Utam a Hunok földjén: Ilyen lesz a teljesen megújuló Budai Várbazár

2012. szeptember 26., szerda

Ilyen lesz a teljesen megújuló Budai Várbazár

A több mint harminc éve pusztuló Várbazár és környéke lehet a főváros új dísze, ahová a most elkészült látványtervek galériákat, előadótermet, éttermet, kávéházat és nagy kertet is jelölnek.

Várbazár külsőre eredeti formáját kapja vissza, a déli bazársor mögött – az eredetivel mindenben megegyező kertek alatt – egy új mélygarázs és konferenciaközpont lesz, az északi bazársor fölött (Öntőház-udvar) pedig egy teljesen új parkot alakítanak ki. A Várkert Bazár rehabilitációjára a kormány 6,5 milliárd forintot szán.

A Várbazár kerti teraszán fekvő királyi kertek között helyet kap barokk, neobarokk, neoreneszánsz kert, angol tájkert, szimbolikus egyházi és világi kert is. Az újjáépülő Várkert Bazár valódi kulturális negyeddé válhat, hiszen földalatti kulturális rendezvényterek, képzőművészeti műtermek, szobrászműhelyek, kiállítótermek, szabadtéri színpad, mélygarázs, éttermek és igényes zenés helyek létesülnének. A kormány döntése értelmében gyorsított hatósági eljárás segíti a Várbazár, valamint a budavári királyi kertek újjáépítését; a tervezésre kiírt közbeszerzési pályázat nyertese a Középülettervező (KÖZTI) Zrt. lett.

Ha „a pályázatok rendben lezajlanak", akkor a választások előtt elkészülnek a felújítással – ígérte tavaly novemberben a miniszteri biztos. A 2011. november 9-i kormányrendelet 2014 márciusára tűzte ki a Várbazár felújítását, a munkálatokról szóló pontos terveket december 30-ig kell kidolgozni – mondta akkor Zumbok Ferenc. A tervben a terület teljes felújítása szerepel, csakúgy, mint a királyi kertek rendbehozatala, és a Várbazárnak a budai Várral való összekapcsolása, valamint a Várnegyed és környéke „kritikus" közlekedési viszonyainak

Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben.

1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott.

Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park (becenevén "Ifipark", rövidítve: BIP), mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. 1980-ban egy Edda koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott.

Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A hozzá tartozó lakásokat folyamatosan kiürítették. A Várbazár felújítására, hasznosítására számtalan terv készült. Egy 1999-es kormányhatározat már döntött arról, hogy a Várbazár meglévő épületeinek műemléki helyreállításával, a műemléki előírások betartásával megvalósuló térszint alatti bővítésekkel többfunkciós rendezvényközpontot kell létrehozni. Akkor a 13 milliárdos beruházással szemben a hegyoldalba tervezett mélygarázs miatt Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester ellenérzéseket fogalmazott meg.

A 2011. őszi tervek szerint a munkálatok 2012 őszén kezdődhetnek meg. A felújítás határideje 2014. márciusa. Az új Várbazárban a vízhordó lépcső mellett mozgó járdát is terveznek, mely a budai Várat kötné össze a Duna-parttal.

Így az Ybl Miklós tervei szerint épült komplexumból 7985 négyzetméter nagyságú épületet újítanak fel, 4867 négyzetméternyi új területet építenek hozzá és 13 215 négyzetméter nagyságú kertet és udvart alakítanak ki, ami a jelenlegi tervek szerint 250 ezer látogatót vonz a jövőben évente.