2013. február 9: Mangalica Fesztivál, Szabadság-tér

2013. február 8-án Hugival, Ágotával, Laurával, Zolival kimentünk a Szabadság-téri Mangalica fesztiválra. 

Itt Ágotával és lányával Laurával pózolok :-) és a háttérben a lánysereglet mit keres ott ? 

Hát természetesen benne akartak lenni a hires Tibi blogban :-))

Zoli, Ronald Reagan, a Parlament és én :-)

Itt már összeállt a banda és még bent sem voltunk a fesztiválon :-)

Kami és Momo már átvette a helyi feelinget :-)

A továbbra is ingyenesen látogatható rendezvény igazi értéke egyfajta fair trade mozgalom beindítása, amely eddig nem volt jellemző a hazai fesztiválok körében. A kilátogató érdeklődő közvetlenül találkozhat az ország minden pontjáról érkező tenyésztővel és őstermelővel, sok esetben attól veszi meg a terméket, aki maga állította elő, így a kereskedelmi láncok kiiktatásával mindenki jobban jár. A vásárló nem kap hamisítványt, csak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által ellenőrzött állományból kikerült végtermék lehet jelen a rendezvényen, mely szakmai felügyeletét az egyesület garantálja.

Hugi és Momo a kolbászokat mustrálják :-))

Ez az igazi, jó kis mangalicás forró disznó :-)

Imádjuk a fesztiválokat, a jó magyar ételeket, italokat, borokat főleg, de így télen a forralt bort is. Jó nagy tömeg volt, sok embert érdekelt, meg jó is végre kimozdulni ilyen hideg időben. Volt itt is sok minden finomság, minden mi szem-szájnak ingere! Ittunk eperbort, Hugi mangalicás lepényt evett, én meg ettem dupla mangalica kolbászos hot-dogot, amit jelen esetben inkább hot-pignek kellene neveznem :-)))

A rendezvényeken a kiállítók egységes megjelenéssel, faházakban árusítanak. 2011-től a fesztivál szervezői felvállalták a hazai kistermelők (sajtkészítők, házi lekvár-szörp, méz, olaj, fűszer, stb.) támogatását, így szokássá vált minden rendezvényen, hogy kiemelt helyen termelői piacteret biztosítanak számukra, mely óriási sikert aratott a vásárlók, és az így lehetőséget kapott hazai kisgazdálkodók, családi vállalkozások között is.

Kérem szépen, ez van, amikor nem csak a kerítés van kolbászból :-)

A tenyésztők, kistermelők mellett minden alkalommal lehetőséget kapnak a magyar kézműves termékek készítői, iparművészei a bemutatkozásra, a rendezvényen belüli kézműves utcában.

A helyben sült egész malac mellett a kilátogató vendégek egyéb helyben sült mangalica ételek közül válogathatnak, melyeket a legkiválóbb magyar borok és pálinkák kíséretében akár helyben is elfogyaszthatnak az estig tartó könnyűzenei programok alatt.

Hugi az isteni finom mangalicás lepénnyel, nyami :-)

Képek: saját

Forrás: www.mangalicafesztivál.hu 

Behoztam magam :-) indulhatnak az idei blogok!

Igeeen, ez nekem nagyon jó hír, hogy végre behoztam magam a tavalyi blogok megírásával! :-)

Így a mai szent napon elkezdhetem az idei élményeket.

Idei érdekes és nagyon pozitív élményünk volt a Kijutós játék!

Kíváncsi vagyok hányan hallottatok róla illetve hányan próbáltatok már ki egyet legalább ezekből ? Lécci írjátok meg ide megjegyzésbe hogy melyiken voltatok és milyen volt, köszi.

Nekünk az első ilyen a Szobafogság nevű kijutós játék volt. Ott kétfajta szobát lehetett választani: a párttitkár szobája vagy a gyilkossági helyszín. Mi az utóbbit választottuk.

Ezekre a játékokra min. 2, max 5 fő mehet általában, mi négyen Momoékkal mentünk. A lényeg, hogy 60 percre bezárnak egy szobába és ezalatt kell kijutni. A lényeg, hogy egymásra épülő logikai rejtvények megoldásából juthatsz el a végső kulcsig, amivel ki tudod nyitni az ajtót és akkor győztetek. Ha nem sikerül akkor sincs semmi, mellesleg kamerával figyelnek, tehát bármikor kijöhettek ha éppen valaki nem érezné jól magát. Veszélyesnek abszolute nem az, inkább aktiv szórakozás!

Aztán annyira belejöttünk, hogy pár héten belül elmentünk a második kijutós játékra, szintén négyen Momoékkal. Ez volt a Kijutki a Sírkamrából, egyiptomi stílusban hieroglifákkal kifestett kamrába kerültünk, képekkel és múmiával. Ez annyiban volt még élvezetesebb, hogy itt nemcsak logikai feladatok voltak hanem gyakorlati, ügyességi feladatok is. Nagyon élveztük ezt is, mindenkinek ajánlom, főleg télen, esős rossz időben tartalmas időtöltés.

Szóval Kalandra fel ! :-)

2012. december 8: Advent Mariazellben

Adventi útunkra kimondottan, olyan helyet szerettünk volna választani, ahol nincs akkor embertömeg és nyüzsi - így esett a döntésünk a festői kisvárosra: Mariazellre.

Az advent Jézus születésének napját - december 25-ét - megelőző 4 hét. Az advent mindig vasárnappal kezdődik. Első vasárnapja - mely a keresztény egyházi év első napja - mindig november 27. és december 3. közé esik. Az advent a várakozás, a bűnbánás, az ünnepre való készülődés időszaka.

Aki a karácsonyt manapság már túl hangosnak, túl hivalkodónak és kevésbé érzelemdúsnak találja, az Mariazellben elveszettnek hitt értékeket találhat meg újra. Mariazell az adventi időszakban egészen sajátos, meghitt hangulatot áraszt. A város behavazott utcáin tett séták közben a régi karácsonyok melengető emlékei derengenek fel előttünk. 

A bazilika épülete előtt, az adventi vásár központjában fenyőfából ácsolt vásári standoknál eredeti stájer termékeket kínálnak az árusok. Romantikus dallamok és karácsonyi illatfelhők csábítják a vendégeket egy kis időzésre.

 

Olyan különleges látványosságokkal találkozhatunk itt, mint a világ legnagyobb adventi koszorúja, az 5 méter magas, 1000 kg eredeti mézeskalácsból épült ház, az ökröket és szamarakat felvonultató élő jászol, a mariazelli adventi kalendárium és az angyalok postahivatala.

 

A varázslatos tájak közt, az Alpok hegyvonulatainak ölelésében, egy nyugodt fekvésű völgyben elhelyezkedő Mariazellt méltán emlegetik Stájerország ékszerdobozaként.

A Bécstől mintegy 150, Budapesttől 350 km-re található település nemcsak Ausztria, hanem Közép-Európa nagy múltú, különleges jelentőségű zarándokhelyének számít. Évente zarándoklat céljából mintegy 1 millió ember látogat el ide.

 

 

A varázslatos tájak közt, az Alpok hegyvonulatainak ölelésében, egy nyugodt fekvésű völgyben elhelyezkedő Mariazellt méltán emlegetik Stájerország ékszerdobozaként.

Azonban az egyedülálló hangulatú városka azok számára is remek választás, akik családi kirándulás, vagy pihenés céljából keresik fel.

 

Mariazell testvérvárosai: Fatima (Portugália), Lourdes (Franciaország), Loreto (Olaszország), Czestochowa (Lengyelország), Altötting (Németország), Esztergom (Magyarország)

 

A legenda szerint 1157-ben egy szerzetes érkezett a vidékre, aki egy fából faragott Mária szobrot helyezett el a hegycsúcson, ahol prédikált és imádkozott. A remete híre elterjedt, és messzi vidékekről érkeztek ide az emberek, akik fogadalmakat tettek és kéréseik meghallgatásra találtak. Henrik morvaországi őrgróf és felesége - köszvényből való csodás gyógyulásuk után - a szobornak kőből épült kápolnát emeltetett.

 

A búcsújáróhely későbbi fejlődése Nagy Lajos magyar király nevéhez fűződik, akinek 1363-ban, a török ellen folytatott vesztésre álló csata éjjelén az álmában megjelenő Szűzanya megjósolta a másnapi győzelmet. A király hálából gazdagon felszerelt gótikus templomot építtetett.

A Mariazell szívében elhelyezkedő kegytemplom alapjait Nagy Lajos magyar király építtette 1360 tájékán. A bazilika főkapujánál a király 1757-ben felállított életnagyságú ércszobra látható. A templom múzeumában számos adománytárgy van kiállítva. Látható itt a Nagy Lajos király által adományozott Kincstári Madonna, több aranyból készült szentségtartó, kehely, oltárkereszt, és itt van elhelyezve Mária Terézia örökmécses adománya is. A legmegrázóbb az emberi hamvakkal kevert földmintákat tartalmazó vitrin, melyeket az auschwitzi koncentrációs tábor emlékezetére küldtek a Mariazelli Szűzanyának.

Szentforrás-kápolna

A kegytemplom közelében található a Szentforrás-kápolna, melynek vize a közhiedelem szerint csodát tesz a szembetegségekkel.

Mariazelli mézeskalács és gyomorkeserű

A település igazi nevezetességének számít a mariazelli mézeskalács és gyomorkeserű. Mindkettő elkészítésének több évszázados múltja van, hiszen a zarándokok rendes ellátása mindig is fontos feladat volt.

 

 

A mézeskalács igazán tápláló és egészséges, sőt hosszabb zarándoklat során is ízletes marad. Mariazellben a Pirker család immár több mint 300 éve süt mézeskalácsot, míg az Arzberg likőrmanufaktúra már 1883 óta gyártja szigorúan őrzött recept alapján a 33 különböző gyógynövényből elkészített mariazelli gyomorkeserűt, ami a hosszú út után megfáradt, megterhelt gyomrot nyugtatja meg.

 

 

Azonban az egyedülálló hangulatú városka azok számára is remek választás, akik családi kirándulás, vagy pihenés céljából keresik fel.

Fent a fombon egy kis mechanikus Betlehemet is lehet látni, 130 mozgó kis figurával és fentről a kilátás is nagyon szép, érdemes felkapaszkodnia csúszos emelkedőn.

Képek: saját képeimből válogatás

Forrás:
http://www.haus-franziskus.at/

2012. november 21: Flóra megszületett

A világ tele van varázslattal...

A legnagyobb varázslat: a születés...

Az óriási hír, hogy 2012. november 21-én, 18 óra 13 perckor családunk egy taggal bővült, öcsémék révén :-)

48 cm-el és 2860 grammal megszületett Flóra kislányuk, az unokahúgom :-)

2012. október 20 - 23: Szerencs, Sárospatak, Tokaj

A Nagy őszi túra első állomása Szerencs volt, a jó kis szerencsi csokoládégyártás helyszíne. 

A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”

Természetes volt - mint édesszájúak :-) - hogy Hugival meglátogatjuk a Szerencsi Cukorgyár múzeumát.  

A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten rézkori leleteket tártak fel. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le. A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való.

 

Odacsörögtem a múzeumba, mert úgy volt, hogy majdnem zárásra érünk oda. Nem csak megvárt a bácsi, de kedvesen körbevezetett minket és még egy párt a múzeumban. Huuu fantasztikus volt látni a régi cukorsüvegeket és cukor papírokat, termékeket - micsoda jó retro érzés kerített hatalmába :-)

1989. augusztus 17-én, a Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel a gyár százéves történetét bemutató szakgyűjteményt. A gyártörténeti kiállítás magvát Farkas István gondnok (1909-1993) több évtizedes gyűjtése képezi. A gyár területén álló egykori "finánclaktanya" épületben tekinthetők meg a cukorgyártás történetét, elterjedését, technológiáját, a répacukor előállításának kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek életét bemutató tárlók, vitrinek és tablók. 

Cukrok minden mennyiségben - régi időkből

Dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével követhető itt nyomon a szerencsi cukorgyártás évszázados története, valamint a gyári élet, életmód hétköznapjainak és ünnepeinek históriája. A gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját: a tárlókban öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható. A Szerencsi Cukormúzeum a berlini és a tullini után Európa harmadik cukormúzeuma. "AZ ÉV MÚZEUMA 1997" pályázaton kiemelkedő teljesítményével oklevelet és különdíjat kapott. 

A szerencsi cukorgyár bezárása miatt a tulajdonos Mátra Cukor Zrt. egy jelképes összegért eladta a nemzetközi hírű üzemtörténeti kiállítás anyagát és a cukorgyűjteményt a szerencsi önkormányzatnak. A létesítmény üzemeltetője a Városi Kulturális Központ és Könyvtár lett, majd az intézmény átszervezése után, 2011. augusztus 1-jétől a Szerencsi Általános Művelődési Központ. 

Ezután megnéztük a másik fő nevezetességet: a Rákóczi-várat.

A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától. Az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó kis középkori eredetű Szerencs falut és bencés apátságát - utóbbinak topográfiai helyzete nem teljesen tisztázott - 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábát körülölelő mocsár egyik kiemelkedésén építtette fel reneszánsz castellumát, felhasználva az apátság román és gótikus kőanyagának egy részét. A XVIII. század derekára már a Rákóczi Julianna ágának kezén maradt (Erdődy család), nyugati és déli palotákból már magtár lett. A 19. században már egy birtokos maradt csupán, a Szirmay család. A II. világháború idején sajnos sok történelmi emlék, így a vár teljes belső berendezése is elpusztult.

A képeslap gyüjtemény termében

A várban megnéztünk egy fantasztikus, gazdag régi Képeslapgyűjteményt. Nekem ez nagyon tetszett, hiszen én is szeretem ezeket a régi időkból megmentett értékeket.

Dr. Petrikovits László adományozása által jött létre Magyarország legnagyobb képeslevelezőlap-gyűjteménye, amelyet a szerencsi Zempléni Múzeumban őrzünk. A kollekció nagysága jelenleg meghaladja a 900000 darabot. A gyűjteményben kronológia (külön bontva az 1945 előtt és után kiadottakat) és tematika szerint csoportosítottuk a lapokat. A gyűjtemény gazdagságát "A képeslap története" című állandó kiállítás szemlélteti.

A másik két teremben egy érdekes kiállítást láttunk a Szerencsi Csokigyártás történetéről. Persze a legérdekesebbek az eredeti csokipairok voltak, melyek jó retro érzéseket keltettek bennünk, amikor még mi is ettük ezeket a csokikat :-)

Erre emlékeztek ? Az eredeti mogyorós csoki! Zsebtévé gyerekadás megvan még Nektek ? Hakapeszi Maki ette mindig ezt az adásban :-)

A múzeum után átemntünk Sárospatakra és elfoglaltuk a szállodai szobánkat, majd lementünk vacsorázni. Utána beültünk a bárba iszogatni, mulatni és már el is telt a nap :-)

Másnap újult erővel kezdtük a város felfedezését. Elsőként lesétáltunk Sárospatak legkorábbi templomához, mely az Árpádházi királyok idejében épült. I. Endre uralkodása alatt egy kis kápolna készült az udvartartás számára, kb. 60 személy befogadására volt alkalmas. Kis terjedelme miatt, a következô században egy jóval nagyobb román stílusú templom épült mellette. A fôoltár a XVIII. századból való. Barokk oltár. A budai kármelita szerzetesei készítették. Tiszta fa oltár, márványt utánzó festéssel, és 4,5 kg arany füstlemezzel díszítve. Az oltárkép a bécsi Maulbercs munkája, amely a szeplôtelen fogantatást ábrázolja. A templomot más néven Szent Erzsébet templomnak is hívják. Szent Erzsébetrôl nevezték el, aki 1207-ben Sárospatakon született.

A templom mellett fekszik a Herman Ottó Múzeum Sárospataki Képtára, mely 1968-ban jött létre Béres Ferenc énekművész kezdeményezésére. A kezdetben a Rákóczi Várban működő intézményt a városi tanács tartotta fenn. A képtár gyűjteményei elsősorban adományokból származtak. Béres Ferenc saját képzőművészeti gyűjteményének egy részét adományozta a városnak. Bíztatására azonban sok művész is adott kisebb nagyobb kollekciókat a gyűjtemény gyarapítására. A 70‑es években két nagyobb kollekció került az intézmény tulajdonába. Domján József Amerikában élő Kossuth-díja fametsző művész adományozta saját műveiből és képzőművészeti gyűjteményéből álló anyagát a városnak. A Domján-gyűjteményt az egykori Színnyei Gerzson pataki tanár tulajdonában lévő házba helyezték el felújítás után. 

Az érdekes kiállítás után nagyon jól elbeszélgettünk az ott teremőrként és pénztárosként is dolgozó fitala sráccal a helyi múzeumról, tanulmányairól, a jövőről - tényleg szeretünk országotjárni, mert olyan kedves emberekkel ismerkedhet, beszélgethet az ember. A képtártól lesétáltunk a várfalakhoz és onnan elgyalogoltunk a Várkertbe, majd besétáltunk megcsodálni a belső udvart. A több kiállítás, tárlat közül választottunk egyet és szépen, alaposan bejártuk a termeket, melyeket nagyon igényesen felújítottak. 

A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az ő birtokába került a város és a XV. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el. Ez utóbbi a pártharcok során, 1528 után romba dőlt. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a "belső várat", rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. 1540–1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak. A félbemaradt munkát Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban, s talán ő építtette a tornyot kivülről körülölelő ötszög elővédbástyát, a „párkányt” is. 

1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött, majd 1697-ben rövid időre Tokaji Ferenc felkelőinek kezére került az erősség. A várkastély magva a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. Legalsó szintjének rézsűs homlokfalai keskeny lőrésekkel áttörtek. Bejáratai szintjén kapuját gazdagon díszített reneszánsz faragványok ékesítik. II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik a trinitárius szerzetesek letelepítése. A szabadságharc bukása után valósult meg a Fejedelem terve, amikor is 1727-ben a szerzetesek hozzáláthattak rendházuk felépítéséhez.  A kolostor berendezése részben a vártemplomba, részben Károlyfalvára került. Az épület a későbbiekben a pataki uradalom jószágkormányzóinak adott helyet. A műemléki helyreállítás az eredeti tömegalakítás és homlokzatokat megtartva, az eredeti alaprajzi elrendezést visszaállította.

Térképen és előtte persze a neten is nézelődtem, mit lehetne megnézni ha jó idő lesz. Mivel gyönyörű csodás napos idő volt, örömmel mentünk el a közeli Tengerszemhez.

Egy ideig el lehette menni kocsival is, de onnan egy jó kis egészségügyi séta vezetett az ösvényhez, ahonnan kicsit meredek sétaút vezetett fel a hegyre, de olyan jó volt végre kint lenni a természetben, kint az erdőben, madárcsicsergés közepette.

Csodálatos természeti látnivaló tárult hamarosan elénk a Zempléni-hegységben Sárospatak közelében.

A Megyer-hegyen lévő tengerszemet emberkéz formálta ugyan, de mára a természet és az egykori bánya harmonikus egységben van. Az egyedülálló látványosság 1977 óta természetvédelmi terület, ahová a Malomkő tanösvény piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától. Régen ezen a helyen bányászták a gabonaőrlők és érczúzók malomköveit. A hajdani bányaudvart csapadékvíz töltötte fel és lélegzetelállítóan szép tó keletkezett a helyén.

A tó a legmélyebb pontja 6,5 méter mély, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. Ma a tengerszem kedvelt túrázó és kirándulóhely, ahol jól kiépített túraösvények és információs táblák segítik a tájékozódást, a kirándulók biztonságát pedig korlátok óvják. Az erdőben a jelzések jól kivehetőek, a terep azonban elég meredek, de érdemes nekivágni, mert a hajdani bánya pereméről még csodálatosabb látvány nyílik a vízzel kitöltött katlanra. 2011-ben a Megyer-hegyi Tengerszem elnyerte az ország legszebb természeti csodájának járó címet.

Titanic érzés a Tengerszemnél :-)

Másnap még sétáltunk egyet Sárospatakon, bementünk a Bodrog áruházba. Kihagyhatatlan gyerekek! Igazi időutazás, de tényleg nagyon tetszett! Ez a régi áruházak hangulatát megőrizte még a 80-as évekből, mind berendezésben mind kínálatban. Tetszett, tényleg!! Utána kitérő volt újra elmenni Szerencsre, de csakis a Csokibolt miatt mentünk el mégis, hogy eredeti szerencsi konyakosmeggyet, Borzas Katát és egyéb ínyencségeket vehessünk! 

Ezután Tokaj felé vettük az irányt és tőlem nem megszokott módon, spontán szálláskeresésre indultunk. Az eredeti terv szerint aznap már mentünk volna haza, de mondtam ha esetleg találunk egy éjre szállást, maradjunk Tokajon egy napot. És tényleg úgy van, ha az ember nem görcsöl és nem agyal, csak szépen a kívánságát elgondolja, az Élet nagyon gyorsan teljesíti! Két percet se sétáltunk és egy kis bolt előtt spontán kérdeztem a nénit tud-e szállást egy éjre valahol. Pont ott volt nála egy kedves néni, aki vett valamit. Meghallotta és nagyon megörült, mert nála volt egy szabad szoba, mait nagy örömmel kiadott nekünk. A házhoz kb 2 percet sétáltunk is nagyon jó kis kertes ház volt. Így lett szállásunk kb. 5 perc alatt! :-)

Egy fiatalember sétál a Tisza parton.. és Hugit bámulja nagyon..  :-)

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.

Isteni idő volt, elindultunk sétálni. Nagy megdöbbenésünkre Tokaj üres volt, de tényleg. Minden zárva volt szinte, a Rákóczi pince is - épp felújítás alatt volt. Felfelé indultunk a dombra, útközben  betértünk a Borostyán borozóba, ahol egy kis itóka után felerősödve :-) neki indultunk a nagyon meredek Kopasz - hegynek :-) 

Nem volt könnyű önkioldásra megfelelő helyet találni ott fent :-)

A Kopasz-hegy (más néven Tokaji-hegy) az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, vulkáni és üledékes kőzetekből álló hegy. A Tokaj-hegyaljai borvidék része. A hegy a nevét honfoglalás idejéből származtatjuk, amikor még se fa, se bokor nem volt dombjain, vagyis valódi kopasz hegy volt.

Ettünk egy ízletes késői ebédet, majd utána felsétáltunk a pici kilátódombra a körforgalomnál.

Esti sétánk alatt betértünk a helyi cukiba is majd a Borostyán borboltba beültünk leöblíteni az édességeket helyi csoda nedűkkel.

Ilyen romantikus milliő fogadott minket bent és nagyon kedves tulajdonosok - velük is elbeszélgettünk, nagyon közvetlenek voltak. Olyan jól éreztük magunkat a gyertyafényes kis helyiségben, nem csoda, hogy majdnem záróráig maradtunk és romatikáztunk :-)

Hugi jókedvűen késő este Tokaj főutcáján, hazafelé tartva.

Október 23-án egy gyors reggeli után elhagytuk a szállást és egy extra programként beiktattuk a helyi múzeumot. A Tokaji Múzeum 1962-től tájmúzeumként működik. A tokaj-hegyaljai konferenciák hagyományos szervezője és egyben legfőbb tudományos bázisa. Jelenlegi állandó kiállítását 1985-ben nyitotta meg egy felújított, műemlékileg helyreállított épületben, mely egykoron görög kereskedőház volt. A múzeum gyűjtőköre a tokaji vonatkozású történelmi, néprajzi és képzőművészeti emlékekre terjed ki. A gyűjtemény első egységét képező egyháztörténeti emlékek - melyek Béres Béla tokaji esperes-plébános révén kerültek a múzeumba - két nagy részre tagolódnak. Változatos tárgyegyüttes reprezentálja az észak-magyarországi provinciális barokk egyházművészetet (festmények, korpuszgyűjtemény, iparművészeti anyag). 

A mintegy másfél száz darabot számláló értékes ikongyűjtemény és a hozzá kapcsolódó iparművészeti jellegű liturgikus tárgyegyüttesek pedig a hazai metabizánci emlékanyagról adnak átfogó képet. Mindezt német ősnyomtatványok és a nagyszombati nyomda híres termékei gazdagítják tovább. A néprajzi gyűjteményt a tokaj-hegyaljai szőlő és borkultúra tárgyi emlékei képezik. 

Jelentős számban találhatóak meg benne a szőlőművelés hagyományos eszközei. Külön egységet képeznek a kádár mesterség műveléséhez szükséges szerszámok. A gyűjtemény tartalmaz még a bor tárolásával és szállításával kapcsolatos emlékeket is.

Utána fájó búcsút vettünk ezektől az aranyos településektől, a kedves emberektől és hazaindultunk. Hazafele utunkat jelentősen feldobta, hogy beugrottunk Zsófihoz Fótra és tök jót dumáltunk és rötyögtünk. Köszi Zsófi a vendéglátást!! :-))

Képek: saját kincstár :-)

Forrás:

www.sarospatak.hu
www.wikipedia.org
 www.szerencs.hu

www.szeporszag.hu

2012. október 6: Mátrai őszi túra, Anyukámmal

Október 6 - án remek túrára hívtam Anyukámat, egy egész napos mátrai barangolásra busszal, borkóstolóval és ebéddel egybekötve. Reggel 9 órakor indultunk, az útiterv az alábbi volt: Aldebrő - Gazdaház, Katolikus templom (kvircakli kóstoló, Debrői hárslevelű kóstoló), majd Feldebrőn a Katolikus templom altemploma, ezután Kisnána - a Vár, meleg egytálétel, herőce az útra és borkóstoló, Domoszlón - a Bánkszi pincészetboraiból borkóstoló és Öregház vendégházban meglepetés gasztroprogram. Markazon - Rövid megállás a Szent Korona emlékműnél és Gyöngyösön a felújított ferencesek temploma és könyvtára. Szóval jó programnak ígérkezett és az időjárás is így gondolta, mivel egész nap szépen sütött a Napocska :-)

Maga Aldebrő község csak az 1740-es évek elejétől jött létre ezen a néven, a középkori Csal falu helyén, mely a török kortól pusztaként Debrő községhez tartozott. A Debrő helynév eredete a régi magyar nyelvben széles, lapos völgyet jelentő „debrő” főnév. A XIII. század folyamán Debrő az azonos nevű uradalom központjává vált. Az uradalom részét képezte Csal és Püspüki falu is. A debrői uradalom magvát - azaz Debrő (másként Szentgyörgy, Tófalu, Német-Kál és Csal falvakat) először az Aba nemzetségből származó „Debrey család” vetette el, mert ő egyesítette azokat. A falu története szervesen kapcsolódik a debrői uradalomhoz. A falu közelében Aldebrő - Mocsároson feltárt temető tanúsága szerint, a honfoglaló magyarok korán birtokba vették a stratégiai szempontból is jelentős területet.

Aldebrői Gazdaház udvarán - welcome bor :-)

Aldebrőn a Gazdaházban kedvesen fogadtak, kezünkbe nyomtak egy jó pohár debrői hárslevelűt és egy rövid beszéd után ízletes kvircaklit ehettünk - amiből vagy ötöt ettem, olyan jó volt :-) Anyunak is ízlett, ő megállt kettőnél :-) Ez olyan fincsi péksüti, se nem rétes se nem pite valahol a kettő közt...

Anyu kvircaklizik :-))

Aldebrő község Önkormányzata 2008 júliusában határozott arról, hogy megveszi a Vörösmarty út 1. szám alatti ingatlant akkori tulajdonosától, Jákli Károlytól. Az Önkormányzat célja ezzel az volt, hogy pályázati forrásból finanszírozva felújítson, és első sorban megőrizzen egy hagyományos 1929-ben épült, veretes paraszt-barokk stílusú házat az utókornak. 

2010 októberében fejeződött be a Gazdaház renoválása, novemberben pedig az átadó ünnepségre is sor került. A Gazdaházban került elhelyezésre a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszoba, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagok, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt. A Kialakításra került egy századelő hangulatát idéző sváb szoba korabeli bútorokkal berendezve. Mellette található a konyha, ahol a régi konyhai eszközök kerülnek bemutatásra. Elkülönítve kaptak helyet a régi mezőgazdasági munka és állattartási eszközök, valamint a szőlőtermesztés, a borászkodás és a dohánytermesztés eszközei. 

Egy saját művészfotó

A kendertermesztés- és feldolgozás tárgyi emlékeiben is gyönyörködhetünk. A munkafolyamatok sorrendjében, a tilolótól kezdve a gerebenen és a motollán keresztül a szövőszékig végig tudjuk követni az egyes munkafázisokhoz szükséges eszközöket, a falakon található fotókkal kiegészítve. 

Innen átsétáltunk a néhány méterre lévő falucska templomához és benéztünk pár percre. 

Aldebrő római katolikus temploma 1760-ra készült el, és kezdetben a feldebrői plébánia fíliája volt.1762-ben Eszterházy Károly szentelte fel, a harangokat 1792-ben öntötték, de a háromból már csak egy eredeti. A templom védőszentje a Szentlélek, a barokk stílusú főoltárt 1870-ben festették, s a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. 

Feldebrőn már jó régen jártam, tán még gimiben osztálykirándulás alkalmával, ha jól emlékszem.Most jól esett felfrissíteni az emlékeket. Itt található az egyik leghíresebb altemplom.

Feldebrő község a Mátra délkeleti lábánál, az Alföld síkságába simuló dombok között, a Tarna völgyében fekszik. Európa szerte páratlannak számító templom, altemplommal, amely a korai magyar építészettörténet egyik legtöbbet vitatott emléke. A legutóbbi és legrészletesebb kutatás Kovalovszki Júlia régész vezetésével zajlott 1972-1982 között, mely sok korábban vitatott kérdésre adott választ. Templomunk egyik különlegessége, hogy alaprajza szerint a keleti (bizánci) kereszténység centrális templomaira emlékeztet, melyekben azonban nincs altemplom. A templomot a XI. századi építése óta többször átépítették. Az első templom négyzet alaprajzú, oldalán négy apszissal bövülö, 20x20 méteres, öthajós, centrális épület volt, keleti harmada alatt altemplom húzódott, mely csaknem teljes egészében megmaradt. Ma is a XI-XII. századi megjelenésében látható. Megragadó látvány fogadja a belépőt: a hosszú keskeny hajót zömök, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Falait és boltozatait festmények díszítik, melyek még tovább fokozzák az altemplom és sírkamra látványának hatását. Itt vannak hazánk legépebben maradt Árpádkori falfestményei. Kiemelkedő szépségű és hazánkban egyedülálló a Káin és Ábel áldozatát és a testvérgyilkosságot bemutató részlet. Innen a szépen felújított kisnánai várba mentünk tovább busszal.

Anyunak ez is, mint a többi helyszín is az újdonság erejével hatott. Nekem már nem :-) A Kisnánai Várról már kétszer is írtam a blogomban. Ha a jobb oldalon lévő címszavakban megkeresitek, Kisnánára több találat is van, ha ráklikkeltek kihozza a régi blogokat. 

Végre egy nappali kép a Várban, eddig mindig csak estefelé voltunk itt :-)

Úgyhogy ahelyett, hogy magam ismételném, álljon itt egy legenda a Várral kapcsolatban: 

Az Alvó sárkány legendája 

A helybeliek úgy tartják, hogy egyszer régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben. A falu népe és birtokosai is szerették és tisztelték ezt a sárkányt. A Kompolti család utolsó férfi tagjának halálakor a sárkány megsiratta a családot, s mivel a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu urát, a sárkány leereszkedett a vár kútjába, hogy mellette lehessen. Ezeréves álom vette így kezdetét. A legenda úgy tartja, hogy az ezer év letelte után a sárkány felébred, a várfalak újra felépülnek, a lovagok pedig visszatérnek, és őrködnek a szeretet és béke felett. Ám amíg ez az idő eljön, a sárkány addig is szerencsét hoz azoknak, akik leheletét belélegzik, ha ásít. Hogyan? Egy pénzérmét kell a vár kútjába dobni, s ha nem hallatszik, akkor ásít a sárkány, így az érme a nyitott szájába hull. Ellenben ha koppan a pénz, akkor a sárkány alszik, s a pénz a pikkelyére esett.

És megjöttek betyárok :-))))

Domoszlóra haladva, hirtelen félelem, pánik :-)...megállították a buszunkat az útszéli betyárok és felugrottak, hogy elraboljanak pár asszonyt, de a végén csak meginvitáltak mindenkit a Vendégház udvarára :-)))

Domoszló község a Mátra déli oldalának egyik mély völgyében fekszik. A települést a Závoza-patak szeli ketté. A falu határában található az ország egyik legtisztább vizű, háborítatlan környezetű mesterséges horgásztava, melyet a hegyekben eredő Tarjanka-patak vize táplál. A nagyvadak mellett számos védett emlősfaj, így a nyuszt, a vadmacska, a borz is megtalálható itt. Nagy számban élnek itt muflonok, melyeket betelepítéssel honosítottak meg ezen a vidéken. 

Anyóca a Vendégház udvarán a betyárokkal :-)

Domoszló község területén már a kőkorszakban is voltak lakott helyek, erre engednek következtetni a település határában talált kőbalták és malomkő darabok. A réz-, bronz- és vaskorszakból előkerült leletek is a folyamatos lakottságát bizonyítják. Domoszló falut 1263 körül királyi solymárok lakták, ezek közül ötnek a házát az Aba nembeli Kompolthy család tagjai kapták adományul. Az oklevélben Dumuzlo néven említették. III. Endre király 1296-ban engedélyt adott a Kompolthyaknak a falu határában nyitott vasércbányák művelésére, aminek a későbbiekben nincs írásos nyoma.

Az Öregház Vendégház udvarán a helyi asszonyok nagyon finom szalonnás kenyérlángost sütöttek - persze többször is ettem belőle :-)Itt volt egy hosszabb szabadprogram, lehetett pihenni, lazulni és napozni a ragyogó napsütéses időben. Úgy tudok örülni a napfénynek is :-)) Imádom a jó időt és a nyarat :-) A Bánszki pincészet jóvoltából finom borokat ihattunk és anyu vett is egy üveggel az egyik édes borból - speciális neve volt: Kabar. Pár éve engedélyezték csak a termesztését, ez egy új fajta, a hárslevelű és a bouvierből ered.

Bánszki Sándor 1987 óta foglalkozik hivatásszerűen szőlőműveléssel és borkészítéssel. A területi és országos borversenyeken elért helyezéseik bizonyítják, hogy lehet elfogadható áron kiváló borokat készíteni. 17 hektáros területen gazdálkodnak. Rövid távú terveik között szerepel a pince kisebb fejlesztése és a gyermekek teljes bevonása a termelésbe. Hosszú távon pedig a vendégtér, kiszolgáló helyiségek további korszerűsítése, a termelés és értékesítés piacorientált átszervezése. Pincéjükben egyszerre 50 főt tudnak vendégül látni. 

 

A nagy dínom-dánom után a Szent Korona emlékműhöz vezetett utunk és sofőrünk :-) Az emlékmű Markazhoz közel található. Nagyon szép környezetben helyezték el, nekem tetszik!

Markaz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete részéről - egészen 1999. évig visszanyúlóan - igényként jelentkezett, hogy Szent István emlékének ápolása céljából a jelentőségéhez méltó, művészileg értékes, környezetesztétikai szempontból igényes köztéri képzőművészeti alkotást állítasson fel a községben. A tervezett mű helyének a Szent István park került kijelölésre, amely jelenleg rendezvénytérként szolgál. A mű jelképrendszere jól értelmezhető, megformálása a természeti környezetbe és a mátrai tájba illeszkedik, megjelenésével és térképzésével megteremti az ünnepi alkalmakhoz a tér kellő ünnepélyességét. A kővel burkolt, lépcsővel, támfallal kiegészített palástformájú rendezvénytér a környék középkori vár építészetét szimbolizálja, melyből, mint egy régészeti lelet a magyarság kialakulásának szkíta, hun, avar és honfoglalás kori töredékei vannak természetes sziklákba faragva.  E mondákból ismert csodaszarvas, táltos, griffes és turulos ábrázolások gondolata vezeti fel szemünket a központi formára, mely egy középkori templom hatását keltve, az égen kirajzolódva mutatja meg (Szent István királyunknak köszönhetően), hogy a "Szent Korona országa" lettünk, felajánlva az országot Szűz Mária oltalmába. A szobor és környezetének anyaga a térségre jellemző kisnánai bányában található andezit kőzet. Markaz község alapításának 675. évfordulóján a Szent István-napi Falunapon (2007. augusztus 20.) történt meg az emlékmű avatása, ahol a szabadtéri ünnepi mise után egész napos kulturális és sportrendezvények várták a falu lakóit és az idelátogató vendégeket.  Utolsó állomásunk Gyöngyös városa volt. A "Gyöngyös" név eredetét többféleképpen magyarázzák: Istvánffy szerint Gemmeum oppidum, vagy Gemmeopolis ból ered, melyet az e vidéken nagy bőségben termő tölgyfák apró gyümölcseitől Gyöngy-gemma-nak neveztek. Mások szerint pedig a város nevét a Mátravidékét megszálló kún-palóc törzs valamelyik nőjétől kaphattata, akit Gyöngyös néven neveztek. A hagyományok szerint Árpád egyik leányát nevezték Gyöngynek, aki követve atyját a Mátra vidékére, itt halt meg, és a Mátrából folyó patak mellé temették el. E patakot és a sír közelében épült várost róla nevezték el Gyöngyösnek. A gyöngyösi Barátok terén áll a Ferences Plébánia templom és kolostor épület együttese. A rendházat  és a templomot a XIV. század második felében kezdték építeni és írott források szerint a középkori gótikus együttes 1494-re készült el, amit a török hadak 1526-ban feldúltak, de a ferencesek 1531-ben ismét újjá építették.  A XVIII. században a templomot barokk stílusban átépítették, de megtartották annak egyhajós gótikus jellegét. Szentélyének látványos késő gótikus boltozata ma is látható. A templom kriptájában nyugszik a legendás hírű Vak Bottyán János generális, melyről a szentély belső déli falán elhelyezett vörös márvány emlékezik meg. A templom északi oldalához csatlakozó ma is ép egyemeletes kolostort 1701 és 1727 között építették.  A templom főbejárata melletti díszes kolostorkapun jutunk be déli traktusába, ahol az emeleten eredeti helyén a felbecsülhetetlen értékű Ferences Könyvtár 16 000 kötetes ősnyomtatványokban gazdag anyaga található. A könyvtár előterében a ferences rend életét bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. Több értékes nyelvemléket is felfedeztek a könyvtár állományában, mint amilyen a „Gyöngyösi Kódex", vagy a „Gyöngyösi Szótöredékek". A könyvek közt jelenleg 5 kódex, 210 ősnyomtatvány és 189 régi magyar könyv található. Egyik legértékesebb darabja az 1462-ből származó Fustus Biblia, mely 1998-ban egy befalazott rejtekhelyről került elő. Nemrégiben megújult a kolostor belső udvara a quadrum, ahol egy kút valamint gyógynövénykert kerül kialakításra. Emellett a templom, valamint a sekrestye freskóit, padjait, valamint az igen impozáns sekrestyeszekrényt is restaurálták. A látogatói útvonal a könyvtáron kívül érinti a Vak Bottyán emlékhelyét, a templomhajót, a sekrestyét, a quadrumot és a templomudvart, így egy átfogó vallás turisztikai élményelemmel bővült a város.

Képek: 
saját képtárból

Szöveg: 
www.aldebro.hu  
www.feldebro.hu 
http://www.kisnanavar.hu/new/hu/legendak 
www.markaz.hu 
http://www.gyongyos-matra.hu
www.wikipedia.org