontos szerepet játszik a környék életében. 

 

A területét magában foglaló Lázbérci Tájvédelmi Körzetet 1975-ben nyilvánították védetté, s ez Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége. A víztároló Uppony felőli részén meredek sziklafalak, kőfülkék, törmeléklejtők, jellegzetes "kőgomba"-képződmények láthatóak. Az erdők állományait zömmel a csertölgy és kocsánytalan tölgy, a bükk alkotják, de gyakori a galagonya, a mezei juhar és ostorménfa is.

 
Romantikus séta a parton, majd leültün kegy padra, Hugi békákat fotózott közelről pedig utája őket :-), én meg ültem és napoztam :-) Megálltunk a helyi zöldségesnél, vettünk paradicsomot és retket, majd benéztünk a kis közértbe, de ott csak vízet vettünk ( árak magasabbak voltak mint Budapesten - nem is értem, hogy élnek meg itt a kisnyugdíjasok ilyen árak mellett), majd visszaautóztunk Szilvásváradra. 


Ott megebédeltünk a Csobogó étteremben ( leves, pisztráng, csirke ), majd újabb rétesezés következett. A Léda kocsma előtt vártunk Béla bára egy órát mindezt azért vihessünk haza az Urpiner barna és citromos söreiből haza. Este 7 felé érkeztünk haza.


Nagyon jól éreztük magunkat, mindenkinek ajánlom, hogy látogasson el Szilvásváradra és környékére! 

Forrás:
wikipedia.org
szilvasvarad.hu
utazzithon.hu
elmenyekvolgye.hu

Képek: 
saját fotók

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése