2012. szeptember 29 - 30. Kingáék jönni Pest :-)

Végre Kingáékkal sikerült egyeztetni és eljöttek egy rövid hétvégére! Nem volt idő hosszabb túrára, így elugrottunk a közeli Maciparkba! Annyira aranyosak voltak, nagyon jó hétvégi program ötlet, közel van, tartalmas és olcsó is,  mindenkinek élmény szerintem !

A parkban 8 barlang van elhelyezve. Egy-egy barlangban két-három medve is pihenhet. Két, egyenként 160 négyzetméteres mesterséges tó van kialakítva, melyet rendszeresen utántöltenek. Ez biztosítja az ivóvizüket, valamint a tavakban telepített kárászok is élnek. Ezeket ugyan megfogni nem tudják a medvék, de jó időtöltés számukra a kergetőzés. Ennek a játszótérnek nagy sikere van a medvék között. A természetes élőhely minél tökéletesebb reprodukálása érdekében 1,5 hektáros fenyves erdő biztosítja az elrejtőzést, és a fáramászás lehetőségét. Ugyan minden medvének 38 játszópajtása van, azért vannak szigorú szabályok. Saját kialakított, kivívott rangsorát mindenkinek figyelembe kell venni. Ősszel és télen a territóriumnak is nagy szerepe van, amit illik betartani, ellenkező esetben ugyanis komoly következményekkel számolhat a renitenskedő.

 

A menhelyen élő hím állatok elhelyezésükkor ivartalanítva lettek, hogy szaporodás ne fordulhasson elő. Ilyen kis területen ugyanis a bocsok nevelése a nőstények számára lehetetlen, egymás bocsaiban kárt tennének, elkülönítésükre pedig nincs lehetőség. Téli álom idejére kialakulnak a párok. Így egy-egy szalmával megrakott barlangban akár több medve is pihenhet. A nyugalmi állapot idejére a takarmányozást fel-függesztjük. Kora tavaszig a kifutóban a látványos élet megszűnik.

Ő egy ormányos medve :-)

Medvéken kivül számos farkas, ormányos medve, mosómedve, szarvas, lovak és bocik is élnek itt.

És egy tökéletesen sikerült farkaskép, nem volt könnyű rácson át, de megvan!

Jött a falka, de kaja nem volt senkinél. A medvéket lehet amúgy mézzel etetni, érdemes mézet és fakanalat vinni, majd rájöttök miért. :-)

A kis bocsok - már bocs - hehe, nagyon édesen játszottak, kergetőztek, labdáztak együtt az udvaron. Őket figyelte a legnagyobb tömeg, alattuk gugolva könnyedén volt fényképezni.

Szuper jó program ez is, főleg gyerekekkel vagy ha Ti vagytok Nagy gyerekek! :-)

Nyitva tartás: 8-tól 19 óráig   

Az év minden napján, ünnepnapokon is nyitva vannak! 

Cím: Veresegyház, Patak u. 39. 
Belépődíj: Felnőtt: 500 Ft

http://medveotthon.hu/

Medveles után ebéd a közeli étteremben

Másnap szeptember 30-án kimentünk a Romkertbe, na nem bulizni vagy inni hanem hallottuk, hogy látványos őstermelői piac van ott hétvégente. Feltétlenül meg kellett néznünk, hiszen már csak ezeken a helyeken vehetünk egészséges zöldséget, gyümölcsöt és amúgy is támogassuk a magyar gazdákat szerintem.

ET és Kingáék bámulják az utcai előadást

A Szimpla kert a pesti romkocsmák úttörője, igazi trenddiktáló, kulthely. Kétségkívül a legismertebb a helyiek és a turisták körében egyaránt. Egy kis Szimpla-történelem: 2001 a kezdetek éve; a Kertész utcai kis Szimpla után születik meg a romkocsmák hőskorában a Szimpla kert a Király utcában. 

A kis Szimpla 2004/2005-ben az egykori Tűzraktér helyén üzemelt, a Szimpla kert pedig 2004 óta a Kazinczy utca 14-ben működik. Bárhol is legyen, a Szimpla kert egyedi atmoszférája mindig rabul ejt - mostani kedvencünk a Trabantból kialakított asztal. Mi sem bizonyítja jobban, mint a Lonely Planet közönségszavazása, amelyen a Szimpla kert lett a világ harmadik legjobb bárja! 

 

A programkínálat éppoly sokszínű és egyedi, mint a hangulat;a saját forgalmazású filmekkel működő kertmozi, filmfesztiválok és kiállítások békésen megférnek a biciklis vásárokkal, vagy a megőrzésre, gyógyításra otthagyott szobanövényekkel.

Itt a banda ( Eszter, Zoli, Csabi, Rita, ET, Isti, Kinga és Hugi ) megpihent, ettünk, ittunk a helyi finomságokból. Tényleg minden kapható mi szem szájnak...többek között mi friss házi rétest, zöldalmát vettünk és valami magvakat is még, mert Hugi mókusként nagyon szereti azokat rágcsálni :-))

A somorjai rokonaink :-))

Művész romkocsma - belső kert- Hugi: az én művészképem :-)

Ez egy tök dizájnos luxusötlet :-) Fürdés avagy kádban pihenés az utcán a kocsma előtt. Akinek ez nem igazán extravagáns, az a benti udvarban még trabant roncsból átalakitott helyen is ülhet!

A terv a Cserpes Tejivó meglátogatása volt a Deákon ( azóta már a Corvin negyedben is van ) de sajnos zárva volt. Azóta már párszor voltam ott Hugival és elmondhatom, hogy ha friss péksütikre, cserpes túrórudira vagy igazi túrókrémre vágytok akkor menjetek el és próbáljátok ki ti is. Magyar tulaj, magyar házi, jó minőség! Innen elmentünk a Deákon egy kinti helyre, ott iszogattunk. Ezután Zolival és Eszterrel elmentünk a jó kis Patkó Bandiba kajálni egyet. Utána hazamentünk velük, mint kiderült pár percre lakunk egymástól :-)

Eszter és Zoli az élet nagy dolgairól :-)

Forrás:
http://medveotthon.hu/
http://romkocsmak.hu/

Képek: saját fotók

2012. szeptember 16: Állatiii névnap, avagy látogatóban a ZOO-ban :-)

Anyukámat névnapján elvittük Hugival az állatkertbe. Na nem azért, mintha kimondottan ezt kérte volna :-) viszont már régen voltunk ott nagyon és tetszett neki az ötlet, amikor felvetettem, mint program :)

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma az ország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1-1,1 millió fő keresi fel. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás

 

Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is. A jelenlegi területet határoló utak közül az alapításkor egyedül csak az 1942-ben épített vasútvonal létezett, az összes többit már az állatkert alapítása után, nagyrészt a kert területének rovására alakították ki. Az állatkertből hasítottak ki területet a Vidám Park egy részéhez, de a Fővárosi Nagycirkusz és a két szomszédos étterem területe is egykor az állatkerthez tartozott. Az állatkert jelenlegi területe természetes állapotában ártéri ligeterdő illetve láprét lehetett, melynek arculatát a Duna és mellékvizei formálták. Erre utal az is, hogy a ligeterdei növénytárulásokra jellemző lágyszárú fajok, például a hóvirág, a gyöngyvirág és a ligeti csillagvirág ma is kiválóan érzik magukat a kertben. Az elsősorban legelőként használt terület az Árpád-korban előbb a Becsi család birtokának része volt, majd a tatárjárást követően a Margit-szigeti domonkos apácák tulajdonába került. Végül – hosszas pereskedés után – Pest város lett a terület birtokosa. Ekkorra azonban a vidék elmocsarasodott, illetve futóhomok uralta a tájat.

Prérikutyák akcióban :-)

A ma jellemző ligetes jelleg kialakítása 1755-ben kezdődött meg fűzfák szervezett ültetésével. 1785-ben akácfák telepítésével igyekeztek megkötni a futóhomokot, majd az 1790-es évek derekán eperfákat is ültettek, a Valero Selyemgyár ellátásához. Az 1840-es években faiskola működött a területen, amely egészen az Állatkert létesítésének kezdetéig fennállt.  A ma is létező újkori állatkertek között csupán 25 akad, amely a budapestinél régebbi alapítású. A park beosztásának tervét Petz Ármin városi főkertész készítette, az épületek megtervezésére pedig Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik kapott megbízást. Reitter Ferenc és Vogel József városi mérnökök vezetésével alakították ki a ma is meglévő, akkor 900 m²-es víztükrű Nagy-tavat, illetve az azt tápláló fúrt kutat is. 

A bejárat után balra fordultunk és a kis tó mellett bementünk a trópusi házba, ahol az egyik kisebb helyiségben meglepően tapasztaltuk, hogy szabadon kószál egy-két érdekes állat :-) úgy mint, varánuszok és lajhárok! 

 A két lajhár :-) Tök jó volt, élveztem, mint egy gyerek.. és a lányok is :-)

 

Variációk: hogyan menjünk el a varánuszok mellett észrevétlenül :-)

Mivel nagyon jó idő volt, elsétáltunk Ausztráliába a kengurukhoz :-))

Az állatkert közel ezer állatfaj körülbelül 5000 egyedét mutatja be. Fajösszetételében széleskörű áttekintést nyújt a Föld élővilágának sokféleségéből és a nagyszámú egyed miatt nemzetközi összehasonlításban is gazdag állatvilágot tudhat magáénak. A gyűjteményben ugyanis valamennyi kontinens állatvilágának képviselői megtalálhatók, az állatkertekben legnépszerűbbnek számító emlősök és madarak mellett az odalátogató hüllőket, kétéltűeket, különféle halakat, valamint gazdag gerinctelen gyűjteményt láthat.

Rokonoknál - családi idill :-)

Tényleg elmondható, hogy jól, szépen megcsinálták az Állatkertet. Élvezet volt ott lenni és felnőtteknek is hasznos időtöltés! Főleg, hogy rokonlátogatóba is lehet menni :-)))

Szurikáta őrségben

Nagyon aranyosak ezek a szurikáták, éberek, fürgék, gyorsak, szervezett társadalomban élnek. Aki még nem látta a PI ÉLETE c. filmet ( ami szerintem nagyon jó és látványos 3D-ben ) ajánlom, mellesleg abban is látható rengeteg szurikáta :-)

A flamingók háza

Már csak egy elefánt van talpon, reméljük hamarosan társa is lesz. Ezt kívánja neki anyu is.

Ebből lehetne egy szép nagy rántotta!! Nagyobb, mint a tenyerem - ilyen méretes egy emu tojás.

Tibor és a lányok csapata :-)))

Ezután megnéztük a nagyragadozókat, éppen ebédidő volt.

Nyami..., így jár mindenki, aki nem vált belépőt :-)

És itt van Maci. Ajánlom ezt a képet Maci barátomnak! :)

Gyűrűsfarkú makik

Nagyon édesen néznek ki, ők az igazi lemúriaiak. A mondás azt tartja, hogy hazájuk Madagaszkár egykoron egy rejtélyes föld, Lemúria birodalma volt...

Tényleg nagyon élvezetes az új állatkertben sétálni, gyertek el és szerintem nektek is olyan gyorsan elrepül az a 4-5 óra, mint nekünk. 

Jó látogatást! 

Képek: valamennyi saját fotó
Forrás: wikipedia 

2012. szeptember 8: Visszatérés Nógrád megyébe

Még augusztus 25-én Mohorán kaptunk egy kis kék füzetet - Palóc hét próba. Ez egy nyereményjáték volt, ha a füzeten belül lévő helyek közöl hétre elmegyünk, ott lepecsételik és a 7 pecséttel a füzetet be kell küldeni. Végül is nem is csak a játék kedvéért hanem a kirándulásért is, lejöttönk szept 8 még két helyre - már 5 pecsét volt. 

Első állomásunk Horpács volt. Horpács Nógrád megye egyik legkisebb települése, de kicsinysége ellenére jelentős értékekkel büszkélkedik. A település legfontosabb nevezetessége a Mikszáth-kúria, melyben a neves író életpályáját bemutató kiállítást tekintheti meg az idelátogató. 1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. 

A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. A Mikszáth-kúria melletti, eredetileg földszintes, ma klasszicista nyomokat mutató Szontagh-kúria eredetileg Szontagh Pálé, a reformkori Nógrád vármegye nemesi ellenzékének egyik vezetőjéé volt. Halála után, 1904-ben az épületet a hozzátartozó birtokkal együtt Mikszáth Kálmán vette meg, és itt lakott 1906-ig, az újabb kúria megépüléséig. Az 1910-ben átépített és kibővített kúria az államosítás után nevelőotthon lett.

Már reggel fél 11-re odaértünk - ez nálunk koránnak mondható :-) Elsőre felfedeztük Mikszáth Kálmán bácsi kúriájának legkisebb helyiségét :-) Azután befizettük a belépőt és szépen, tematikusan végigmentünk a néhány szobán, ahol tárgyakkal és képekkel mesélték el a híres író pályafutását. 

Falunap volt, a múzeum melleti kis réten volt egy kis wurstli, ahol a céllövöldében löttünk egyet-egyet, majd átautóztunk Patak nevű falucskán. Rövidesen megérkeztünk Dejtárra, ahol a tájházat akartuk megnézni. Ott megkérdeztünk egy srácot az út mellett: 

- Merre találjuk a faluházat ? 

- Hogyan tetszik azt érteni ?

:-) No komment hehe

Na végül megtaláltuk ( útkozben Anna presszó retró feelinget láttunk ), de a tájház zárva volt. Telefonáltam, egy bácsi vette fel, aztán kijött mivel két házzal odébb lakott. Azt mondta tudja, hol a kulcs így kocsival elvittük egy házhoz hátha ott lesz a kulcs, de nem találtunk senkit. Ezután visszavittük és közben mesélt magáról, hogy 3 gyereke van és 12 unokája. Nagyon kedves bácsi volt, már ezért is megérte ez a kis kitérő. Szeretünk beszélgetni a helyiekkel. 

Ezután Ballasagyarmatra mentünk, ahová du 1 körül megérkeztünk.

Balassagyarmat (szlovákul Balážske Ďarmoty, németül Jahrmarkt) város Nógrád megyében, az Ipoly folyó bal partján. Állandó lakossága 18 ezer fő. Balassagyarmat területének eddigi legrégebbi régészeti leletei a középső rézkorból származnak (badeni kultúra). A római korban (1–4. sz.) a kvádok telepedtek itt meg, az Ipoly mentén vezető kereskedelmi utat kialakítva. A honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal a név utótagja. A név előtagját pedig a legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a XV. században.

Itt a Palóc múzeum volt az utolsó pecsételő helyünk :-) A palócok egykori mindennapjaival és ünnepeivel, szokásaival és viseleteivel ismerkedhetünk a Palóc Múzeumban, amelynek gyűjteménye felöleli Nógrád megye teljes paraszti kultúráját. Egykoron nagy rangja volt a palóc bútoroknak, amelyeknek jó néhány kimagasló értékű darabjára csodálkozhatunk rá itt. 

Megismerhetjük a legősibb magyar bútorfajták egyikét, a szuszékot. Ennek az egyszerűségében is nemes szépségű faládának az oldalaira félkörök, körívek, kockák egymásba fonódó rajzát karcolta rá valamikor az egyszerű mester ember. Érdekes látványosság a régi paraszti konyha: jóformán minden a XX. század elején még használatos, fémből, fából, agyagból készült háztartási eszköz megtekinthető itt.

Éppen Vadászati kiállítás és nagy buli volt a múzeum előtti utcában. A palóc kiállítás után,  ettünk egy vadgulyást a forgatagban és egy fincsi diós kürtöskalácsot, majd jöttünk haza.

www.horpacs.hu
www.wikipedia.org

"A szeretet barátság, amely tűzet fogott. Csendes megértésnek, bizalomnak, közösségnek és megbocsátásnak tünik. A szeretet hűséges marad jóban és rosszban. Beéri a tőkélynél kevesebbel is, és tekintettel van az emberi gyarlóságokra. A szeretet elégedett a jelennel, reménykedik a jövőben és nem búsong a múlton. A szeretet fennmarad nap nap után, túléli bosszúságok, problémák és kompromisszumok drámáját, apró csalódásokat, nagy győzelmeket és közös célokat. Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, az sosem lesz elég." 

Ismeretlen szerző

( a fenti idézetet Dan Millman: Rendkivüli pillanatok című könyvében találtam )  

2012. aug 24 - 26: Szandaváralja

Egy szép nyári napon jött egy hírlevél egyik partnerünktől az irodába, amiben egy nagyon akciós falusi parasztházat hírdetett.  

Írtam is pár barátomnak és már egy nap múlva le is foglaltuk az egész házat. A házhoz tartozott egy nagy kert és egy úszómedence is biza!!! :-) 

Végül is heten mentünk mint a gonoszok :-) 

A cél Szandaváralja volt, Nógrád megyében. 

Azon a hétvégén is rekord forróság volt, imádtuk - jól is jött a medence :-)

 

Szanda és belterületi településrésze Szandaváralja a Cserhát völgyeiben rejtőzik, közigazgatásilag egy községet jelent. Gyönyörű természeti környezetben, búvópatakként fellelhető néprajzi értékek között történelmi korok emlékei vigyázzák falvainkat. A várhegy keleti részén a várrom mellett geológiai bemutatóhely is található, ahol az oszlopos elválású piroxénandezit a vízszintesen egymásra épülő andezit-teraszokkal együtt különleges képződményt alkot. A középső csúcson Árpád-kori körtemplom alapjait fedezték fel, a nyugati csúcson ősi földvár nyomaira leltek. Szanda várát 1311-ben említik oklevelek, a XV. század közepétől a település városi kiváltságokkal bírt.

Ez volt a birtokunk 3 napra, mienk volt az egész ! Nyugalom, csend, jó levegő...

Kipakolás nélkül már vetettük be magunkat a medencébe. Itt Hugit úgy tartom mint egy játékbabát :-)) Előkerült egy labda is és beindult a játék a Nagy gyerekeknek :-)

Momoék is élvezték a nyarat, a napsütést. A többiek egy másik kocsival kissé később estek be.

Estére végre összeállt a banda: Rita, Csabi, Sziszkó, Kami, Momo és Hugi -a fotós én voltam :-)

Sör, bor mindenkor, de van ennél egy jobb mondás is: Hol a legjobb egy férfinak ? 

Hát egy sör és egy nő között...  !! Olléééé :-)))) Itt olyan komoly vagyok, mintha nem is én lennék hehe :-)

Az első esti buli éjszakai fürdőzésbe és buliba torkolott, na kérem szépen....

ez egy visszafogott kép :-)

Másnap reggel...aug 25-én, azaz valamikor dél körül elmentünk a helyi egyetlen ABC egységbe, ami pontosan érkezésünk pillanatában zárt be...de rendes volt a csaj, kopogásunkra kinyitott újra két percre :-) Mi meg behoztuk nekia napi bevétele felét :-)

Vettünk pár sört, itókát, üditőt még..na de ezekból egyet sem. Annyira csodálkoztam, hogy ilyenek is vannak egyáltalán, hogy le kellett fotóznom, nem semmi lehet..ki nem próbálnám... A poén, hogy a Filléres pia sem volt filléres azért csak a neve az :-)

Ezután hazavittük, amiket vettünk, majd benéztünk a közeli házban lévő tulajokhoz, akik kedvesen meginvitáltak bennünket magunkhoz egy kis beszélgetésre és nagyon finom szörppel is megkínáltak minket a nyári melegben. A hölgy adott egy nagyon jó program tippet: Nézzünk el Kétbodonyba a Gombócfesztiválra! Természetesen mentünk - ott a helyünk! Isteni finom gombócokat tömtünk magunkba ott...volt zene, tánc, mulatság!

... a vizuálisok kedvéért, íme néhány belőlük..de az ízét nem tudtam lefotózni :-)

Következő állomásunk egy kis kultúrmorzsa volt: Tolnay Klári emlékmúzeumát néztük meg Mohorán. 

Mohora község Balassagyarmattól 10 kilométerre, a Cserhát hegységben, a Feketevíz patak völgyében fekszik. Az Ipoly-térségi őskori kultúrák körében ismert a mohorai őstelep is, tehát az emberiség történetének legrégibb időszakában is emberi közösség élt a mai falu helyén.  Írásos adatok legkorábban a XIII. század végén említik a települést (1286), majd a XIV. században egyházashelyként a pápai tizedjegyzékekben fordul elő (1332-37). Ezek a dokumentumok Muhuraként, illetve Moharaként nevezik meg a falut. A XIX. század híres úrilakjai köréből a Farkas Pál háza, a Mauks-kúria, a Rakovszky és Tolnay-ház, a Schindler-lak, a gróf Vay Gáborné várkastélyszerű udvarháza országos és térségi jelentőségű kultúrtörténeti emlékekkel, különleges műemléki értékeikkel váltak híressé. A Mauks-házban, a mai patika épületében lakott Mauks Mátyás földbirtokos és főszolgabíró, akinek Mauks Ilona nevű leányát Mikszáth Kálmán regényes házasságkötésük után feleségül vette, majd elvált tőle, hogy két év múlva, most már sikeres lánykéréssel, újabb esküvővel (mohorai evangélikus templomban) maga mellé emelje a magyar história, a magyar nyelvű irodalom örök emlékezetébe. 

A Mauks-házzal szemben áll a falu kultúrháza, az egykori Tolnay-kúria, amelyben a modern magyar színjátszás egyik legeredetibb egyénisége, a kitűnő színművésznő, Tolnay Klári (született Tolnay Rózsika) élt, gyerekeskedett. A Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület által rendezett, a művésznő életét és szerepeit bemutató tárlaton személyes tárgyak, jelmezek, fotók, színházi plakátok, díjak, elismerések láthatók. Látható itt Tolnay Klári első cipőjétől az utolsó színpadi jelmezéig minden, ami valamiképpen jellemezte ezt a gazdag életpályát. A múzeumban a néni nagyon kedvesen elmagyarázott mindent, mesélt, lelkes volt nagyon - ezúttal is köszönjük szépen!

A kultúra után délután irány egy kis mozgás, egy kis laza kirándulás fel a közeli szandai várhoz! A Cserhát 544 méter magas vulkáni csúcsán látható Szanda várromját – a róla elnevezett kicsiny településről – jó órányi gyaloglás után érhetjük el. Sajnos nem tudjuk biztosan, hogy ki és mikor építtethette a kővár korai magját. 1331-ben írtak Széchy Péter királyi várnagyról, aki Szanda várából parancsolt a váruradalomhoz tartozó környékbeli népeknek, akik különböző földesúri szolgáltatásokkal tartoztak a magas kővárban élőknek. Luxemburgi Zsigmond király kedvelt híveinek, a Pásztói családnak adományozta, majd a Csetnekiek kezére jutott. 

A XVI. században, akkori birtokosa, a Báthory főnemesi család csak kismértékben erődítette meg a jelentéktelen várat, amit 1546-ban könnyedén elfoglaltak az Oszmán Birodalom csapatai. A szandai „pogányok” gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben a balassagyarmati magyar vitézek – a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül – behatoltak a hegyi erősségbe, annak őrségét az utolsó emberig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a „pogány” búvóhelyéül. Azóta egyre romosabb, régészeti feltárása és megóvása még várat magára.

Aug 26 - án reggeli után otthagytuk a barátságos falusi otthonunkat és indultunk aznapi első célunk felé: Terénybe az Orsós Magnó Múzeumba, mely így utólag mondva - egy igazi csoda volt egy igazi magyar emberrel, egy fantasztikus emberrel csodás gondolatokkal, eltökéltséggel és hittel, aki nem utolsósorban páratlan tisztelettel és odaadással gondozza és javítja ezeket a csodás magnókat - a múlt remek emlékeit, amik hangjukkal a múltba varázsolják a látogatókat. Nagy Vilmos Úr olyan szeretettel beszél ezekről a magnókról melyeket mind saját maga újított fel, hogy az is őszinte lelkesedéssel hallgatja, aki nem műszaki beállítottságú. Még a lányokat is érdekelte, annyira érdekesen mesélt. ( Bizonyíték: fenti képen Hugi is totál elcsodálkozva :-) Innen is sok sikert és sok látogatót kívánunk Neki, hogy minél több ember megismerje ezt a csodás múzeumot és Nagy Urat.

Egyedülállóságát az is biztosítja, hogy a legszélesebb gyűjtemény úgy a nyugati, mint a keleti országok gyártmányaiból. Különlegessége a kiállításnak, hogy minden készüléken, a készülék megjelenési helyéről és idejéből való zenei anyag szólal meg. Ezzel nemcsak egy 60 évet átfogó technikai, hanem egyben zenei bemutató is. A készülékeket a tulajdonos tartja karban és javítja, esetenként baráti segítséggel. A múzeumi bemutató az Alapító által tartott körbevezetéssel történik. 

Az orsós magnók történeti fejlődésének bemutatása előtt egy rövid hangrögzítés-technikai bemutató tekinthető meg, amely Edison fonográfjától, a gramfonokon, az acélhuzalos és a lemezes hangrögzítők megszólaltatásán keresztül jut el 1934-ig, a MAGNETOFONIG. A múzeum kiállított anyagának megtekintésére, meghallgatására 1-1 1/2 órát célszerű szánni. A kiállítás történeti sorrendben van felépítve, mely a professzionális, rádió- TV stúdiók és a filmipar által használt stúdió magnetofonokkal megszólaltatott gyönyörű sztereó hangzásbemutatóval fejeződik be a stúdió helyiségben. 

Külön említhető büszkesége a gyűjteménynek a TELJES MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ közhasználatú orsós magnó kollekció. Ez 27 db különböző típusú magnetofont tartalmaz, köztük néhány különlegességgel. Ezen felül van a magyar Mechanikai Labor által gyártott Európa-hírű STM stúdió magnetofonokból bemutató kállítás a stúdióban. 

Kitűnő program, látogassatok el: Mohora, Orsós Magnó Múzeum

http://www.magnomuzeum.hu

Íme egy rövid videó a múzeumról ! Ajánlom mindenkinek, aki imádja a régi magnókat és zeneszámokat, mivel a múzeumban minden magnó mükődik és Nagy Úr be is kapcsolja őket! 

Apu ez egy szuper jó program lenne Neked, ajánlom, mert biztos tetszene. Biztos vagyok benne, hogy jól el is tudnál beszélgetni Nagy Úrral! Mi majdnem 3 órát ott voltunk, oh képzelem mennyi időt tölt ott, akit még behatóbban érdekel a téma.

Ezután megnéztük Magyarország első Hunnia Csipkemúzeumát, szintén Terényben tallálható.

Itt, mint a képen is látható, a lányok nagy érdeklődéssel kisérik a csipkeverés bemutatót. A néni elmesélte a csipke történetét is, majd kicsit megakadt. Erre Rita beszólt neki, hogy: Ne tessék zavarba jönni, nyugodtan olvassa csak! :-)) Erre összevissza röhögtem magam és a néni is lassan ellazult, nem izgult egy idő múlva. Pedig Rita kérdezett rendesen, hozta a formáját... :-))

A Hunnia csipke mellett bemutatják a magyar csipkefajtákat, és minél több csipkekészítési technikát, kelléket, amelyeket ki is próbálhatnak majd a múzeum látogatói. Szeretnék ismertté tenni a Hunnia csipkét, amit családi értékként őriznek, mivel megalkotója Fáy Aladárné Edvi Illés Gizella volt. Meg akarják ismertetni a látogatókkal a magyar csipkefajtákat, benne a magyarság által készített és használt csipkék összességét. Harmadrészt a technikákat, kellékeket, eszközöket is bemutatják a terényi múzeumban, nemcsak képeken, de élőben is, sőt azokat ki is próbálhatják a vendégek. Terényben rendszeresen szerveznek csipkés találkozókat, alkotó heteket és táborokat, mostantól ezeknek a rendezvényeknek a múzeum ad majd helyet. 

A Hunnia csipke megalkotója Fáy Aladárné született Edvi Illés Gizella, aki 1871-ben született, a Nógrád megyei Tolmácson. Ifjú gyermekkorától kezdve kézimunkázni tanult. Bántotta, hogy a magyar lányok, asszonyok csupa külföldről jött minta alapján készítették kézimunkáikat, mintha valódi magyar minták nem is lennének. Fáyné megismeri a sárközi fehérhímzéseket, azok álomszerű szépségét és gazdagságát és megpróbálta csipkébe átültetni. Munkája sikerrel járt. Megszületett a Hunnia csipke. Az eleinte nagyon lassan készülő csipke az évek során sokat egyszerűsödött, így alkalmassá vált, hogy keresetet biztosítson és értékesíthető legyen. Évente tanfolyamokat tartott és ügyes kezű tanítványai munkáiból külföldre is rendszeresen szállított. Londonból például állandó megrendelése volt. A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a „nógrádi borsólyuk” hálóval egyesítik.

Hazafelé még útba ejtettűk az UNESCO Világörökség részét képező Hollókő-i Várat és falut.

Csodásan szeles és napos idő volt fent a Várban, ahol a lányok össze is álltak mint három kicsi lego :-)

Vasárnap késő délután révén gyakorlatilag üres volt a falu, nem volt tömeg. A tömeget mi képviseltük, de legalább nem lépett senki a lábunkra :)

Itt a fenti képen, Kami pihen a kereszt tövében, a Várból levezető hosszú séta után :-)

Beültünk egy megérdemelt ebédre a falu egyik éttermébe. Mint két jóllakot óvodás mosolygunk itt, pedig még nem is ettünk :-) 

A lényeg, hogy ez is egy nagyon szuper hétvége volt, mely persze egyértelműen a barátainknak köszönhető és nem kevésbé a jó időnek, a jó hangulatnak és a szép tájnak és a kedves embereknek.

Érdemes Kedves Olvasóim hazai tájakon is barangolni. Higgyétek el megéri !

Képek forrása: szokásos azaz saját képeim

Szöveg forrás:

www.szanda.hu

www.wikipedia.org

www.mohora.hu

www.magnomuzeum.hu