Adrikával elmentünk egy laza, pihenős nyaralásra a csodás Dunakanyarba így az év utolsó negyedében. Nem is lehetett volna szebb és spirituálisabb helyen megszállni két éjszakára, mint Dobogókőn, amiről ugyebár tudjuk, hogy a Szívcsakra központi helye.
Elsétáltunk a szállástól a Dobogókői kilátóhelyre, ahol vagy száz ember jött-ment, fényképezni alig lehetett, nemhogy nyugodtan szemlélni a tájat, de azért persze jól érzetük magunkat.
Mivel október 23-án mentünk rengeteg ember volt fent mindenhol
Dobogókőn, mely elvette egy kicsit a hely szellemét. Nem kimondottan a tömegre vágytunk, de tudomásul vettük és mihamarabb bevetettük magunkat a pilisi őserdőbe.
Jó volt az erdőben sétálni, érezni a csendet, az erdő szellemi erejét átvenni, lenyugodni kicsit.
Este már hüvösödött és a naplemente után irány a szállás, ahol megtöltöttük már korgó bendőinket.
Október 24-én is napfényes időre ébredtünk. Reggeli után hátizsák, kis elemózsia, viz és már indultunk is a Dobogókői parkolóhoz, ahonnan számos ösvény indul ki. Nagy örömünkre a tegnapi tömegnek se híre se hamva nem volt, ez már munkanap volt, így megvalósult a várva-várt nyugalom és csend.
A Turul vagy más néven Thirring ösvény, Thirring Gusztáv, földrajztudós, demográfus, természetjáró után nevezték el. Ez egy rövidebb, 2 km hosszú út, érdekessége pedig, hogy a túra útvonal kitárt szárnyú Turul madarat ábrázol.
Számos szép helye van az ösvénynek és érezhető a misztikus hangulat, ez főleg csendben és harmóniában végigjárva. A monda szerint a magyar királyokat ezen az útvonalon avatták be a Nép vezetéshez.
Az előző képen lévő sziklán pihentünk le egy kis elemózsia elfogyasztásához, ahol persze megint előjött gyermeki énünk és nem álltunk meg egy kis poénkodást is :-)
Elértük a Nagyboldogasszony-forrást is, amikor már kissé sötétedni kezdett, így nem mentünk el a Ferenczy-szikláig, ami maga a Szívcsakra. Oda majd tavasszal elmegyünk Zsoltival.
Visszafelé haladva egy részen a fák érdekes jellegzetességet mutattak, de kimondottan csak egy pár méteren belül. Olyan mintha a fáknak szemeik lettek volna - a mindent figyelő fák...hmmm...
És igen megcsináltuk :-))) A Turul ösvény másik kapuja. Ezután is jól esett a vacsora és édes volt a pihenés.
Dobogókőről nem mentünk messze, csak a mindössze 25 km-re fekvő Tátra (érted nem Tátra, hanem Tát-ra :-), ahol a másik két éjszakát töltöttük. A szállást elfoglaltuk. (no de csak békésen, tehát nem karddal :-) ezen mindig csodálkoztam miért igy mondjuk a szoba átvételét hihi). Biciklit is kaptunk, amikkel rögtön a Duna felé vettük az irányt. Itt bemutatom milyen meleg volt, no de azért fürdeni nem mentem be :-)
Gyönyörű idő volt és a mountain bike jól is jött, mert mindenhol földút volt, göröngyös terep volt, sok helyen sár volt.
Tiszta tavasz volt, nagyon jó kis napsütéssel - élveztük nagyon!
A szigetek után, mivel még volt időnk bőven, elbicajoztunk a szomszédos Nyergesújfaluba.
A nagy túra után :-) ettünk egy almát és elmentünk egy cukiba sütizni, jó kis sport mi :-)
Október 26-én elautóztunk Esztergomba, ahol Adri profi fotózáson vett részt és én voltam a fotós :-)
Jó volt csak úgy céltalanul sétálgatni a városban, beülni egy kávéra - teára, majd továbbsétálni a Várba.
Tényleg jól kipihentük magunkat és fantasztikus érzés volt az utónyár érzés!
A Várban egy kisebb vásárféle volt, nem túl sok bódéval. Volt ott mézárus, kézmüves sörök, egy kis színpad, meg pár ruha boltos és még egy grillezett sajtokat árusító hölgy is.
A Bazilikát, ahogy illik körbejártuk, majd be is mentünk persze. Ezután a Macskaúton sétáltunk lefelé a Duna irányába.
Itt szinte lezuhanunk a meredek lépcsőn, no de csak óvatosan :-) Szerintem itt még nem sétáltam, újdonságnak tünt. Innen már közel volt a Mária Valéria híd, ami átnyúlik Szlovákiába.
Az öröm hatalmas: külföldön vagyuuunk :-))) Sturóvóban !
Sturovo sétáló utcája, mióta nem voltam jelentős átalakításon, felújításon esett át.
A cél persze nem titkoltan az volt, hogy ebédeljünk egy fincsi szlovák knédlis ételt.
Adrika is szereti a finom ételeket, ebben is hasonlítunk :-)
Ime a knédlis, sertéshúsos, káposztás szlovák tipikus finomság! Nyami :-)
Pilisszentléleken található a Pálosok egyik kolostora, illetve már csak a romjai. A helynek kétségkivül van kisugárzása, ezt egy spirituális ismerősünk is megerősítette. Itt is volt jó néhány ember most, de azért itt is sikerült egy jót sétálni, feltöltödni picit.
Hazafelé még beugrottunk egy pár perces almaszüretre :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése