Előszó
Idén igyekszem Kingáék kérését is teljesíteni azáltal, hogy színesítem a blogot mindennapi történetekkel, mert tényleg osztatlan sikert aratott a balatoni hétvégén például a pincéres beszámolóm amit a seafood vagy magyarul tengeri kaja étteremben követtem el tavaly :-)
Ha bárkinek eszébe jut valami érdekes téma, amiről hallani szeretne, írja meg ide a megjegyzésbe nyugodtan vagy Skypeon: tibiau a címem.
2010 JANUÁR 21, Visszaérkezés Sydneybe
Egy fantasztikus, felejthetetlen magyar vakáció után ( tényleg az volt, hiszen suli szünetben utaztam haza és ezúttal is köszönöm mindenkinek, családomnak és barátaimnak az összes élményt, mind a budapestieket és persze azt a szuper balatoni hétvégét is! ) január 21-én este 9 kor újra landolt a gépem Sydneyben. A magyar télből átugrottam egy nap alatt az ausztrál hőségbe, amit este komolyan megtapasztaltam a reptérről kilépve. Kb. 27 fok és nedves, párás levegő fogadott.
Ricsi jött ki értem a reptérre, ( köszi!) és vitt el immáron az új szállásomra, Nyugat - Sydneybe. Itt békés vidéki hangulat van, amit páran már hallottak is, akik skype-olnak velem, ugyanis online hallhatták az itt brekegő békát, a daloló madarakat és tücskök ciripelését :-) A közlekedés elég jó, vonattal a belváros reggel 35 perc, később 45 perc, jó alkalom az olvasásra.
2010 JANUÁR 22
11 óra fele keltem fel, majd megérkezett Ádám az itt hagyott csomagjaimmal, amik Szilviéknél voltak ( köszi nektek ! :-), majd interneten kiválasztottam a tantárgyaimat suliba, azt is ma kellett.
Ezután bementem a belvárosba és bejelentkeztem újra a diákirodába, ott meló iránt érdeklődtem ( a tavalyi már nem volt meg, mivel hazamentem ). Nagyon kedvesek és helyesek is a lányok ott, szeretek odajárni. Most azonban egy jó fej, brazil sráchoz irányítottak, aki megnézte a rendszert, de sajna nem talált semmit. Mondtam neki, akármi érdekel, ha tud valamit szóljon. Hirtelen eszébe jutott, hogy most kapták, de még nem tették be a rendszerbe és adott egy cetlit a részletekkel. Valami szórólapos meló, ha gondolom hívjam fel. Megköszöntem és fel is hívtam az ürgét, szombat délutánra megbeszéltünk egy időpontot.
2010 JANUÁR 23
Elég borús idő volt, de nem bántam, mert csak az interjú volt mára a programom. Elsőre érdekes volt, hogy magáncímet kaptam, na mindegy. Odaérek - kertes ház, kis, csendes utca, csöngetek, sehol senki...csöngetek újra...néma csend..harmadszor..hmm, valami nesz a garázsból ( aminek a kapuja az utcára nézett a kertből ), majd hirtelen egy bozontos fej, egy szál rövid gatyában, mezítláb kinéz a kertkapun és ausztrál érthetetlen akcentussal...valami olyasmit kérdezhetett, hogy ki vagyok ? :-) Mondom én, meg volt beszélve :-) Ja, tényleg, pillanat, mindjárt jön. Hmm, OK, majd pár perc múlva....felnyílt a garázsajtó! :-) A garázsban papírhalmok, egy asztal, mely az utcára nézett, majd a srác átadott egy széket és már beszélgethettünk is, ő bent ült a garázsban, én kint az utcán, a járdán ... :-) Jó kis interjú, nem beszélve a srácról, egy szál gatyában.
Elmondta az okosságot, mennyit kapok és mennyi szórólapot kell kivinni, ami kb. 4000 db-tól érte volna meg ha egyszerre szétosztom. Kezembe adott egy fajtából ezret, jó kis súlya volt..hmm. Aztán spontán elkezdte mondani, hogy nehogy átvágjam, mert rájön! Erre különböző módszerei vannak, rátelefonálnak vagy ő valakire, mennyit kapott a szórólapból a postaládájába vagy simán elsétál arra és becsönget vagy bele is nézz a szemetesekbe is...ha véletlen kidobnám vagy többet dobnék be valahová. Mondtam, hogy megbízható vagyok, de köszi a feltételezést :-)
Erre a kiguvadó szemeivel rám nézett és azt mondta, hogy minden összefügg mindennel és ő tudja mit csinál meg összehordott még olyanokat hogy csak na. :-) Hát nem volt túl bizalomgerjesztő dolog...megérzésemre hallgattam és megköszöntem és leléptem :-)
Idén igyekszem Kingáék kérését is teljesíteni azáltal, hogy színesítem a blogot mindennapi történetekkel, mert tényleg osztatlan sikert aratott a balatoni hétvégén például a pincéres beszámolóm amit a seafood vagy magyarul tengeri kaja étteremben követtem el tavaly :-)
Ha bárkinek eszébe jut valami érdekes téma, amiről hallani szeretne, írja meg ide a megjegyzésbe nyugodtan vagy Skypeon: tibiau a címem.
2010 JANUÁR 21, Visszaérkezés Sydneybe
Egy fantasztikus, felejthetetlen magyar vakáció után ( tényleg az volt, hiszen suli szünetben utaztam haza és ezúttal is köszönöm mindenkinek, családomnak és barátaimnak az összes élményt, mind a budapestieket és persze azt a szuper balatoni hétvégét is! ) január 21-én este 9 kor újra landolt a gépem Sydneyben. A magyar télből átugrottam egy nap alatt az ausztrál hőségbe, amit este komolyan megtapasztaltam a reptérről kilépve. Kb. 27 fok és nedves, párás levegő fogadott.
Ricsi jött ki értem a reptérre, ( köszi!) és vitt el immáron az új szállásomra, Nyugat - Sydneybe. Itt békés vidéki hangulat van, amit páran már hallottak is, akik skype-olnak velem, ugyanis online hallhatták az itt brekegő békát, a daloló madarakat és tücskök ciripelését :-) A közlekedés elég jó, vonattal a belváros reggel 35 perc, később 45 perc, jó alkalom az olvasásra.
2010 JANUÁR 22
11 óra fele keltem fel, majd megérkezett Ádám az itt hagyott csomagjaimmal, amik Szilviéknél voltak ( köszi nektek ! :-), majd interneten kiválasztottam a tantárgyaimat suliba, azt is ma kellett.
Ezután bementem a belvárosba és bejelentkeztem újra a diákirodába, ott meló iránt érdeklődtem ( a tavalyi már nem volt meg, mivel hazamentem ). Nagyon kedvesek és helyesek is a lányok ott, szeretek odajárni. Most azonban egy jó fej, brazil sráchoz irányítottak, aki megnézte a rendszert, de sajna nem talált semmit. Mondtam neki, akármi érdekel, ha tud valamit szóljon. Hirtelen eszébe jutott, hogy most kapták, de még nem tették be a rendszerbe és adott egy cetlit a részletekkel. Valami szórólapos meló, ha gondolom hívjam fel. Megköszöntem és fel is hívtam az ürgét, szombat délutánra megbeszéltünk egy időpontot.
2010 JANUÁR 23
Elég borús idő volt, de nem bántam, mert csak az interjú volt mára a programom. Elsőre érdekes volt, hogy magáncímet kaptam, na mindegy. Odaérek - kertes ház, kis, csendes utca, csöngetek, sehol senki...csöngetek újra...néma csend..harmadszor..hmm, valami nesz a garázsból ( aminek a kapuja az utcára nézett a kertből ), majd hirtelen egy bozontos fej, egy szál rövid gatyában, mezítláb kinéz a kertkapun és ausztrál érthetetlen akcentussal...valami olyasmit kérdezhetett, hogy ki vagyok ? :-) Mondom én, meg volt beszélve :-) Ja, tényleg, pillanat, mindjárt jön. Hmm, OK, majd pár perc múlva....felnyílt a garázsajtó! :-) A garázsban papírhalmok, egy asztal, mely az utcára nézett, majd a srác átadott egy széket és már beszélgethettünk is, ő bent ült a garázsban, én kint az utcán, a járdán ... :-) Jó kis interjú, nem beszélve a srácról, egy szál gatyában.
Elmondta az okosságot, mennyit kapok és mennyi szórólapot kell kivinni, ami kb. 4000 db-tól érte volna meg ha egyszerre szétosztom. Kezembe adott egy fajtából ezret, jó kis súlya volt..hmm. Aztán spontán elkezdte mondani, hogy nehogy átvágjam, mert rájön! Erre különböző módszerei vannak, rátelefonálnak vagy ő valakire, mennyit kapott a szórólapból a postaládájába vagy simán elsétál arra és becsönget vagy bele is nézz a szemetesekbe is...ha véletlen kidobnám vagy többet dobnék be valahová. Mondtam, hogy megbízható vagyok, de köszi a feltételezést :-)
Erre a kiguvadó szemeivel rám nézett és azt mondta, hogy minden összefügg mindennel és ő tudja mit csinál meg összehordott még olyanokat hogy csak na. :-) Hát nem volt túl bizalomgerjesztő dolog...megérzésemre hallgattam és megköszöntem és leléptem :-)
2010 JANUÁR 24
Vasárnapi lazulásként Ricsivel bementem a közeli Bankstown negyedbe, ahol Ricsi mint magyar-vietnámi lakos idegenvezetőként megmutatott nekem minden érdekes zöldséget, gyümölcsöt a vietnámi piacon. Huu, hát van ott minden, a felét se ismertem... :-) de olyan mintha Kis-Ázsiába csöppentél volna egy perc alatt, nagy lelkesedésemben vettem is dobozos kókusz tejet és kókuszlevet, később meg is ittam mindkettőt, bár amikor a tejet ittam vietnámi lakótársaim megkérdezték, miért iszom meg. Mondom: Még nem ittam ilyet, kicsit csodálkoztak, mivel azt mondták, ők csak főzésre használják :-)
Tibi, hiányoljuk az új írásokat!!!
VálaszTörlés