Számunkra nagyon érdekes volt, nagyon elmerültünk a részletekben, mindent végigolvastunk és meséltem Huginak az ókori Egyiptom nagy titkairól is. A 3D vetítés is jó volt csak kissé rövid, mindössze 8 perces.
Egyébként itt tudtuk meg a múmia szó jelentését és eredetét is. Na és ti tudjátok ? :)
Íme:
A múmia szó a középkori latin mumia elnevezésből maradt ránk, ám eredetileg a perzsa múmijja – mūmiyya (موميه) – szóból ered, melynek jelentése ’bitumen’ illetve ’szurok’.
Az ókorban különösen drága gyógyszernek tartották azt a Mezopotámiában, a Holt-tengernél, valamint a Tigris és Eufrátesz folyók mentén előforduló ritka, barnásfekete színű bitument – megkövült szénhidrogént –, amellyel az egyiptomi balzsamozók a Ptolemaiosz-kortól a múmiák koponyáját tartósították. Ezt az anyagot a „szurok” perzsa elnevezése alapján mumiának nevezték el. Forrás: wikipedia
A kiállításról bővebben:
A Szépművészeti Múzeum ez év elején indította programját az Egyiptomi Gyűjteményben őrzött négy múmia átfogó vizsgálatát megcélozva. A Budapest Múmia Project célja az volt, hogy „életre keltse” a négy, az ókori Egyiptomban élt embert, megismerje azok múltját, meghatározva az egyes mumifikált személyek biológiai jellegzetességeit: egykori vonásaikat (arcrekonstrukció), esetleges betegségeiket, haláluk idejét, okát valamint körülményeit, továbbá a testek mumifikálásának menetét és technikáját.
A múzeum gyűjteményében őrzött négy múmiáról eddig keveset tudtak a szakemberek. Korukat, történetüket, mumifikálások módját, haláluk okát eddig jórészt homály fedte, a nemrég lezárult vizsgálatoknak köszönhetően azonban sok kérdésre fény derült.
A Rer néven ismert múmiáról a vizsgálatok során kiderült, hogy egy 20 és 24 év között, a Kr.e. 4-3 században elhunyt nőt „takar”, akinek csontváza meglehetősen roncsolódott, valószínűleg erős fizikai trauma okozta a halálát.
Hortesznaht múmiáját pontosabb történeti és kulturális kontextusba sikerült helyezniük a kutatóknak. A koporsó ikonográfiájának elemzése és a mumifikálás technikájának CT-vizsgálata ugyanazt az eredményt hozta: Hortesznaht múmiája és koporsója a Kr.e 3. századi, Ahmim városához kötődő temetkezési együttesekhez kapcsolható. A koponyáról készített CT-felvételek révén pedig Hortesznaht egykori arcvonásait több mint kétezer év elteltével sikerült megeleveníteni.
Az ún. szombathelyi múmia néven ismert testen végzett vizsgálatok során nem csak a múmia korát sikerült megállapítani – a radiokarbon vizsgálat alapján Kr.e. 2-3 századból való – hanem az is bebizonyosodott, hogy egybetarozik a gyűjteményben őrzött, aranyozott arcú kartonázs koporsóval. A múmiáról eddig azt feltételezték, hogy Gróf Almásy László révén került Magyarországra, de mostani kutatások szerint Kunc Adolf prépost vásárolta Egyiptomban (1896), és adományozta a szombathelyi premontrei gimnáziumnak.
Az ún. kicsomagolt múmia esetében korának meghatározása volt a kutatás legfontosabb eredménye. A csontminta szénizotópos vizsgálata alapján elmondható, hogy a múmiát a késő Ptolemaiosz korszakban, a Kr.e 2-1. században készítették. A kémiai vizsgálatok a testet fedő sötét anyagot növényi gyantaként azonosították, mely szintén alátámasztja ezt a keltezést.
A kiállítás a négy múmiát az egyiptomi kultúra négy hozzájuk köthető aspektusában mutatja be: demográfia az ókori Egyiptomban: betegségek és halál; az egyiptomi mumifikálás technikája: a testek konzerválása; felkészülés a túlvilágra: az egyiptomi múmiák külső díszei, valamint ideál és portré: a személyiség ábrázolása az ókori egyiptomi művészetben.
A kiállítás ezen részében a látogatók az arcrekonstrukciónak köszönhetően megismerhetik egy több, mint kétezer évvel ezelőtt élt egyiptomi ember, Hortesznaht valódi arcvonásait is.
A négy tematikus egységen belül a kiállításon megjelennek a múmiák kutatásában alkalmazott vizsgálati módszerek és azok elsődleges eredményei, egy elkülönített térben pedig a módszerek eredményei háromdimenziós formában, egy virtuális térben elevenednek meg a látogatók számára.
Forrás: szepmuveszeti.hu
A Rer néven ismert múmiáról a vizsgálatok során kiderült, hogy egy 20 és 24 év között, a Kr.e. 4-3 században elhunyt nőt „takar”, akinek csontváza meglehetősen roncsolódott, valószínűleg erős fizikai trauma okozta a halálát.
Hortesznaht múmiáját pontosabb történeti és kulturális kontextusba sikerült helyezniük a kutatóknak. A koporsó ikonográfiájának elemzése és a mumifikálás technikájának CT-vizsgálata ugyanazt az eredményt hozta: Hortesznaht múmiája és koporsója a Kr.e 3. századi, Ahmim városához kötődő temetkezési együttesekhez kapcsolható. A koponyáról készített CT-felvételek révén pedig Hortesznaht egykori arcvonásait több mint kétezer év elteltével sikerült megeleveníteni.
Az ún. szombathelyi múmia néven ismert testen végzett vizsgálatok során nem csak a múmia korát sikerült megállapítani – a radiokarbon vizsgálat alapján Kr.e. 2-3 századból való – hanem az is bebizonyosodott, hogy egybetarozik a gyűjteményben őrzött, aranyozott arcú kartonázs koporsóval. A múmiáról eddig azt feltételezték, hogy Gróf Almásy László révén került Magyarországra, de mostani kutatások szerint Kunc Adolf prépost vásárolta Egyiptomban (1896), és adományozta a szombathelyi premontrei gimnáziumnak.
Az ún. kicsomagolt múmia esetében korának meghatározása volt a kutatás legfontosabb eredménye. A csontminta szénizotópos vizsgálata alapján elmondható, hogy a múmiát a késő Ptolemaiosz korszakban, a Kr.e 2-1. században készítették. A kémiai vizsgálatok a testet fedő sötét anyagot növényi gyantaként azonosították, mely szintén alátámasztja ezt a keltezést.
A kiállítás a négy múmiát az egyiptomi kultúra négy hozzájuk köthető aspektusában mutatja be: demográfia az ókori Egyiptomban: betegségek és halál; az egyiptomi mumifikálás technikája: a testek konzerválása; felkészülés a túlvilágra: az egyiptomi múmiák külső díszei, valamint ideál és portré: a személyiség ábrázolása az ókori egyiptomi művészetben.
A kiállítás ezen részében a látogatók az arcrekonstrukciónak köszönhetően megismerhetik egy több, mint kétezer évvel ezelőtt élt egyiptomi ember, Hortesznaht valódi arcvonásait is.
A négy tematikus egységen belül a kiállításon megjelennek a múmiák kutatásában alkalmazott vizsgálati módszerek és azok elsődleges eredményei, egy elkülönített térben pedig a módszerek eredményei háromdimenziós formában, egy virtuális térben elevenednek meg a látogatók számára.
Forrás: szepmuveszeti.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése