Sziasztok,
Ígéretemhez híven folytatom a tavalyi blogok írását, pontosan onnan ahol abbahagytam...tavaly júliustól :)
Munkám révén sokat utazom ( eddig nem írtam le mi is az, most se fogom egyéb okok miatt... ), így jutottam el pár kollégámmal Alice Springsbe is, ahol volt néhány óra szabadidőnk szerda délután és szombat délelőtt.
Alice Springs az Északi - terület második legnagyobb települése, kb. 30 ezer lakossal és mondhatjuk, hogy az ország közepén fekszik.
A Todd nevű folyót a hajdan itt dolgozó postafőnökről Sir Charles Toddról nevezték el, míg a várost az ő kedves feleségéről Alice-ről, így kapva az Alice forrásai nevet, mely elég optimista, mert az igen csak kis tavacska volt.
A szállástól először elkocsiztunk a belvárosba, utunkat gázló szelte át, de ez itt normális, hogy az utak néha víz alatt vannak, ezért is jár mindenki terepjáróval.
A város nagy többsége őslakos, itt még a kuka is a helyi aboriginal mintát kapta :-)
Betértünk egy helyi művészeti galériába, ahol az alábbi izgalmas, rejtélyes lény képét sikerült lefotóznom...vajon mit ábrázol és honnan merítették az ihletet hozzá ?
Hát Erich von Daniken írónak lenne pár ötlete...
Hirtelen elhatározástól vezérelve elindultunk a városon kívülre, útközben megálltunk ennél a nagy kavicsnál, melynek nagy jelentősége van: ez a hely John Flynn sírja.
Ő volt a helyi misszió vezetője és ő alapította meg a Royal Flying Doctor Service - t, a Királyi Repülő Orvosi Szolgálatot, mely igen jelentős egészségügyi segítséget nyújtott a távoli vidékeken élő embereknek, ahová semmilyen út nem vezetett vagy nagyon messze voltak minden lakott településtől.
A várostól úgy félóra autózásra található Simpons Gap nevű fantasztikus szurdokvölgy.
Itt már jó hideg volt este - végül is tél közepe volt - így elkelt a kabát...
Ez az érdekes virág a szállásunk előtt nőtt szép számmal, a neve: Desert Peas - sivatagi borsók
És ez lenne a híres Ghan vasúti múzeum. A Ghan egy híres vasút manapság, az 1920-as évek végén épült és a déli Adelaide városát köti össze a sivatagi Alice Springs-el illetve innen tovább megy északra, a trópusi Darwin városba.
És mellette a Közlekedési múzeum :-)
Ez a szerzemény mindenhol ott volt az út mellett, neve...paddy melon vagy bitter apple, nevezzük keserű almának vagy dinnyének, a lényeg, hogy ne edd meg, mert mérgező :)
Valahol a vörös, poros sivatagi úton, innen mentünk a reptérre...
2011. február 27., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
azok a virágok elég rémisztőek, beillenének húsevő növénynek is! :D :D :D
VálaszTörlésja, örülünk,h újra "belendültél" csak így tovább!!!